Európai Unió;Catherine Ashton;Ukrajna;sebesültek;Viktor Janukovics;halottak;Angela Merkel;összecsapások;Kiev Post;

2014-02-20 21:40:00

Tűzszünet helyett vérfürdő Kijevben (18+)

Bár Viktor Janukovics ukrán elnök bejelentette, hogy megállapodtak a tűzszünetről az ellenzékkel, a mai nap lett a legvéresebb a válság kirobbanása óta. Kijev központjában legalább 30 ezer ember gyűlt össze, a rohamrendőröket ugyan reggel visszarendelték, de a szélsőséges tüntetők provokációi nyomán ismét tűzharc bontakozott ki. Éles fegyverrel lőttek mindkét oldalon, a halálos áldozatok száma óráról órára emelkedett. Az Európai Unió külügyminiszterei Brüsszelben az Ukrajna elleni szankciókról tárgyaltak rendkívüli ülésükön.

Sem a kormányzat, sem az ellenzék nem volt ura a helyzetnek ma a kijevi utcán. Elszabadult az erőszak, a radikális ellenzéki tüntetők a kormánynegyedet ostromolták. Több kormányépületet és hotelt kiürítettek, tűzharc bontakozott ki több helyszínen.

Ellentmondó hírek láttak napvilágot az áldozatok számáról. A CNN helyszíni tudósítója reggel három tüntető haláláról számolt be, a BBC délben már 17 halálos áldozatról adott jelentést. Az AP szerint legalább 22-en veszítették életüket. A Kiev Post című lap információi szerint tegnap délutánig legalább 42 embert öltek meg.

Több helyen ideiglenes halottasházat alakítottak ki, a Kozatszkij szállóban 15, az Ukrajnában 12, a központi postahivatalnál 7 tetemet számoltak meg, az egyik utcában 8 áldozat holtteste feküdt. Az Ukrajna szállóban ideiglenes klinikát állították fel, oda vitték be a sérülteket.

Egy orvos, aki megvizsgálta a halottakat, úgy nyilatkozott, többükkel profi orvlövész végezhetett, nyakon lőtték őket. Orvlövészek lőtték még a sebesülteket ellátni próbáló mentősöket is. Esti jelentések szerint a százat is meghaladhatta a halottak száma.

Vitalij Zaharscsenko ukrán belügyminiszter délután azt jelentette be, hogy a tüntetők túszul ejtettek 67 rendőrt. A rendőröket a városházán tartották fogva. Több kormányépületet és hotelt elfoglaltak a tüntetők. A belügyminiszter közleményben adta tudtul, hogy a rohamrendőrséget éles fegyverekkel szerelték fel, s önvédelemből tüzelhetnek.

A tűzparancsot azt követően adták ki, hogy három rendőr életét veszítette. Közlése szerint február 18. óta 13 rendőr halt meg, 410-et kórházban kezelnek. A belügyi tárcavezető követelte, hogy a szélsőségesek tegyék le fegyvereiket.

Angela Merkel német kancellár csütörtökön telefonon hívta Viktor Janukovics ukrán elnököt, felszólította, hogy azonnal kezdjen tárgyalásokat a válság rendezésére. Merkel figyelmeztette Janukovicsot, hogy az időhúzás tovább mélyítheti a konfliktust, s felmérhetetlen kockázatokkal jár. Francois Hollande francia elnök szankciókat sürgetett Kijev ellen.

Több fordulóban is tárgyalt az ukrán vezetőkkel Kijevben három uniós állam diplomáciájának vezetője. Frank-Walter Steinmeier német, Laurent Fabius francia és Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője, Catherine Ashton felkérésére próbált közvetíteni.

Találkoztak az ukrán ellenzék három vezetőjével, Vitalij Klicskóval, Arszenyij Jaszenjukkal és Oleg Tjagnyibokkal, majd Viktor Janukovics ukrán elnökkel folytattak elhúzódó megbeszélést. Bár a tervek szerint délután visszatértek volna Brüsszelbe, végül távollétükben nyílt meg az uniós külügyminiszterek rendkívüli tanácskozása.

Összehívták az operatív törzset
Pintér Sándor belügyminiszter csütörtök reggel összehívta az ukrán helyzettel kapcsolatos intézkedések összehangolására létrehozott operatív törzs ülését - közölte az MTI-vel a Belügyminisztérium. Az ülésen részt vevő szervezetek, így például a rendőrség, a katasztrófavédelem, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal, az Országos Mentőszolgálat és más érintett szervezetek felkészültek az ukrajnai válsággal kapcsolatos esetleges események kezelésére. A belügyi tárca szerdai közlése szerint a határforgalomban nem tapasztalható változás. Orbán Viktor kormányfő tegnap délután helikopterrel a határtérségbe utazott és helyszíni szemlét tartott. Kövér László, az Országgyűlés elnöke konzultált Kovács Miklóssal, a KMKSZ elnökével a kárpátaljai helyzetről. Mesterházy Attila, a baloldali összefogás miniszterelnök-jelöltje Jurij Muska budapesti ukrán nagykövettel, illetve Gajdos Istvánnal, az UMDSZ elnökével konzultált a válságról.

