R.T.;

Oroszország;Ukrajna;háború;Viktor Janukovics;Frankfurter Allgemeine Zeitung;Jane's Defence Weekly;

2014-03-04 06:36:00

Kijev elkerülné a háborút

Ha katonai konfrontációra kerülne sor Kijev és Moszkva között, egyetlen pillanatig sem lenne kérdés, kinek a győzelmére lehetne számítani. A Jane's Defence Weekly 2012-es adatai szerint míg Oroszországban 845 ezer katona szolgált, Ukrajnában 130 ezer. S ez csak egy adat azok közül, amelyek Moszkva döntő fölényét mutatják.

Megszűrik az orosz internetet

Dmitrij Medvegyev orosz kormányfő a közösségi oldalakat használja fel, hogy kifejtse véleményét az ukrajnai helyzetről. Sajátos azonban, hogy a Facebookon, s nem annak orosz változatán, a Vkontentén (VK) szerepeltette meglátásait. Mint írta, hazája kölcsönös megbecsülésen alapuló kapcsolatra törekszik Kijevvel, de Ukrajnában olyan emberek kerültek hatalomra, akiknek "vér tapad a kezükhöz".

Ezért úgy foglalt állást, nem ismeri el az ukrán vezetést, s továbbra is a leváltott államfőt, Viktor Janukovicsot tekinti az ország legitim vezetőjének. "Ha bűnösnek tartják, pert kell indítani ellene. Minden más megoldás önkényes és csak a hatalom megszerzését célozza" - fejtette ki.

A Facebookot nem érintheti az orosz cenzúra, a Vkontektét annál inkább. Az orosz internetet felügyelő bizottság tegnap 13 internetes oldalt tett elérhetetlenné, amelyek közel állnak az új ukrajnai vezetéshez. A Roszkomnadzor közleménye szerint a főügyész hivatala rendelte el, hogy szedjék le a világhálóról a VK-n szereplő oldalakat.

A hivatal azzal indokolta a döntést, hogy ezek "az ukrán nacionalista csoportok tevékenységét népszerűsítették", s "terrorista tevékenységre" buzdítottak. Az egyik elérhetetlen oldalnak 500 ezer követője volt a VK-n.

Miközben Oroszországban a média nagy része a kormányzat ellenőrzése alatt áll, az internetet viszonylag kevéssé érintette a kormányzati cenzúra. Különösen az egyes fórumokon bírálták a kormányt. Igaz, a világháló mégsem nevezhető teljesen szabadnak.

Az információs törvény 2012 júliusában történt módosítása alapján még ugyanazon év novemberében úgynevezett "egységes listát" hoztak létre, amelyre az Oroszországban tiltott internetes oldalak domain, azaz tartományneveit, az oda vezető linkeket és az ilyen oldalak hálózati címeit összesítették.

Bírósági határozat nélkül az orosz végrehajtó hatalmi szervek azon oldalakat vehetik fel a tiltólistára, amelyek gyermekek pornográf ábrázolását tartalmazzák, vagy gyermekeknek szóló felhívást tesznek közé pornográf cselekményben való részvételre.

Továbbá olyanokat is, amelyek kábítószer készítéséről, annak használatáról, beszerzési helyeiről adnak tájékoztatást és azon oldalakat, amelyek öngyilkosság módozatait ismertetik, vagy arra hívnak föl. Emellett azonban néhány internetes oldalt bírósági határozattal is feltehetnek a feketelistára, amennyiben az törvénysértőnek minősíti a honlap által terjesztett információt.

Lapszemle

Neue Zürcher Zeitung

Putyin megmutatta igazi arcát címmel értékelt az NZZ. Miközben a szíriai polgárháborúban a Kreml a nemzetközi jog megtartását követeli, az ukrajnai katonai akcióval Vlagyimir Putyin épp e jogot sérti meg súlyosan - írja kommentárjában Volker Pabst. A szerző megállapítja, megvalósult az, amit sokan elképzelhetetlennek tartottak, Moszkva katonai erejével a saját ellenőrzése alá vonta Ukrajna egy részét.

