Csökken a vatikáni bank befolyása

Ferenc pápa láthatóan továbbra sem érzi megnyugtatónak a Vatikán pénzügyeinek intézését. Bár számos intézkedést hozott arra, hogy átláthatóvá tegye a Vatikáni Bank, az IOR működését, a jelek szerint ezt is kevésnek tartja. Hétfőn ezért hívta élete a Gazdasági Titkárságot, amely pénzügyminisztériumnak felel meg a vatikáni struktúrában.

Az új hivatalt George Pell, Sydney bíborosa prefektusként vezeti majd március végétől. Pell is tagja a pápa tanácsadó testületének, a nyolctagú bíborosi tanácsnak, így ő is az egyházfő legfőbb bizalmasai közé tartozik. Az ausztrál főpapot reformernek tartják. Amikor napvilágra kerültek a nem éppen tiszta vatikáni viszonyokat bemutató Vatileaks-dokumentumok, azt közölte, ha igazak a benne foglaltak, akkor "a Vatikán azonnali reformjára van szükség".

A hivatal feladata a Vatikán költségvetésének felügyelete lesz, beleértve az összes egyházi intézményét, még az irodákat is. Az új titkárság a 15 tagú gazdasági tanácstól kapja az instrukciókat. Ez nyolc bíborosból, illetve püspökből, és hét további gazdasági szakértőből áll. A titkárság ugyanakkor csak a pápának tartozik beszámolási kötelezettséggel. Pell bíborosnak kell előkészítenie a Vatikán költségvetését, pénzügyi terveit. Ferenc pápa rövidesen új könyvvizsgálót is kinevez majd.

A pápai állam területén isszák a legtöbb bort
Bár a Vatikán a világ legkisebb államai közé tartozik, borfogyasztását tekintve rekorder - állítja a CaliforniaWine Institute. Az intézet szerint 2012-ben egy fő átlagban tekintélyes mennyiségű, 74 liternyi bort fogyasztott, jóval többet, mint Franciaországban, Olaszországban, az Egyesült Államokban, Németországban, vagy Kínában. A magyarázat szerint nem kell rögtön arra gondolni, hogy a Kúriát iszákos atyák árasztották volna el, a bor ugyanis elengedhetetlen része az egyházi liturgiának. Másrészt a Vatikánban igen jelentős a bort szívesebben fogyasztó férfiak aránya. A harmadik magyarázat pedig az, hogy a Vatikánban olcsóbban lehet hozzájutni a borhoz, mint Rómában, ezért sokan járnak át az itteni üzletekbe. Érdekes, hogy a felmérés szerint más kisebb államokban is jól fogy a nedűből. Andorrában egy fő átlagban 46 liter bort fogyaszt, Szlovéniában 43-at, Horvátországban 42-t, a jelentős bortermelő vidékeiről ismert Olaszországban csak 37,6-ot.

Az új gazdasági struktúrát a pápa hétfőn "saját kezdeményezéséből" írott motu proprio intézkedésében hirdette ki. Előzőleg a Vatikánban több vizsgáló- és ellenőrző bizottság ülésezett, s arra keresték a választ, hogyan egyszerűsíthetnék a vatikáni munkafolyamatokat.

A Szentszéket számos bírálat érte az elmúlt években amiatt, hogy pénzügyi intézkedéseinek végrehajtása, s a teljes döntéshozatal titokban zajlik.

Az új hivatal a Szentszék szervezési és gazdasági ügyeit tanulmányozó Bíborosi Tanács munkáját is ellátja. Érintetlenül hagyja viszont az Apostoli Szék Vagyonkezelőségét (Apsa), melynek egyik tagja, Nunzio Sarano püspök ellen tavaly júniusban adott ki elfogató parancsot az olasz rendőrség pénzmosás és korrupció vádjával.

