"Rózsi - csökkentést"

Publikálás dátuma
2014.02.19. 20:24
Fotó: Tóth Gergő/Népszava
"A jövőnk a tét!" elnevezésű demonstráció résztvevői transzparensekkel a kezükben vonultak fel Budapesten, a Blaha Lujza térről a Fővám térre. 
Szerző

Később avatná Orbán a "megosztó" emlékművet

Publikálás dátuma
2014.02.19. 19:40
"A két rossz közül a kisebbiket..." Fotó: Tóth Gergő/Népszava
A két rossz közül a kisebbiket választotta ugyan a hírek szerint a kormány a Szabadság térre tervezett, vitatott '44-es német megszállási emlékmű ügyében, ám ezzel a kedélyeket aligha nyugtatja meg. A Népszabadság értesülései szerint a szerdai kormányülésen az a döntés született, hogy csupán az április 6-i választás utánra, május végére halasztják az eredetileg a március 19-i, 70. évfordulóra elkészíteni tervezett szoborcsoport avatását. 

A hírek szerint az indok az volt, hogy "az emlékmű felállítása az április 6-i parlamenti választás előtt megosztó".

A Népszabadság kormányzati forrásai szerint a kormányülésen az 1941-es Kamenyec-podolszki deportálást "idegenrendészeti intézkedésnek" nevező, a Veritas Történetkutató Intézetet vezető Szakály Sándor leváltásáról nem volt szó, a szoborállítást halasztó kormánydöntés pedig a Sorsok Háza Múzeum körüli vitákra sem tért ki.

A lap értesüléseit estig hivatalosan nem erősítették meg, folytatva az elmúlt napok hallgatását, miután a Mazsihisz aggályaira való válaszadással a múlt hét óta adós Orbán Viktor kormányfő.

A halasztó döntés a választás előtt ugyan csillapíthatja a vitát és az indulatokat, ám aligha nevezhető kompromisszumos megoldásnak az, hogy csupán később valósítják meg az ellenzék, a Mazsihisz és a hazai mellett a nemzetközi közvélemény egy jelentős része, továbbá a történész-szakma többsége által elvetett, történelemhamisítónak tartott, szimbolikájában, megvalósításában is vitatható alkotást.

A halasztásra egyébként több jel is utalt: a napokban számos kormánypárti politikus tett erre célzást, utalást, kedden pedig Rogán Antal Fidesz-frakcióvezető erről is beszélt "informálisan" Ilan Morral, Izrael budapesti nagykövetével. Ugyanakkor a kormányfő - aki a hírek szerint ma már "békítő" tárgyalásokra hívja majd a Mazsihiszt - eddig nem mutatta jelét a kompromisszumnak. Vasárnapi, évértékelő beszédében meg is jegyezte: nem érti, honnan veszik egyesek a bátorságot, hogy elvárják, "mit gondoljunk, hogyan emlékezzünk".

Szerző

Nem csitul a botrány Szakály körül

Perre megy az Átlátszó blog, miután hiába kérte, a Veritas Történetkutató Intézet nem adja ki az eddig a munkája helyett botrányos kijelentéseivel "híressé" vált Szakály Sándor főigazgatói pályázatát. Azt is szerették volna megtudni, kik pályáztak még az igazgatói székre. Ez azért érdekes, mert az intézet indulásáról az októberi Magyar Közlöny tájékoztatott, a pályázat leadási határideje december 12 volt, de a sajtóban már november elején az akkor még a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektor-helyetteseként dolgozó Szakály neve keringett esélyesként. 

Az Átlátszó arra választ kapott az intézettől, hogy eddig mi mindenre szerződtek. A válasz: semmire. Nem is nagyon van miből, mert az idei évre állami forrásból biztosított 260 milliós költségvetés zömét, 246 milliót a 25 alkalmazott bére és járulékterhei viszik el. Nem csoda, hiszen a felsővezetők államtitkári szintű javadalmazást kapnak.

Az Átlátszónak kiadott adatokból kiderül, hogy helyettese, Dobos László havi bruttó 747 ezerért dolgozik. Szakálynak még több, 997 ezer a havi bruttója. Alapfizetése 437 ezer, amit egyedi "munkáltatói döntés" 509 ezer forinttal fejel meg, és jár neki 50 ezres vezetői pótlék is.

Kérdés persze, meddig. Rövid időn belül másodszor védte meg ugyanis Semjén Zsolt a kormány nevében az 1941-es Kamenyec-podolszki deportálást "idegenrendészeti intézkedésnek" nevező történészt, aki utóbb azzal mentegetőzött, hogy csak a korabeli szakkifejezést használta.

Ami a "szakkifejezést" illeti, a korabeli, 1941. augusztusi lapok használták még az elhurcoltakkal kapcsolatban a "közjogi helyzetük tisztázása" kifejezést, megemlítve, hogy az "idegenek a mostani háború során nemzethűségi szempontból teljesen megbízhatatlanok és káros politikai tevékenységet fejtenek ki".

A miniszterelnök-helyettes nemrég ugyanazt válaszolta az MSZP-s Lendvai Ildikó írásbeli kérdésre, mint korábban a DK-s Oláh Lajosnak: nem rúgják ki Szakályt. Indoklással ezúttal sem nem bíbelődött Semjén. "Köszönöm kérdését, nem" - ezt válaszolt a szocialista politikusnak, aki azt kérdezte, felmentik-e az igazgatót. Ám a többszöri kiállás ellenére Szakály mégis elveszítheti "védettségét".

Megírtuk: értesüléseink szerint ha végül "nagyon muszáj lesz", a kormányfő akár kész "beáldozni" őt. Ráadásul nemcsak a Mazsihisz és az ellenzék tiltakozott Szakály ellen, illetve a nemzetközi sajtó cikkezett, hanem tiltakozásul visszaadta magyar állami kitüntetését Randolph L. Braham világszerte ismert holokausztkutató, a DK pedig holokauszttagadás miatt feljelentést is tett Szakály ellen. Sőt, a botrány miatt módosíthatják az MTA etikai szabályzatát, amely jelenleg nem teszi lehetővé, hogy morális ügyek miatt eltávolítható legyen egy köztestületi tag.

Szerző