Rasmussen: Ukrajna a legfontosabb biztonsági kérdés Európában

Az Ukrajnában kialakult helyzet és az észak-atlanti szövetség védelmi képességeinek fejlesztése határozta meg a NATO védelmi miniszteri tanácskozásának szerdai napját - derült ki Anders Fogh Rasmussen NATO-főtitkár sajtótájékoztatójából a tanácskozásokat követően.

A főtitkár kijelentette: ma Ukrajna a legfontosabb biztonságpolitikai kérdés Európa számára. Szinte szóról szóra ismertette a védelmi miniszterek által délután elfogadott nyilatkozatot, amelyben a NATO a többi között a kisebbségi jogok tiszteletben tartásának fontosságát is hangsúlyozza.

Emellett sürgeti minden érintett bevonását a politikai folyamatba, amelynek a demokratikus értékek, az emberi jogok, a kisebbségek és a jogállamiság tiszteletben tartásán kell alapulnia, és amely az egész ukrán nép demokratikus vágyakozásainak eleget kell tegyen. A nyilatkozat szerint a NATO készen áll a reformok támogatására és a párbeszédre Ukrajnával, egyúttal örömét fejezi ki, hogy a hadsereg nem avatkozott bele a politikai válságba.

Rasmussen azt is közölte, hogy Oroszország értesítette a NATO-t az Ukrajna közelében zajló orosz csapatmozgásokról, gyakorlatról.

Emellett arról beszélt, hogy a szeptemberi, walesi csúcstalálkozóig véglegesíteni kell a fejlesztendő képességek listáját. Az eddigi nemzetközi akciókból, az afganisztáni és líbiai bevetésekből a katonai szövetség azt a tanulságot vonta le, hogy az európai szövetségesek több területen képességbeli hiányosságokkal küzdenek. A fejlesztendő, jelenleg hiányzó vagy nem megfelelő képességek körét sikerült hétre leszűkíteni.

Hende Csaba honvédelmi miniszter az MTI-nek a tanácskozást követően elmondta: Magyarország ezek közül az úgynevezett közös hírszerzési, megfigyelési és felderítési képességek fejlesztésében és az egészségügyi személyzet képzésében közvetlenül is érdekelt. Megjegyezte, hogy meg kell újítani a NATO jelenlegi kibervédelmi koncepcióját, meg kell erősíteni a NATO kibervédelmi politikáját. A walesi csúcstalálkozón a tagállamok vezetőinek ki kellene mondaniuk, hogy a kibertámadás is a kollektív védelem körébe tartozik, és egy kibertámadás esetén is érvénybe léptethető a washingtoni szerződés ötödik cikke, amely szerint ha egy tagországot támadás ér, az egész szövetséget éri támadás, és a tagok tetszőleges eszközökkel, fegyverekkel, nem csak kibertámadásokkal válaszolhatnak - jelentette ki.

Rasmussen a fejlesztendő képességek közül az irányított precíziós lőszereket és a megszerzett adatokat értelmező szakemberek képzését emelte ki. Rámutatott, hogy a NATO-nak a jövő kihívásaira is fel kell készülnie, így például a rakétavédelem terén is fel kell zárkóznia, majd a tengeri képességek fejlesztésének szükségességéről is szót ejtett.

A NATO-főtitkár arról is beszélt, hogy meg kell őrizni az utóbbi évtizedekben megszerzett, tagállamok közötti együttműködési képességet, az interoperabilitást.

"Ez csak folyamatos gyakorlással lehetséges" - mondta Rasmussen, hozzáfűzve, hogy éppen azért az ezt szolgáló, úgynevezett kapcsolt erők kezdeményezést a szeptemberi walesi csúcstalálkozó központi elemévé óhajtja tenni.

Hende Csaba ezzel kapcsolatban a megbeszéléseket követően az MTI-nek kifejtette, hogy békeidőben ennek a képességnek a megőrzése csak nagy erőket megmozgató gyakorlatozással tartható fenn. Jelezte, hogy a visegrádi országok az általuk létrehozott közös EU-harccsoport vizsgagyakorlatát összekötik a NATO 2015-ös Trident Juncture elnevezésű hadgyakorlatával, és Magyarország ehhez kapcsolódóan egy saját gyakorlatot is tart majd.

Szerző
2014.02.27 08:46

Az ügyészség vizsgálja a szétvert román tüntetést, leváltották a csendőrfőkapitányt