Folytathatja munkáját a Vatikáni Pénzügyi Információs felügyelet (AIF) is, amely az IOR és a Vatikán nemzetközi intézményeinek pénzügyeit, tranzakcióit ellenőrzi.

A Vatikán "PSZÁF-ját" még XVI. Benedek emeritus pápa hívta életre 2010. december 30-án.

A motuproprióban nem esett szó a Vatikán bankáról, az IOR-ról. Bár magán pénzintézetről van szó, amelynek pénzügyei közvetlenül nem szerepel a Szentszék költségvetésében, mégis része a Vatikán gazdasági tevékenységének. Az olasz ügyészség még nem fejezte be a pénzintézet elleni vizsgálatát, amelyet egyebek mellett pénzmosás miatt indított.

Ferenc pápa egyelőre nem közölte az IOR-ral kapcsolatos végleges terveit, továbbra sem került le a napirendről esetleges bezárása. Max Hohenberg az AP hírügynökségnek elmondta, "egyelőre nincs tudomásunk arról, hogy a kérdésben bármiféle döntés született volna".

Alberto Melloni Vatikán-szakértő a New York Timesben annak a véleményének adott hangot, hogy a pápa a gazdasági struktúra átalakításával is a botrányok sorába keveredett vatikáni bank szerepének további csökkentését kívánja elérni. Mint fogalmazott, George Pellnek a titkárság élére való kinevezése arra utal, hogy tovább nő a bíborosi tanács befolyása a Kúrián belül.

Federico Lombardi, a vatikáni sajtóiroda vezetője hétfői sajtóértekezletén valószínűsítette, hogy Sydney érsekének át kell tennie székhelyét a Vatikánba. Így már meg is indultak a találgatások arról, ki követheti a tekintélyes ausztrál egyházmegye élén. A legesélyesebb jelöltnek Parramatta püspökét, Anthony Fischert tartják - írta a brit Guardian. Fischer 1960-ban született, 1985-ben lépett be a domonkos rendbe.

2003-ban nevezték ki Sydney segédpüspökének, majd 2010-ben Parramatta egyházmegyei vezetőjének. A lehetséges jelöltek listáján rajta kívül megtalálható Mark Coleridge, Brisbane érsekének neve is, ő azonban szívesebben maradna nyugdíjazásáig jelenlegi egyházmegyéjében.

Frissítve: 2014.02.25. 21:00

Törökország feladta európai uniós álmait

Jelentősen korlátozták az emberi jogokat az elmúlt hónapokban Törökországban. Recep Tayyip Erdogan miniszterelnök közbenjárására lehetővé tették az internet megszűrését, s a kormányzat dönthet a bírák kinevezéséről. Az Európai Unió felháborodott a rendelkezések kapcsán, hiszen nem választják szét a hatalmi ágakat, ami alapvető követelmény lenne egy az unióba igyekvő állam részéről.

Erdogan ambiciózus célt tűzött ki maga elé. A modern Török Köztársaság megalapításának 100. évfordulójáig, 2023-ig hazáját a tíz legfejlettebb ország klubjába karta vezetni. A nagy terv megvalósítása azonban egyre több akadályba ütközik. A miniszterelnök nimbusza nem a régi, mind több politikai kihívással kell szembenéznie.

A problémák megoldására igen egyszerű módszert talált: erővel hallgattatja el ellenfeleit. A tüntetési jogot lényegében eltörölte. Ha egy csoport mégis megkockáztatná, a rendőrség brutálisan fellép, s megbüntetik azt az orvost, aki segít a bajba jutottakon.Az egyetemeken már nincs véleménynyilvánítási szabadság. Az egyetemi oktatóknak tilos politikai ügyekben állást foglalniuk.