Nem tűnik valószínűtlennek, hogy a Krímben népszavazáson mondják ki az Oroszországhoz való csatlakozást, s hasonlóképpen döntenek Kelet-Ukrajnában egy sor városban. A fejlemények legnagyobb vesztese Ukrajna. Belátható időn belül nem alakulhat országszerte elfogadott kormányzat.

Moszkva valószínűleg ugyanazt a stratégiát követi majd, mint Transznyisztriában vagy Abháziában: egy Kremlhez hű régiót alakít ki, amelyet nemzetközi jogilag nem ismernek el. Ezáltal Moszkva közvetlen befolyást gyakorolhatna Ukrajnára, s hosszú időre biztosítani a Fekete-tengeri orosz flotta jövőjét. Putyin ezúttal megmutatta igazi arcát, nevezetesen azt, hogy fittyet hány a nemzetközi előírásokra - zárja cikkét az NZZ.

The Guardian

Dmitrij Trenyin, a Carnegie Moscow Centre igazgatója vendégkommentárjában azt a következtetést vonja le, hogy a krími konfliktus harmadik világháborúhoz vezethet, s Európa alighanem a hidegháború óta a legveszélyesebb helyzetbe került. Oroszország az eltelt tíz napban több kellemetlen meglepetéssel szembesült.

Először, amikor Kijevben megálljt parancsoltak a berkut különleges egységeinek, s Viktor Janukovics tárgyalóasztalhoz ült az ellenzékkel, másodsorban pedig amikor a volt elnök komoly engedményeket tett. A február 21-i megállapodás ugyanis Janukovics kapitulációját jelentette. Oroszország megbízottja bölcsen cselekedett, amikor nem írta alá a megállapodást.

Moszkvában ugyanis úgy látták, államcsíny történt Ukrajnában. A februári forradalmat a nyugat-ukrajnai nacionalisták irányították Európa és az Egyesült Államok közvetítésével. A Kreml úgy látta, veszélybe kerültek ukrajnai érdekeltségei. Mint a szerző írja, Moszkva sosem volt következetes Ukrajna-politikáját illetően, most azonban határozottan és gyorsan lép fel.

Financial Times

Második hidegháború fenyegeti Európát - írja szerkesztőségi cikkében a Financial Times (FT) című brit gazdasági-politikai napilap európai kiadása. A lap szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök ellentmondást nem tűrő választ adott arra a kérdésre, hogyan reagál majd a kijevi változásokra, az orosz vezetők pedig azon dolgoznak, hogy ürügyet teremtsenek a katonai akcióra Ukrajna keleti, orosz ajkú részén.

Azzal, hogy a kijevi forradalomra katonai invázióval válaszolt, Putyin nemcsak a nemzetközi jogot sértette meg, hanem valós esélyt teremtett arra, hogy Oroszország és Ukrajna évekig húzódó véres konfliktusba bonyolódjon - írja a lap.

A Financial Times szerint kétség sem fér Putyin felelősségéhez, az orosz elnök a krími invázióval megsértette egy másik ország szuverenitását és az ENSZ Alapokmányát, ami Moszkva képmutatására is rámutat, hiszen eddig Oroszország következetesen az ENSZ Biztonsági Tanácsának felhatalmazásához kötött bármilyen katonai akciót.

A cikk arra a megállapításra jut, Washington jól tette, hogy leállította a szocsi G8-csúcs előkészületeiben való részvételt, emellett pedig gazdasági szankciókkal is kellene sújtani Moszkvát, ha Oroszország kiszélesíti az offenzívát.

Az újság úgy véli, hogy az orosz gazdasági modell komoly gondokkal és tőkemeneküléssel küzd, a gazdasági szankciók nagyon fájdalmasak lehetnének, de Oroszország is visszavághat: az ENSZ-ben vétójogával élve kicsúszhat a nemzetközi közösség markából, valamint Európa jelentős földgázszállítójaként is okozhat kellemetlenséget.