Sem a kormányzat, sem az ellenzék nem volt ura a helyzetnek ma a kijevi utcán. Elszabadult az erőszak, a radikális ellenzéki tüntetők a kormánynegyedet ostromolták. Több kormányépületet és hotelt kiürítettek, tűzharc bontakozott ki több helyszínen.
Ellentmondó hírek láttak napvilágot az áldozatok számáról. A CNN helyszíni tudósítója reggel három tüntető haláláról számolt be, a BBC délben már 17 halálos áldozatról adott jelentést. Az AP szerint legalább 22-en veszítették életüket. A Kiev Post című lap információi szerint tegnap délutánig legalább 42 embert öltek meg.
Több helyen ideiglenes halottasházat alakítottak ki, a Kozatszkij szállóban 15, az Ukrajnában 12, a központi postahivatalnál 7 tetemet számoltak meg, az egyik utcában 8 áldozat holtteste feküdt. Az Ukrajna szállóban ideiglenes klinikát állították fel, oda vitték be a sérülteket.
Egy orvos, aki megvizsgálta a halottakat, úgy nyilatkozott, többükkel profi orvlövész végezhetett, nyakon lőtték őket. Orvlövészek lőtték még a sebesülteket ellátni próbáló mentősöket is. Esti jelentések szerint a százat is meghaladhatta a halottak száma.
Vitalij Zaharscsenko ukrán belügyminiszter délután azt jelentette be, hogy a tüntetők túszul ejtettek 67 rendőrt. A rendőröket a városházán tartották fogva. Több kormányépületet és hotelt elfoglaltak a tüntetők. A belügyminiszter közleményben adta tudtul, hogy a rohamrendőrséget éles fegyverekkel szerelték fel, s önvédelemből tüzelhetnek.
A tűzparancsot azt követően adták ki, hogy három rendőr életét veszítette. Közlése szerint február 18. óta 13 rendőr halt meg, 410-et kórházban kezelnek. A belügyi tárcavezető követelte, hogy a szélsőségesek tegyék le fegyvereiket.
Angela Merkel német kancellár csütörtökön telefonon hívta Viktor Janukovics ukrán elnököt, felszólította, hogy azonnal kezdjen tárgyalásokat a válság rendezésére. Merkel figyelmeztette Janukovicsot, hogy az időhúzás tovább mélyítheti a konfliktust, s felmérhetetlen kockázatokkal jár. Francois Hollande francia elnök szankciókat sürgetett Kijev ellen.
Több fordulóban is tárgyalt az ukrán vezetőkkel Kijevben három uniós állam diplomáciájának vezetője. Frank-Walter Steinmeier német, Laurent Fabius francia és Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője, Catherine Ashton felkérésére próbált közvetíteni.
Találkoztak az ukrán ellenzék három vezetőjével, Vitalij Klicskóval, Arszenyij Jaszenjukkal és Oleg Tjagnyibokkal, majd Viktor Janukovics ukrán elnökkel folytattak elhúzódó megbeszélést. Bár a tervek szerint délután visszatértek volna Brüsszelbe, végül távollétükben nyílt meg az uniós külügyminiszterek rendkívüli tanácskozása.
Catherine Ashton az ülés előtt ismét leszögezte, az Európai Unió a válság politikai rendezését, szabad és tisztességes választások kiírását, új alkotmány elfogadását sürgeti. A tanácskozás után bejelentették, az EU szankciókat fogadott el az ukrán vezetés ellen az emberi jogok megsértése, túlzott erőszak bevetése miatt.
A szankciók között a Reuters birtokába került határozattervezet szerint fegyverembargó, illetve a belső rendfenntartáshoz szükséges eszközök bevitelének tilalma szerepelt, az utóbbit el is fogadták. Az uniós külügyminiszterek szerint Kijevnek tartózkodnia kell a hadsereg bevetésétől a polgári lakosság ellen, s óvták az ukrán vezetést attól, hogy rendkívüli állapotot hirdessen ki. Carl Bildt svéd külügyminiszter twitteren tette közzé, utazási tilalomról és az ukrán kinnlevőségek befagyasztásáról is döntöttek az külügyminiszterek.
William Hague brit külügyminiszter nyilatkozatában erélyes nemzetközi választ sürgetett. Hague szerint az EU-nak nyomást kell gyakorolnia a kijevi kormányzatra, hogy hagyjon fel a
vérontással. Londonban előző nap berendelték az ukrán nagykövetet a külügyminisztériumba, s közölték, "elfogadhatatlan" a tiltakozás erőszakos leverése.
Barack Obama amerikai elnök csütörtökre virradóra még "bíztató első lépésnek" nevezte a tűzszünet meghirdetését. A Fehér Ház szóvivője tegnapi sajtóértekezletén már megdöbbenését fejezte ki a kijevi helyzet eszkalálódása miatt. Jay Carney felháborítónak nevezte, hogy a kijevi biztonsági erők automata fegyverrel lőnek saját népükre, ugyanakkor a törvények tiszteletben tartására, békés tüntetésre szólította fel a tiltakozókat.
Washington óvta az ukrán kormányt attól, hogy a hadsereget vesse be a tüntetők ellen. Előző nap az Egyesült Államok az ukrán vezetés tagjait érintő utazási tilalmat jelentett be. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter az ellenzéket bírálta, amiért nem hajlandó elhatárolódni a szélsőséges csoportoktól.
Lavrov szerint a külföldi szankciók csak bátorítják a lázadókat. Moszkvában bejelentették, hogy Janukoviccsal folytatott telefonbeszélgetése nyomán Putyin elnök úgy döntött, Kijevbe küldi Vlagymir Lukin ombudsmant, hogy közvetítsen a kormány és az ellenzék között.
Il Messaggero
Frankfurter Allgemeine Zeitung