Fiát figyelmeztette a kormányfő?
A Youtube portálján olyan telefonbeszélgetések jelentek meg, amely állítólag Recep Tayyip Erdogan és fia, Bilal december 17-én lezajlott telefonbeszélgetését tartalmazza. E napon tartóztatta le az ügyészség az AKP kormánypárt több tucatnyi illetékesét. "Mindent vigyél el, ami a házadban van" - mondta az idősebbik hang. Egy később beszélgetésen az idősebbik - feltételezhetően Erdogan - arra figyelmeztette fiát, hogy lehallgathatják. A kormány szerint a felvételeket "mocskos módon meghamisították", s nem eredetiek. Kormányközeli török lapok szerint Gülen hívei 7000 telefonbeszélgetést hallgattak le.

Múlt héten Abdullah Gül török államfő is aláírta a demokrácia visszaszorítását célzó újabb intézkedéseket. Pedig az ellenzék utolsó reménysége az elnök volt, hiszen az isztambuli, Gezi parki tavalyi tüntetések során bírálta a kormányzat kemény fellépését.

Olyan hírek is napvilágot láttak, amelyek valószínűsítették, hogy Gül ismételten indulni kíván az augusztusban esedékes államfőválasztáson, nehéz helyzetbe hozva Erdogant, aki szintén az elnöki szék megszerzése után áhítozik. 

Úgy tűnik azonban, Gül hűséges maradt a kormányfőhöz, mert ellenvetések nélkül látta el kézjegyével a demokrácia alapelveire fittyet hányó törvénycsomagot.

Az ellenzék élesen bírálja az elnököt, aki - mint vezetője, Kemal Kilicdaroglu

fogalmazott - zöld utat adott a kormányzatnak arra, hogy eltusolja a korrupciós ügyeket.

A botrány tavaly tört ki, amikor az ügyészség több korrupciós botrányt tárt fel. Erdogan decemberben ugyan átalakította kormányát, ám vajmi kevés hajlandóságot mutatott arra, hogy leváltsa a korrupt vezetőket.

Sőt, ellentámadásba lendült, megnyirbálva az igazságszolgáltatás hatalmát. Az új törvény értelmében közvetetten a kormányzat nevezheti ki a bírákat és az ügyészeket. A kormány ezzel teljhatalmat kap.

Az internetet korlátozó törvény aláírása után, melynek értelmében az kormányzat az iráni mintát követve saját kénye-kedve szerint dönthet honlapok betiltásáról, össztűz zúdult az elnökre. A Hürriyet napilap azt közölte, a Twitteren Abdullah Gül 90 ezer híve mondta le az elnök követését.

Most már "csak" 4,3 millióan figyelik rövid, 140 karakteres megnyilatkozásait. Gül egyébként a törvény elfogadásakor fenntartásait hangoztatta, ám végül nem küldte vissza a parlamentnek. Beérte azzal, hogy a kormányzat finomításokat ígért. A kabinet állítólag úgy módosítja a jogszabályt, hogy a világhálót felügyelő hatóságnak az internetes honlap betiltását követő 24 órán belül bírósághoz kell fordulnia.

Amennyiben a testület nem hagyja jóvá a hatóság döntését, úgy biztosítani kell a honlap működését. A hatóság emellett nem őrizheti meg az inkriminált honlap címét, az IP-címet ezzel szemben igen. Erdogan azzal indokolta a törvények elfogadását, hogy védekeznie kell az államon belül működő "kormányellenes erőkkel" szemben.

Nyilvánvalóan az Egyesült Államokban élő főideológus, Fethullah Gülen híveire gondolt, akik szembefordultak a miniszterelnökkel. A politikai válság után ugyan csökkent a kormányfő pártja, az AKP népszerűsége, de még mindig negyven százaléknyian voksolnának a pártra. Erdogan nagy szerencséje, hogy a közvélemény még kevésbé bízik Gülenben.

Valószínűtlen, hogy a brüsszeli aggodalmak jelentősen befolyásolnák a kormánypárt népszerűségét. Az Európai Unió a napokban levelet intézett az ankarai kormányhoz, s élesen bírálta az említett jogszabályokat.

