vállalkozások;végelszámolás;Nemzeti Adó- és Vámhivatal;feketelista.hu;cégtábla;adószámfelfüggesztés;

2014-02-26 06:26:00

Ha cégér nem is, de cégtábla kell

Könnyen bajba kerülhet a legkisebb cég is, ha elmulaszt cégtáblát kitenni, illetve ha a székhelyén nem tesz egyértelmű jelzést arról, hogy ott egy cég működik - adószámfelfüggesztés, több százezres bírság, de akár végelszámolás is lehet a következménye. Mindez még akkor is előfordulhat, ha máshol keresik a céget, mint ahol az valójában működik. Legalábbis ez derül ki a Fővárosi Ítélőtábla egy eseti döntéséből. Jogászok szerint azonban fontos a szigor, mivel így is nagyon gyakran tűnnek el cégek.

Adószámfelfüggesztés, több százezres bírság, vagy végelszámolás - könnyen ilyen következmények sújthatják azt a céget, amelyik elmulaszt cégtáblát kitenni a székhelyén, illetve, ha semmilyen egyértelmű, jól látható jelzést nem ad arról, hogy az adott helyen egy vállalkozás működik.

"A székhely cégtáblával történő megjelölésének kötelezettsége a céggel való akadálytalan kapcsolat létesítését szolgálja. Nem törvényes a cég működése, ha a székhely megjelölése nem utal egyértelműen elérhetőségére és nem biztosítja maradéktalanul a számára való kézbesítést" - ezt nemrég a Fővárosi Ítélőtábla állapította meg egy eseti döntésében.

A cégbíróság ugyanis - az adóhatóság bejelentésére - hivatalból törvényességi felügyeleti eljárást indított a B. Stúdió nevű kereskedelmi betéti társaság ellen, mivel a fővárosi székhelyén nem volt kint cégtábla, és sem postaláda, sem kapucsengő alapján nem lehetett azonosítani.

Így a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) értesítései sorra kerültek vissza a feladónak, azokra a cég nem reagált. Mint utóbb kiderült, a székhely egy pincében volt, és a postás is csak nehezen találta meg.

A cégbíróság első körben 30 napot adott a cégnek, hogy helyreállítsa "a törvényes működést". Erre azonban a B. Stúdió igazolási kérelmében azzal érvelt, hogy postacíme - egy postafiókcím - valóban eltér ugyan a székhely címétől, de utóbbi szerepel a hivatalos cégjegyzékben - ezt viszont a cégbíróság nem fogadta el, sőt: eltiltotta a további működéstől, egyben megszűntnek nyilvánította és elrendelte a kényszer-végelszámolást is.

Így járhat el a cégbíróság

- Kétszer figyelmeztet a törvényes működés helyreállítására
- Ha az nem sikerül, az ügy súlyától függően százezertől egymillió forintig terjedő birságot szabhat ki
- Ha másképp nem megy, legfeljebb 90 napra felügyelőbiztost bíz meg
- Megsemmisíti a cég által hozott jogszabálysértő határozatot, és újat rendel el
- Ezeket a szankciókat együttesen, a birságot ismételten is alkalmazhatja
- Legfőbb büntetésként törölhetik a cég jogszabálysértő adatait a cégjegyzékből, vagy:
- Megszünteti a céget

Úgy vélte ugyanis, hogy a bejegyzett iroda a cég levelezési címe is, "az a hely, ahol a cég üzleti és hivatalos iratainak átvétele, érkeztetése, őrzése, rendelkezésre tartása, a székhellyel összefüggő kötelezettségek teljesítése történik".

A cég helyzetét még rontotta, hogy alapító okiratában is "a központi ügyintézés" helyszíneként jelölte meg a székhelyet. Így a cégbíróság eljárása érthető, hiszen ha mégis máshol zajlik a cég napi ügyintézése, azt fel kellett volna tüntetni.

A cégbírósági végzés ellen ugyanakkor a B. Stúdió azzal fellebbezett, hogy a székhelyük az alapítás óta ugyanaz, a cégjegyzékben is benne van, és ott külön cégtábla jelöli őket.

A konkrét székhely azért nem lehetett meg, mert egy többemeletes ház pincéjében van, de a nevüket a postaládáknál, a pince lejáratánál, és az utcafronton is megjelölték.

A fellebbezést tárgyaló Fővárosi Ítélőtábla nem fogadott el minden érvet; végzése szerint hiába volt a kaputelefonnál kiragasztva a cégnév, ha a kapucsengők között nem volt olyan szám, ami a céghez tartozott volna.

Ugyanakkor az ítélőtábla - megváltoztatva a cégbírósági határozatot - kimondta: túl drasztikus volt a megszűntetés, mivel enyhébb intézkedéssel is helyre lehet állítani a törvényes működést. Így a legkisebb összegű bírságot, százezer forintot szabott ki a B. Stúdióra.

"A felesleges piszkálódás egyáltalán nem jellemző" - fogalmazott lapunknak a bírósági döntésre reagálva egy cégalapításban jártas ügyvéd, aki az ominózus esetben a tábladöntést korrektnek, a cégbíróság eljárását "merevnek" nevezte. Szerinte általánosságban a cégjogi szabályozás kevéssé sújtja a kis cégeket, az adók, a járulékok és a hitelek annál inkább, és mint fogalmazott: helyes a szűk határidős ultimátum, mivel így is nagyon gyakran eltűnnek cégek.

"Ha nem találnak meg egy céget, fizetési meghagyást sem lehet indítani, hiszen nincs kézbesítési vélelem; az értesítés visszamegy a hatósághoz azzal, hogy a címzett ismeretlen helyen van, és aki adós, és nem akar fizetni, örülhet, mert csak az idő megy" - fejtette ki az ügyvéd. Ha nem lenne ilyen szigor, ezek a cégek simán eltűnhetnének a tartozással.

Még úgy is érhet szankció egy céget, ha a cégvezető nem tud a mulasztásról. Az adóhatóság küld egy levelet, de a postás nem kézbesíti, mert nem találja a cégtáblát; két sikertelen próbálkozás után visszamegy a levél ismeretlen helyre költözött vagy nem kereste megjegyzéssel, és ha a cégnek szerencséje van, ezután személyes látogatással élnek. Ha ekkor sem találnak cégtáblát, már fel is függeszthetik az adószámot. És ha az adóhatóság számára a cég elérhetetlen, a cég vezetője már csak a felfüggesztéssel szembesül.

Idén a feketelista.hu szerint eddig - a február 24-i állapot - csak 547 adószám-felfüggesztés történt, de 2012. januárjától másfél év alatt, 2013 júliusáig összesen 13 ezer 974 cég adószámát kellett felfüggeszteni elérhetetlenség miatt, és bár a cégek egy része utólag rendezte sorait, ezek közül így is 10 ezer 481 vállalkozást kellett törölni taval