Ha cégér nem is, de cégtábla kell

Publikálás dátuma
2014.02.26. 06:26
Nem elég, ha csak a cégjegyzékben szerepel a pontos székhely FOTÓ: VAJDA JÓZSEF
Könnyen bajba kerülhet a legkisebb cég is, ha elmulaszt cégtáblát kitenni, illetve ha a székhelyén nem tesz egyértelmű jelzést arról, hogy ott egy cég működik - adószámfelfüggesztés, több százezres bírság, de akár végelszámolás is lehet a következménye. Mindez még akkor is előfordulhat, ha máshol keresik a céget, mint ahol az valójában működik. Legalábbis ez derül ki a Fővárosi Ítélőtábla egy eseti döntéséből. Jogászok szerint azonban fontos a szigor, mivel így is nagyon gyakran tűnnek el cégek.

Adószámfelfüggesztés, több százezres bírság, vagy végelszámolás - könnyen ilyen következmények sújthatják azt a céget, amelyik elmulaszt cégtáblát kitenni a székhelyén, illetve, ha semmilyen egyértelmű, jól látható jelzést nem ad arról, hogy az adott helyen egy vállalkozás működik.

"A székhely cégtáblával történő megjelölésének kötelezettsége a céggel való akadálytalan kapcsolat létesítését szolgálja. Nem törvényes a cég működése, ha a székhely megjelölése nem utal egyértelműen elérhetőségére és nem biztosítja maradéktalanul a számára való kézbesítést" - ezt nemrég a Fővárosi Ítélőtábla állapította meg egy eseti döntésében.

A cégbíróság ugyanis - az adóhatóság bejelentésére - hivatalból törvényességi felügyeleti eljárást indított a B. Stúdió nevű kereskedelmi betéti társaság ellen, mivel a fővárosi székhelyén nem volt kint cégtábla, és sem postaláda, sem kapucsengő alapján nem lehetett azonosítani.

Így a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) értesítései sorra kerültek vissza a feladónak, azokra a cég nem reagált. Mint utóbb kiderült, a székhely egy pincében volt, és a postás is csak nehezen találta meg.

A cégbíróság első körben 30 napot adott a cégnek, hogy helyreállítsa "a törvényes működést". Erre azonban a B. Stúdió igazolási kérelmében azzal érvelt, hogy postacíme - egy postafiókcím - valóban eltér ugyan a székhely címétől, de utóbbi szerepel a hivatalos cégjegyzékben - ezt viszont a cégbíróság nem fogadta el, sőt: eltiltotta a további működéstől, egyben megszűntnek nyilvánította és elrendelte a kényszer-végelszámolást is.

Így járhat el a cégbíróság

- Kétszer figyelmeztet a törvényes működés helyreállítására
- Ha az nem sikerül, az ügy súlyától függően százezertől egymillió forintig terjedő birságot szabhat ki
- Ha másképp nem megy, legfeljebb 90 napra felügyelőbiztost bíz meg
- Megsemmisíti a cég által hozott jogszabálysértő határozatot, és újat rendel el
- Ezeket a szankciókat együttesen, a birságot ismételten is alkalmazhatja
- Legfőbb büntetésként törölhetik a cég jogszabálysértő adatait a cégjegyzékből, vagy:
- Megszünteti a céget

Úgy vélte ugyanis, hogy a bejegyzett iroda a cég levelezési címe is, "az a hely, ahol a cég üzleti és hivatalos iratainak átvétele, érkeztetése, őrzése, rendelkezésre tartása, a székhellyel összefüggő kötelezettségek teljesítése történik".

A cég helyzetét még rontotta, hogy alapító okiratában is "a központi ügyintézés" helyszíneként jelölte meg a székhelyet. Így a cégbíróság eljárása érthető, hiszen ha mégis máshol zajlik a cég napi ügyintézése, azt fel kellett volna tüntetni.

A cégbírósági végzés ellen ugyanakkor a B. Stúdió azzal fellebbezett, hogy a székhelyük az alapítás óta ugyanaz, a cégjegyzékben is benne van, és ott külön cégtábla jelöli őket.

A konkrét székhely azért nem lehetett meg, mert egy többemeletes ház pincéjében van, de a nevüket a postaládáknál, a pince lejáratánál, és az utcafronton is megjelölték.