Nem mintha egyelőre lenne reális esély Törökország uniós csatlakozására, Francois Hollande elnök például kikötötte, hazájában népszavazást tartanának a kérdésről, melynek eredménye előre borítékolható, de Törökország minden korábbinál messzebb került az unióba való bebocsáttatástól.

Frissítve: 2014.02.25. 20:51

Nem elég szexi a félidős választás?

Publikálás dátuma
2014.02.26. 06:30
Republikánus kormányzókat fogadott hétfőn a Fehér Házban Obama. Több elnökaspiráns volt közöttük FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/
Hamarosan megkezdődnek az idei kongresszusi posztokért az előválasztások az Egyesült Államokban. A két elnökválasztás közötti, "félidős" voksolás kevesebb figyelmet kap, pedig nem kicsi a tét. Ha a republikánusok a szenátusban is többséget szereznek, Barack Obamának aligha lesz esélye, hogy a hátralévő két évben bármit is megvalósíthat programjából. A demokraták esélyeit rontja, hogy az elnökkel a felmérések szerint mind többen elégedetlenek.

Aggódik Barack Obama, hogy a Demokrata Párt nem veszi komolyan a 2014 novemberi félidős kongresszusi választásokat, mivel mintha már csak a 2016-os elnökválasztásra koncentrálnának. "Sokszor épp azért kerülünk bajba, mert úgy gondoljuk, a félidős voksolás nem elég szexi" - mondta a demokrata kormányzók adománygyűjtő vacsoráján Obama.

Korábban fő választási stratégája, David Axelrod is riadóztatott. A konzervatív republikánus adománygyűjtők hatalmas összegeket lapátolnak a félidős kampányba, s jó lenne, ha ezt nem hagynák annyiban a demokraták. Márciustól megkezdődnek, de még ősszel is tartanak majd az előválasztások.

Kétségtelen, a Republikánus Nemzeti Bizottság januárban 7,8 millió dollár adományt gyűjtött, s 9,8 millió dollár készpénzzel rendelkezett. A Demokrata Nemzeti Bizottság még nem tette közzé januári adatait. A szenátusi adománygyűjtésben jobban állnak, mint a republikánusok, 6,55 millió dollárt gyűjtöttek, s 15 millió készpénz volt a kasszájukban.

A GOP (Grand Old Party, a republikánusokat többnyire így emlegetik) szenátusi kasszájába januárban 4,62 millió dollár adomány folyt be, s 10 millió dollárjuk volt készpénzben. A képviselőházi kampányokra 6,8 milliót gyűjtöttek a demokraták, 700 ezer dollárral többet, mint a republikánusok.

Igazán nagy harc a szenátusi versenyekben várható. A szenátusban a demokratáké a többség, két független jelöltet is beszámítva 55 voksuk van a száztagú testületben, míg a republikánusoknak csak 45. A száz tagú felsőháznak kétévente a harmadát újítják meg, idén 21 demokrata, 14 republikánus kézben lévő szenátusi helyért folyik verseny.

Számos demokrata szenátornak olyan államban kell megküzdeni, ahol hagyományosan a republikánus jelöltre szavaznak többen az elnökválasztáson. A republikánusok, mutatott rá a CBS választási elemzője, Anthony Salvanto, idén demokrata államokban is megpróbálják játékba hozni jelöltjeiket. Az iowai és a michigani szenátori helyet mindenképpen meg kell védeniük a demokratáknak, ha nem akarják elveszíteni a többséget.

Az MSNBC-n Chris Matthews úgy vélte, a demokraták akár tíz szenátusi helyet is elveszíthetnek! De még az a helyzet is előállhat, hogy 50-50 lesz az állás, s akkor Joe Biden alelnök adhatja le a döntő szavazatot, ahogy egy darabig Dick Cheney tette a Bush-években. (A mindenkori alelnök a szenátus elnöke.)

