Kedves Népszava!

A lap február 18-i számának Szerintem... rovatában olvastam Del Medico Imre Tisztelt Szerkesztőség c. olvasói levelét.

Nem haragszom a levélíróra, csupán nem értek Vele egyet. De: az írása végén említett idézettel egy kis (nagy?) baj van. a szerző Kosztolányi - nem Karinthy -, és  az "örökbecsű sorok" a költő Csacsi rímek ciklusának Comprende c'est tout pardonner c, kedves darabja; szó szerint: " Csodálkozol a kokainistán, / s nem érted? / Gondolkozzál az okain is tán - / s megérted!" (Kosztolányi D.: Összegyűjtött versei, Szépirod. Kvk., Bp., 1973., 607. p.) Más: az is kisebb baki, hogy "... hazánk pár ezer kilométerrel nagyobb lenne..." - mint köztudott, a területet négyzetkilométerben számoljuk.

Szerző

Gépezet

Nem nagyon érthető, miért bánik a fideszes propaganda-gépezet annyira kesztyűs kézzel Mesterházy Attilával. Mégiscsak ő lenne az Összefogás miniszterelnök-jelöltje. Miközben messzehordó rakétákkal lőnek Gyurcsányra, nehéztüzérséggel Bajnaira és Simon Gáborra, még Szekeres balatoni nyaralóját is megtalálták, Mesterházyról szinte semmi.

Jó, megmutatták a köztévé Híradójában, hogy a fóti fórumáról kivezettek egy bekiabáló embert, noha az MSZP elnöke azt mondta, ők minden véleményt meghallgatnak. De azért ez mégsem mérhető az őszödi beszéd utóéletéhez, vagy akár a külföldi számlán lévő 240 millióhoz.

Egy bátortalan kísérlettel a KDNP alelnöke megmutatta, mit kellene csinálni. Rétvári Bence azt követelte ugyanis, hogy Mesterházy számoljon be, miről tárgyalt egy francia atomenergia-ipari óriáscég vezetőivel Paks ügyében. És nem elég, hogy tárgyalt, de ráadásul titokban. Ez bizony a kétharmad szemében megbocsáthatatlan. Ők ilyesmit sosem tennének. Mindig a nyilvánosság teljes bevonásával, a közvélemény pontos tájékoztatása közepette dolgoznak.

Példa rá Orbán Viktor januári moszkvai útja, amely után a magyar nép - beleértve a parlamentet is - részletekbe menően megismerkedhetett a Paks ügyében ott aláírt megállapodással. Mesterházy példát vehetne a kormánypártok nyíltságáról. Hiába mondja, hogy minden cégvezetővel szívesen találkozik, aki fontosnak tartja a magyarországi befektetéseket, ez csak sunnyogás. Mindenki tudja, a "szocialista bagázs" (Kósa Lajos kedves elnevezése) folyton hazudik - reggel, éjjel és este -, miért ne Paks ügyében tenné a pártelnök.

Dícséretes tehát a kereszténydemokraták buzgalma, de messze nem elég. Rétvári alelnöknek követelnie kellene, hogy Mesterházy pártelnök és listavezető minden lépéséről adjon számot. Kezdve a reggeli felkeléstől, a nap valamennyi programján át egészen addig, hogy este családja körében megpihen. E beszámolókban aztán mindig lehetne találni olyan momentumokat, amelyek alkalmasak a szocialisták és különösen Mesterházy lejáratására, annak bizonyítására, hogy lopnak, csalnak és hazudnak, továbbá, hogy ezek ellensúlyozására csak a Fidesz képes, minthogy emberei sosem csalnak, sosem hazudnak és talpig becsületesek. Sőt, talán tovább is.

Mindez bizonyosan nem kihívás a kormánypártok kampány-irányítóinak, hiszen az utóbbi hónapokban már bemutatták a manipuláció magasiskoláját. Mindenki tanulhat tőlük. Aki pedig a karaktergyilkosságok, a lejáratások és rágalmak után is a baloldalra szavazna, az magára vessen. Csak sajnálni tudnánk Rétvári alelnököt és megannyi jobb sorsra érdemes társát, ha fáradozásuk nem érné el a kellő eredményt.

Bár az se lenne baj, ha kiderülne, ez mégiscsak egy normális ország.

Gépezet

Nem nagyon érthető, miért bánik a fideszes propaganda-gépezet annyira kesztyűs kézzel Mesterházy Attilával. Mégiscsak ő lenne az Összefogás miniszterelnök-jelöltje. Miközben messzehordó rakétákkal lőnek Gyurcsányra, nehéztüzérséggel Bajnaira és Simon Gáborra, még Szekeres balatoni nyaralóját is megtalálták, Mesterházyról szinte semmi.

Jó, megmutatták a köztévé Híradójában, hogy a fóti fórumáról kivezettek egy bekiabáló embert, noha az MSZP elnöke azt mondta, ők minden véleményt meghallgatnak. De azért ez mégsem mérhető az őszödi beszéd utóéletéhez, vagy akár a külföldi számlán lévő 240 millióhoz.

Egy bátortalan kísérlettel a KDNP alelnöke megmutatta, mit kellene csinálni. Rétvári Bence azt követelte ugyanis, hogy Mesterházy számoljon be, miről tárgyalt egy francia atomenergia-ipari óriáscég vezetőivel Paks ügyében. És nem elég, hogy tárgyalt, de ráadásul titokban. Ez bizony a kétharmad szemében megbocsáthatatlan. Ők ilyesmit sosem tennének. Mindig a nyilvánosság teljes bevonásával, a közvélemény pontos tájékoztatása közepette dolgoznak.

Példa rá Orbán Viktor januári moszkvai útja, amely után a magyar nép - beleértve a parlamentet is - részletekbe menően megismerkedhetett a Paks ügyében ott aláírt megállapodással. Mesterházy példát vehetne a kormánypártok nyíltságáról. Hiába mondja, hogy minden cégvezetővel szívesen találkozik, aki fontosnak tartja a magyarországi befektetéseket, ez csak sunnyogás. Mindenki tudja, a "szocialista bagázs" (Kósa Lajos kedves elnevezése) folyton hazudik - reggel, éjjel és este -, miért ne Paks ügyében tenné a pártelnök.

Dícséretes tehát a kereszténydemokraták buzgalma, de messze nem elég. Rétvári alelnöknek követelnie kellene, hogy Mesterházy pártelnök és listavezető minden lépéséről adjon számot. Kezdve a reggeli felkeléstől, a nap valamennyi programján át egészen addig, hogy este családja körében megpihen. E beszámolókban aztán mindig lehetne találni olyan momentumokat, amelyek alkalmasak a szocialisták és különösen Mesterházy lejáratására, annak bizonyítására, hogy lopnak, csalnak és hazudnak, továbbá, hogy ezek ellensúlyozására csak a Fidesz képes, minthogy emberei sosem csalnak, sosem hazudnak és talpig becsületesek. Sőt, talán tovább is.

Mindez bizonyosan nem kihívás a kormánypártok kampány-irányítóinak, hiszen az utóbbi hónapokban már bemutatták a manipuláció magasiskoláját. Mindenki tanulhat tőlük. Aki pedig a karaktergyilkosságok, a lejáratások és rágalmak után is a baloldalra szavazna, az magára vessen. Csak sajnálni tudnánk Rétvári alelnököt és megannyi jobb sorsra érdemes társát, ha fáradozásuk nem érné el a kellő eredményt.

Bár az se lenne baj, ha kiderülne, ez mégiscsak egy normális ország.