Újabb eszközzel akadályozzák a magyarországi lakóhellyel rendelkező, ám külföldön tartózkodó magyar állampolgárok választáson való részvételét. Egy lapunk birtokába került, az egyik helyi választási irodától származó levél szerint legalábbis az illetékesek félretájékoztatják a külképviseleti névjegyzékbe bejelentkezett választókat, akik így elveszíthetik az egyéni képviselőjelöltre való voksolás lehetőségét. Egy nyugat-európai országban dolgozó magyar, aki bejelentette igényét, hogy külföldről kíván szavazni áprilisban, olyan választ kapott a helyi választási irodától, amelyből nem derül ki, hogy a magyarországi lakcímmel rendelkező állampolgárokat megillető két - az egyéni jelöltre való és az országos listás - voks leadásához, a levélben vastagon szedve jelölt hatósági igazolványokon kívül a lakcímkártyát is be kell mutatni.
Lakcímkártya nélkül nem lehet országgyűlési egyéni választókerületi jelöltre szavazni - mondta lapunknak Tóth Zoltán. A választási szakértő szerint az a választópolgár, aki jóhiszeműen a személyre szólóan megkapott tájékoztatást megfogadja, vélhetően nem visz majd magával lakcímkártyát, így csak országos listákra szavazhat. Felidézte, a hatályos választási eljárási törvény úgy rendelkezik, hogy a szavazóhelyiségben (akár Magyarországon, akár a külképviseleten) a választópolgárnak igazolnia kell "személyazonosságát, valamint lakcímét vagy személyi azonosítóját" - utóbbi szintén a lakcímkártyán szerepel csak, így az nem elhagyható.
Tóth kiemelte: a jogszabály értelmében a szavazatszámláló bizottság vissza kell, hogy utasítsa azt, aki nem tudja személyazonosságát és lakcímét vagy személyi azonosítóját igazolni. Magyarán hiába regisztrált személyesen vagy levélben a külképviseleti névjegyzékbe valaki, ha a helyszínen nincs nála a magyarországi lakcímét igazoló dokumentum, akkor az aszerinti egyéni jelöltek között nem, csak az országos pártlisták közül választhat. "A választópolgárt így alaptörvény ellenesen megfosztják az egyik szavazatától" - emelte ki Tóth, aki szerint a Nemzeti Választási Irodának (NVI), vagy a helyi választási irodáknak ki kellene egészíteni a tájékoztatást.
Ám aligha várható, hogy az NVI kijavítja a hibát, hiszen a választás kitűzésétől, január 18-tól, amióta az érintettek kérhetik a külképviseleti névjegyzékbe történő felvételüket, ez már a sokadik alkalom, hogy félretájékoztatják a külföldön élőket. Korábban a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) hívta fel a figyelmet arra, hogy számos, a 2014-es országgyűlési választásokon szavazatát Londonban leadni kívánó választópolgár hibás értesítést kapott az illetékes helyi választási irodától a szavazás helyszínéről. Emiatt elnézést kért az érintettektől az NVI, amely már február elején is erre kényszerült, hiszen az Egyesült Államokban szavazni kívánó választópolgárok hibás értesítést kaptak a szavazás időpontjáról.
Ráadásul sorozatosan érkeznek hírek arról is, hogy a helyi választási irodák adminisztratív úton akadályozzák a külföldön élők regisztrációját, így például ékezethibákra, vagy más, egészen elképesztő okokra hivatkozva sorra utasítják vissza a szavazni kívánókat. Mindezt az eljárási jogszabállyal indokolják, amely eközben a külhoni, általában kettős állampolgárokkal jóval megengedőbb.
Ám a Fidesz által megalkotott és elfogadott választási eljárás nemcsak ebben kivételez a határon túli, a felmérések szerint jelentősen jobboldali új szavazóbázissal. Míg ugyanis az állandó hazai lakcímmel nem rendelkező kettős állampolgárok, jellemzően a szomszédos országokban élő, az állampolgárságot az elmúlt években szerző magyarok levélben is szavazhatnak, sőt online és levélben is regisztrálhattak a voksolásra, a magyarországi lakcímmel rendelkező, külföldön élők kizárólag személyesen adhatják le voksukat az illetékes konzulátuson, és személyesen vagy postán kell felvetetniük magukat a névjegyzékbe.
Sokakat tartanak távol
A külképviseletek nyitva tartási ideje és személyzeti felkészületlensége komoly akadályt jelenthet a választáson. 2010-ben nem sok külföldön lévő magyar élt a külképviseleteken szavazás lehetőségével, összesen 8807-en regisztráltak közülük, és 6851-en mentek el tényleg voksolni. De már ekkor is komoly sorban állásokról és az ügyvitel akadozásáról szóltak a híradások.
Az utolsó, 2012-es hivatalos adatok szerint 182 ezer munkavállalóról lehetett tudni, akik uniós tagállamokban helyezkedtek el. Ugyanakkor legalább ennyien lehetnek, akik nem uniós országokba mentek dolgozni, vagy épp nem legálisan vállaltak munkát, így nem szerepelnek a statisztikákban.
A külföldön dolgozó magyarok számáról szóló, a GKI Gazdaságkutató és a KSH által közölt statisztikai adatok szerint mintegy 350 ezer magyar ment külföldre dolgozni, akik közül minden második ember az Orbán-kormány 2010-es hatalomra kerülése után döntött úgy, elhagyja Magyarországot. Más becslések szerint ma már mintegy 300 ezren az Egyesült Királyságban, 100 ezren Németországban, 50 ezren Ausztriában dolgoznak, és körülbelül 50 ezer magyar él és dolgozik a többi uniós tagállamban.
Az új választási szabályozás jelentősen megnehezíti, sőt ellehetetleníti a külföldön élő magyarok szavazását. Vélhetően e szabályok, valamint az adminisztráció gyanúsan sokasodó félretájékoztatásai és hibái lehetnek az okai annak, hogy tegnapig mindössze 7-8 ezer ember jelentkezett a külképviseleti névjegyzékbe, noha a határidő lejártáig alig egy hónap van hátra.
„Jégre vitt” választó – a szavazóhelyiség címét személyiségi okokból takartuk ki.