A washingtoni képviselőházat kétévente teljesen megújítják, mind az 435 képviselői helyre szavaznak novemberben, de a választók a legtöbb helyen megtartják eddigi képviselőjüket. Becslések szerint a helyek alig 15 százalékáért folyik majd valódi küzdelem.

A demokratáknak már csak azért is nehezebb a dolguk, mert a kongresszusi választásokra inkább az idősebb, konzervatív rétegek mennek el szavazni, az Obama többségét adó lelkes fiatalok ilyenkor nemigen izgatják magukat. A Demokrata Párt nagy kihívása, hogy mennyire tudja felkelteni az "Obama-koalíció" érdeklődését a novemberi voksolás iránt.

Érdekesek lehetnek az idei kormányzóválasztások. Összesen 36 államban voksolnak, a posztok közül 22 republikánus, 14 demokrata kézben volt eddig. A 22 republikánus közül 17 kormányzó indul az újraválasztásért, többségük mandátumát várhatóan meg is újítják.

Jelenleg 29 állam élén áll republikánus, 21 élén demokrata kormányzó A kormányzókra azért érdemes figyelni, mert leggyakrabban a népszerű kormányzók indulnak az elnökjelöltségért. A republikánus kormányzók közül többen jelezték már elnöki ambíciójukat, a demokratáknak mostanság kevesebb országosan ismert kormányzójuk van.

A New York állam élén álló Andrew Cuomo az egyik, ő is inkább az apja, korábbi demokrata kormányzó, Mario Cuomo népszerűségéből él, ő is újraválasztásért indul novemberben. Az ismert névvel a demokrata államban feltehetőleg nem kell aggódnia, jelenleg legalább 30 ponttal veri valószínű republikánus kihívóját.

Idén a demokrata jelöltek nem bízhatnak abban, hogy Obama népszerűségének hullámát kihasználva vehetnek lendületet, többen már jelezték is, nem akarnak az elnökkel együtt kampányolni.

Louisiana állam "sebezhetőnek látszó" szenátora, Mary Landrieu aligha kampányol majd Obamával, ahogy az alaszkai Mark Begich szenátor sem emlegeti gyakran sem az elnököt, sem a népszerűtlen egészségügyi reformot, az Obamacare-t, ami a demokrata jelöltek számára a legtöbb fejfájást okozza.

Arkansas államban Mark Pryor szenátor küzd nehéz versenyben, Észak-Karolinában Kay Hagan. Ezekben az államokban Obama 2012-ben veszített a republikánus elnökjelölt, Mitt Romney ellenében.

Felmérések szerint jelenleg is alacsony a támogatottsága: Arkansasban 36, Louisianában 38, Alaszkában 40 százalékon áll. Obama gyakrabban jelenik meg majd ingatag államokban, "biztos" demokrata jelöltek mellett, s a tervek szerint 18 adománygyűjtő összejövetelen vesz részt.

A republikánusok számos helyen a legnagyobb harcot saját pártjukon belül vívják. Ahol republikánus jelöltek újraválasztása a tét, a konzervatív teadélután mozgalom mindenütt csatasorba áll, s kihívja a mérsékelt, fősodorbeli republikánus jelölteket.

Erre a "belharcra" már 2012-ben is számos helyen ráfizetett a Republikánus Párt, több posztot is elveszítettek, mivel a szélsőséges teapárti jelöltek végül elbuktak, akik pedig bekerültek a kongresszusba, leginkább csak fejfájást okoznak a képviselőházi és a szenátusi republikánus frakciónak.

A teapárti jelöltek mellett idén is öntik a "puha" pénzt a konzervatív jelöltek kampányába a milliárdos Koch-testvérek. Americans for Prosperity nevű szuper politikai akciócsoportjuk 36 millió dollárt költött a 2012-es elnökválasztáson Obama újraválasztását ellenző hirdetésekre.

Szerző
Frissítve: 2014.02.25. 20:47