Publikálás dátuma
2018.08.15 21:44
Bukaresti demonstráció augusztus 10-én.
Fotó: AFP/ Adrian CATU
Vizsgálat indult az augusztus 10-i romániai tüntetés kapcsán, ahol legalább 450-en sérültek meg a csendőri beavatkozás nyomán. Csaknem 200-an feljelentést is tettek a hatóságok ellen. A csendőrfőkapitány lejáró megbízatását nem újították meg.
Augustin Lazăr legfőbb ügyész utasítására a legfőbb ügyészség keretében működő katonai ügyészség veszi át és vizsgája ki a pénteki tüntetésen sorra került incidenseket és a csendőrség közbeavatkozási módját - írta kedd este a maszol.ro
Az ügyészség közleménye szerint az ügyben jogsértő magatartás, hivatali hatalommal való visszaélés és hivatali gondatlanság miatt indult eljárás.
Az idézett forrás szerint kedd estig 126 bűnügyi feljelentést regisztráltak és 74 személyt hallgattak ki. A feljelentések száma szerda reggelre elérte a 192-t, számolt be az MTI. A katonai ügyészség megkapta a csendőrség bevetési naplóját, amiből arra lehet következtetni, hogy 160 csendőr vett részt a tömegoszlatásban. Egyelőre azonban sem a bukaresti prefektus (kormánybiztos) tömegoszlatást elrendelő parancsának átiratát, sem a csendőrség által használt könnygáz vegyi összetételének leírását nem kapták meg - részletezte Ionel Corbu, a bukaresti katonai ügyészség főügyésze és a vádhatóság vezetője.
Egyes tüntetők a bénító hatású önvédelmi permetezők hatására emlékeztető tünetekkel, mások pedig öt nappal a gáz belélegzése után megjelenő újabb panaszokkal - "égési sérülésekkel" - jelentkeznek a sürgősségen.

Ellentmondásos nyilatkozatok

A bukaresti katonai ügyészség és a román csendőrség egymásnak ellentmondó nyilatkozatokat tett kedden, egy ügyész részvételére vonatkozóan a pénteki tüntetéseken. Ionel Corbu főügyész kijelentette, hogy egyetlen ügyész sem volt jelen péntek este a csendőrség parancsnoki központjában. Kifejtette: augusztus 11-én, szombaton délután azzal az igényléssel fordult hozzájuk a fővárosi csendőrség, hogy jelöljenek ki egy katonai ügyészt a mobil parancsnokságba, ezt azonban elutasították. Röviddel ezután a csendőrség egy közleményt adott ki, amelyben azt állítja, hogy Bogdan Pîrlog katonai ügyész pénteken délután 5 órától másnap hajnali 4 óráig a helyszínen tartózkodott, és a csendőrség, a rendőrség, valamint a központi és helyi hatóságok képviselői mellett jelen volt a parancsnoki központban.

"A különböző eszközökben (spray, nagy teljesítményű permetező, gránát) használt könnygázt a csendőrség kizárólag törvényes úton, engedélyezett gyártóktól szerzi be. Ezeket az anyagokat használja az európai rendfenntartók erők többsége" - állítja a román csendőrség a "gáztámadás" vádjára reagálva.
Lejárt a csendőrfőkapitány megbízatása, és a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) kedden úgy döntött, azt nem fogja megújítani.
Az elmúlt egy évben Sebastian Cucoş ezredes töltötte be az ügyvivő csendőrfőkapitányi tisztséget - írja a maszol.ro. Jelenlegi volt a második megbízatása; szerdától azonban Ionuţ Cătălin Sindile ezredes vezeti ideiglenesen a Román Csendőrséget. Az Államelnöki Hivatal közölte, a CSAT azután döntött a személycseréről, hogy megindult csendőri fellépés jogszerűségét firtató ügyészségi vizsgálat.

A tüntetőkhöz került egy pisztoly

Azonosították és bekísérték kihallgatásra azt a férfit, aki a pénteki, bukaresti tüntetés közben ellopta egy csendőrnő pisztolyát - írja a Transindex.ro. A demonstráción két csendőr elszakadt a többitől - a fegyver akkor került a tüntetőhöz, mikor éppen brutálisan összeverték őket. Kedden mindkettőjüket kiengedték már a kórházból. Az eset körülményei kapcsán, annak tisztázására is indult vizsgálat, hogy a csendőrök miért hagyták elszigetelődni kollégáikat - szolgálati mulasztás a gyanú. Az eltulajdonított fegyver még nem került elő.

2018.08.15 21:44
Frissítve: 2018.08.15 21:50

Transznemű kormányzójelölt Vermontban

Publikálás dátuma
2018.08.15 20:02

Fotó: facebook.com/christineforvermont/
Az állam erősen liberális, ott legalizálták először az Egyesült Államokban az azonos neműek házasságát. A jelenlegi kormányzó viszont republikánus.
A transznemű Christine Hallquist lesz az amerikai Demokrata Párt kormányzójelöltje a kicsiny északkeleti Vermont államban az idén novemberben esedékes „félidős” választáson, amelynek során újraválasztják az Egyesült Államok képviselőházát és a szenátus egyharmadát, valamint kormányzói, illetve egyéb önkormányzati tisztségek betöltéséről döntenek. Hallquist három másik indulót győzött le a kedden tartott vermonti demokrata előválasztáson. Az eddigi előválasztásokon már több tucat transznemű önjelölt indult – túlnyomórészt a demokraták színeiben -, de ez volt az első eset, hogy valamelyikük meg is nyerje saját pártja előválasztását, és jogot szerezzen a másik nagy párt jelöltjével való megmérkőzésre. Vermont erősen liberális szemléletű, ott legalizálták először az Egyesült Államokban az azonos neműek házasságát. A többség 1992 óta mindig a demokrata jelöltre szavazott az elnökválasztáson – a kormányzóválasztást azonban 2016-ban történetesen a republikánus jelölt nyerte meg. 
Témák
Vermont
2018.08.15 20:02