Catherine Ashton az ülés előtt ismét leszögezte, az Európai Unió a válság politikai rendezését, szabad és tisztességes választások kiírását, új alkotmány elfogadását sürgeti. A tanácskozás után bejelentették, az EU szankciókat fogadott el az ukrán vezetés ellen az emberi jogok megsértése, túlzott erőszak bevetése miatt.

A szankciók között a Reuters birtokába került határozattervezet szerint fegyverembargó, illetve a belső rendfenntartáshoz szükséges eszközök bevitelének tilalma szerepelt, az utóbbit el is fogadták. Az uniós külügyminiszterek szerint Kijevnek tartózkodnia kell a hadsereg bevetésétől a polgári lakosság ellen, s óvták az ukrán vezetést attól, hogy rendkívüli állapotot hirdessen ki. Carl Bildt svéd külügyminiszter twitteren tette közzé, utazási tilalomról és az ukrán kinnlevőségek befagyasztásáról is döntöttek az külügyminiszterek.

William Hague brit külügyminiszter nyilatkozatában erélyes nemzetközi választ sürgetett. Hague szerint az EU-nak nyomást kell gyakorolnia a kijevi kormányzatra, hogy hagyjon fel a

vérontással. Londonban előző nap berendelték az ukrán nagykövetet a külügyminisztériumba, s közölték, "elfogadhatatlan" a tiltakozás erőszakos leverése.

Barack Obama amerikai elnök csütörtökre virradóra még "bíztató első lépésnek" nevezte a tűzszünet meghirdetését. A Fehér Ház szóvivője tegnapi sajtóértekezletén már megdöbbenését fejezte ki a kijevi helyzet eszkalálódása miatt. Jay Carney felháborítónak nevezte, hogy a kijevi biztonsági erők automata fegyverrel lőnek saját népükre, ugyanakkor a törvények tiszteletben tartására, békés tüntetésre szólította fel a tiltakozókat.

Washington óvta az ukrán kormányt attól, hogy a hadsereget vesse be a tüntetők ellen. Előző nap az Egyesült Államok az ukrán vezetés tagjait érintő utazási tilalmat jelentett be. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter az ellenzéket bírálta, amiért nem hajlandó elhatárolódni a szélsőséges csoportoktól.

Lavrov szerint a külföldi szankciók csak bátorítják a lázadókat. Moszkvában bejelentették, hogy Janukoviccsal folytatott telefonbeszélgetése nyomán Putyin elnök úgy döntött, Kijevbe küldi Vlagymir Lukin ombudsmant, hogy közvetítsen a kormány és az ellenzék között.

Lapszemle
The Wall Street Journal
Miközben Vlagyimir Putyin orosz elnök Szocsiban a téli olimpia helyszínén barátságos arcát akarja mutatni, az ukrán események nem feltétlenül azt mutatják, hogy hihetünk neki. Az orosz elnök számára ugyanis már-már létfontosságú, hogy Ukrajna érdekszférájának része maradjon. A két ország kötődései kulturális és gazdasági szempontból is fontosak.
Ez az oka annak, hogy Moszkva tavaly decemberben példátlanul magas, 15 milliárd dolláros hitelt ajánlott fel Kijevnek. Az Európai Unió és az Egyesült Államok számára azonban sosem tartozott a legfontosabb külpolitikai kérdések közé Ukrajna sorsa. A Szovjetunió majdnem 25 évvel ezelőtti felbomlása óta nem volt példa olyan véres összecsapásokra a térségben, mint most Ukrajnában.

Il Messaggero
Nem könnyű meghatározni a kijevi megmozdulások mozgatórugóját. De az biztos, hogy valódi harc zajlott a biztonságiak és az ellenzékiek között. Lehetséges az, hogy az összecsapásokat a szélsőjobb kezdeményezte, amelyet az amerikai sajtóban Pravij Szektornak neveznek.
Ugyanakkor az is lehetséges, hogy a tüntetők besétáltak Janukovics csapdájába, aki így akarja lezárni a régóta húzódó konfliktust. Szüksége van az orosz hitelre, melynek folyósítását Moszkva felfüggesztette. Az összecsapások azonban a teljes országra átterjedhetnek.

Frankfurter Allgemeine Zeitung
Hosszú időbe telik, amíg Ukrajna magához tér az elmúlt napok történéseiből, teljesen függetlenül attól, melyik oldal kerül ki győztesen a hatalmi harcból. Még akkor is, ha Viktor Janukovicsnak sikerül erőszakkal levernie a megmozdulásokat, a stabilitást már nem lesz képes helyreállítani.
Ha ugyanis a vérontás mellett dönt, ellenfeleinek egy része még radikálisabbá válik. Ilyen körülmények között az ország gazdasága aligha talál magára. Az élet minden területén az önkény lesz az úr.
De az sem kecsegtet sok jóval, ha az ellenzék győzedelmeskedik. Ahhoz, hogy az ország gazdaságát talpra állítsák, azonnali, népszerűtlen reformokra lenne szükség, így azonban az új kormány hamar elveszítené hitelét.