A fellebbezést tárgyaló Fővárosi Ítélőtábla nem fogadott el minden érvet; végzése szerint hiába volt a kaputelefonnál kiragasztva a cégnév, ha a kapucsengők között nem volt olyan szám, ami a céghez tartozott volna.

Ugyanakkor az ítélőtábla - megváltoztatva a cégbírósági határozatot - kimondta: túl drasztikus volt a megszűntetés, mivel enyhébb intézkedéssel is helyre lehet állítani a törvényes működést. Így a legkisebb összegű bírságot, százezer forintot szabott ki a B. Stúdióra.

"A felesleges piszkálódás egyáltalán nem jellemző" - fogalmazott lapunknak a bírósági döntésre reagálva egy cégalapításban jártas ügyvéd, aki az ominózus esetben a tábladöntést korrektnek, a cégbíróság eljárását "merevnek" nevezte. Szerinte általánosságban a cégjogi szabályozás kevéssé sújtja a kis cégeket, az adók, a járulékok és a hitelek annál inkább, és mint fogalmazott: helyes a szűk határidős ultimátum, mivel így is nagyon gyakran eltűnnek cégek.

"Ha nem találnak meg egy céget, fizetési meghagyást sem lehet indítani, hiszen nincs kézbesítési vélelem; az értesítés visszamegy a hatósághoz azzal, hogy a címzett ismeretlen helyen van, és aki adós, és nem akar fizetni, örülhet, mert csak az idő megy" - fejtette ki az ügyvéd. Ha nem lenne ilyen szigor, ezek a cégek simán eltűnhetnének a tartozással.

Még úgy is érhet szankció egy céget, ha a cégvezető nem tud a mulasztásról. Az adóhatóság küld egy levelet, de a postás nem kézbesíti, mert nem találja a cégtáblát; két sikertelen próbálkozás után visszamegy a levél ismeretlen helyre költözött vagy nem kereste megjegyzéssel, és ha a cégnek szerencséje van, ezután személyes látogatással élnek. Ha ekkor sem találnak cégtáblát, már fel is függeszthetik az adószámot. És ha az adóhatóság számára a cég elérhetetlen, a cég vezetője már csak a felfüggesztéssel szembesül.

Idén a feketelista.hu szerint eddig - a február 24-i állapot - csak 547 adószám-felfüggesztés történt, de 2012. januárjától másfél év alatt, 2013 júliusáig összesen 13 ezer 974 cég adószámát kellett felfüggeszteni elérhetetlenség miatt, és bár a cégek egy része utólag rendezte sorait, ezek közül így is 10 ezer 481 vállalkozást kellett törölni taval

Frissítve: 2014.02.25. 20:56

Kamarai sarc: behajtás a választás után?

Eltörölné a vállalkozásokat sújtó kötelező kamarai díjfizetést az Együtt-PM szövetség  mert az szerintük nem más, mint megszorítás. 

Karácsony Gergely, az Összefogás egyéni országgyűlési képviselőjelöltje, valamint Pápa Levente, az Együtt-PM gazdaságpolitikusa tegnapi közleményükben kifejtették: semmilyen érv nem szól a gazdálkodó szervezetek kötelező kamarai tagsága és az ehhez kapcsolódó fizetési kötelezettség mellett, inkább tűnik ez amolyan "álruhás különadónak". A kamarák 2012-ben 2,5 milliárd forintot kaptak ezen a jogcímen mintegy 390 ezer vállalkozástól, cserébe semmit nem kellet nyújtaniuk. "Felmerül tehát a gyanú, hogy ezt az összeget a fideszes klientúra építésére használják föl" - fogalmazott a két politikus, hozzátéve: a gyanút nem segít eloszlatni, hogy Szatmáry Kristóf, a nemzetgazdasági tárca államtitkára, Fideszes politikus a Budapesti Kereskedelmi- és Iparkamara elnöki tisztét is betölti.

A megszólított kamarai elnök éppen tegnap közölte, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) - az ország legnagyobb területi kamarája - nem támogatja a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) kezdeményezését, amely megkezdte az elmaradt kamarai hozzájárulások behajtását. A hírek szerint az "MKIK-nak köszönhetően" több ezer vállalkozónál kopogtathat a NAV, hogy pótlékkal terhelten beszedje az elmaradt kamarai regisztrációs hozzájárulásnak nevezett adót.

