A több mint 2400 internetező bevonásával készült kutatásából kiderül, hogy a munkavállalók 57 százaléka soha, 33 százalékuk pedig maximum egy hétre vett ki betegszabadságot. Minden tizedik válaszadót a táppénz miatti bevételkiesés kényszeríti, hogy ilyenkor is munkába járjon.
Betegen legnagyobb arányban a nők dolgoznak, náluk ez az arány 51, míg a férfiaknál csupán 37 százalék. A megelőzésnél nagyon eltérőek az adatok: a munkavállalók fele úgy gondolja, hogy a munkáltató fokozottan odafigyel erre télen, mégis csak 15 százalékuk küldi haza a beteg dolgozókat.
A válaszadók fele szerint kifejezetten gyakran fordul elő, hogy betegen kell bejárniuk a munkahelyükre. Amikor azonban a munkatársakról van szó, 43 százalék nem örül a beteg kolléga jelenlétének és inkább hazaküldené. Leginkább a felső- és középvezetőkre igaz ez a kettősség, hiszen több mint a felük rendszeresen jár ilyenkor is dolgozni, de 58 százalékuk helyteleníti, ha egy munkavállaló teszi ugyanezt.
Annak ellenére, hogy a döntéshozók nem szeretnék, hogy a beosztottjaik betegen dolgozzanak, a munkavállalók állítása szerint negyedüknél nem megoldható a helyettesítés.
Egy betegszabadság miatt a fizikai munkát végzők féltik leginkább (49 százalék) az állásukat, míg a vezetőknél ez a szám csak 9 százalék.
A megkérdezettek negyede úgy véli, nincs szüksége betegszabadságra, mert akkor is
képes ellátni a munkáját, ha nem teljesen egészséges. A közép- és felsővezetők 16 százaléka akkor sem adná át a feladatait, ha erre lenne lehetősége, mert nem bízik meg másban.
A kutatás azt is feltárta, hogy a nők sokkal kevésbé gondolják, hogy lenne helyettesük (31 százalék), mint a férfiak (22 százalék).
Néhány szerencsésebb munkavállaló távmunkában otthonról is tud dolgozni, ezt azonban csak a válaszadók 27 százaléka látja lehetőségnek. A megkérdezettek 77 százaléka teljes mértékben a munkavégzés helyéhez van kötve. Leginkább a közép- és felsővezetők mobilisak, 50 százalékuk állította, hogy feladatait az irodán kívül is el tudja látni.
