A nemek közötti bérszakadék - a nők és a férfiak órabére közötti átlagos különbség a gazdaság egészében - az elmúlt néhány évben alig változott, és továbbra is 16 százalék körül mozog, jelenleg - a múlt évhez hasonlóan - 16,4 százalékon áll. A nemek közötti bérszakadékot a férfiak keresetének százalékában szokás megadni, amely a férfi és női munkavállalók átlagos bruttó órabérének különbségét jeleníti meg az uniós gazdaság egészére.
A helyzet azonban még a láthatónál is sötétebb - vélekedik Viviane Reding az Európai Bizottság alelnöke, az EB jogérvényesülésért felelős biztosa -, hiszen az előző évek igen szerény javuló tendenciája nagyrészt a gazdasági válságnak tudható be, amelynek nyomán inkább a férfiak keresete csökkent, nem a nőké nőtt.
Míg Dánia, a Csehország, Ausztria, Hollandia és Ciprus folyamatosan javuló tendenciát mutat, Lengyelországban, Litvániában és másutt a csökkenő tendencia 2012-ben megfordult. Magyarországon, Portugáliában, Észtországban, Bulgáriában, Írországban és Spanyolországban az elmúlt néhány évben tovább mélyült a nemek közötti bérszakadék - mutatott rá a bizottság. Magyarországon 2008-ban 17,5 százalékos volt a bérszakadék, ami a 2009-ben látott enyhe javulást követően folyamatosan nő, és 2012-re elérte a 20,1 százalékos különbséget.
A férfiak és nők közötti egyenlő bánásmód elvének a foglalkoztatás területén történő megvalósításáról szóló irányelv implementálásáról szóló 2013. decemberi bizottsági jelentésből kiderül, hogy számos tényező áll az egyenlő díjazás útjában. Ezek között említi a jelentés a bérrendszerek átláthatatlanságát, a jogi problémákat az egyenlő értékű munka meghatározásában, valamint az eljárási akadályokat. Ehhez jön még hozzá a munkavállalók tájékozatlansága.