A BKIK az adóhatósági eljárás megindítását időszerűtlennek és vállalkozásbarátnak nem nevezhető lépésnek tartja, ráadásul nem sokkal az idei évi határidő, 2014. március 31. lejárta előtt. Megítélésük szerint a NAV általi behajtás a legvégső eszköz, ezt a lépést meg kell előznie egyéb módszereknek, mint például a vállalkozások tájékoztatásának, a fizetési kötelezettségre való felhívásnak - írja közleményében a köztestület. Kamarai tapasztalatok szerint az elmúlt időszakban egyre több vállalkozás tanúsít jogkövető magatartást, és véteti magát a kamarai nyilvántartásba, valamint fizeti meg hozzájárulást.
Feltételezhetjük, hogy a kamarai "engedékenységben" a választások közelsége is közrejátszik, hiszen az amúgy is nehéz sorsú vállalkozások további vegzálása erősítheti a hatalommal való szembenállást.

Szerző

Kevés értelme látszik az újabb rezsivágásnak

A negyedik rezsicsökkentés beharangozott tételei közül egyesek nem is létező költségeket törölnének el, mások elhanyagolható nagyságúakat érintenek. Ami meg tényleg jelentős tétel, a távhő alapdíja, azzal nem lehet következmények nélkül babrálni.

A Fidesz a választási kampányban nem akar lemondani csodafegyveréről: a harmadik rezsicsökkentési hullám még nem lépett életbe, Rogán Antal frakcióvezető már a negyedikről beszélt. A szokott forgatókönyv szerint nincsenek még pontos mértékek, részletek, Rogán most az úgynevezett állandó költségeket támadta meg.

A távhőnél valóban jelentős tétel az úgynevezett alapdíj, egy-egy fogyasztó a díjnak mintegy 40 százalékát így fizeti ma. Csakhogy nem véletlenül alakították így a tarifákat. Egy társasház sarkában elhelyezkedő lakás kifűtéséhez sokkal több hő kell, mint ha egy hasonló, de alul, fölül, oldalt szomszédoktól védett lakást akarunk ugyanolyan hőmérsékletre felmelegíteni. A legtöbben alighanem igazságtalan tartanák, ha a saroklakás tulajdonosa sokkal többet fizetne ugyanazért a komfortérzetért. Az alapdíj részben ezt egyenlíti ki, másrészt arra is jó, hogy a téli hónapok számlája ne legyen annyira magas, cserében természetesen azért, hogy nyáron is kell valamennyit fizetni. Az alapdíj eltörlése és beszámítása az elfogyasztott hővel illetve a fűtésre felhasznált meleg vízzel arányos díjba tehát sokkal aránytalanabbá tenné a rendszert.

Az is igaz, a kormánypártok eddigi rezsiháborús logikájába az is belefér, hogy az alapdíjat egyszerűen eltörlik, de a köbméterárat nem emelik. Ebben az esetben viszont akkora bevételkieséssel kellene szembenézniük a távhőcégeknek, hogy gazdálkodásuk összeomlana. Márpedig túlnyomórészt önkormányzati cégekről van szó.

A villany- vagy vízszámlán is találhatunk alapdíjat, de itt annak sokkal kisebb a jelentősége. Az érdekelt cégek lapunknak - név nélkül - állást foglaló képviselői szerint a havonta néhány száz forintos tételek elvesztése nem vágja őket földhöz, pontosabban nem ez vágja őket földhöz, hanem a korábbi rezsicsökkentési fordulók. Másrészt a fogyasztók megtakarítása is jelentéktelen lenne e téren.

Rogán a mérőórák díjának eltörléséről is beszélt, ilyen azonban ma sincs az elektromos vagy a gázszolgáltatásnál, a műszerek a szolgáltató tulajdonában vannak, így nem is fizetnek értük a fogyasztók. Legfeljebb a vízmérő mellékórákra gondolhatott a frakcióvezető (társasházak költségmegosztásánál vagy a locsolás leválasztására használják), ezek ára azonban nagyságrenddel kisebb a Rogán emlegette "akár 115 ezer" forintnál.

Az érintett cégek nem értik azt sem, mire gondolt a politikus, amikor bekötési díjakról beszélt. Ilyet a fogyasztók zöme nem fizet, ha egy frissen belterületté nyilvánított telken készül új épület, akkor lehet ilyen egyszeri költség, de azt meg általában az ingatlanfejlesztő, beruházó állja.

Szerző