Zsinagóga mizéria

Szomorúan konstatálom, hogy egy vallási kegyhelyet, ahová zsidók ezrei jártak tórát hallgatni, jobb oldali szervezetek tagjai, valamint szimpatizánsai választási gyűlés színhelyéül választották. Az Esztergomi Önkormányzat prominens vezetői arra apellálnak, hogy más pártok is igénybe vették e helyet, így nem ildomos különbséget tenni ember és ember, párt és párt között. 

A közvélemény nyomására Tétényi Éva polgármester levelet küldött Vona Gábor úrhoz, hogy más helyen tartsák meg kortes-gyűlésüket. Édesanyám megjárta a birkenau-i tábort, élete végéig magában hordta a fájdalmas emlékeket. A német nép iránti gyűlölete haláláig tartott. Hiába mondogattuk,hogy nem a német nép a felelős a rémtettekért, hanem az akkori vezetők. Akár jót cselekszünk, akár rosszat, galádságot, azt ember teszi.

A múlt árnyéka miatt minket, a gyerekeit, nem nevelt vallásosnak. Nem ismerjük a hagyományokat, s a Klein nevet is Bakonyira váltották, nehogy a történelem megismétlődjék. 1989 óta évről-évre egyre erősödik a szélsőjobb, hiába váltakoznak a pártok, kormányok, nem tudnak, vagy nem is akarnak ezekkel az eszmékkel, a vezetőikkel mit kezdeni.

Kényes téma, akár a cigánykérdés, a hajléktalanok sorsának javítása. Nem hiszem, hogy a zsidó szervezeteknek ne lenne annyi támogatottsága, hogy a zsinagógájukat újra kezükbe vegyék, restaurálják és ismét a tora olvasására használják. 2009 tavaszán feleségemmel és ismerőseimmel fenn jártunk Kőszeg városában. Nagy megrökönyödésemre a helyi zsinagóga épülete fel volt dúcolva, körbe volt kerítve, de kőműveseket nem láttunk. Csak az enyészet dolgozott.

A szegedi zsinagógában többször is jártam, s nem győztem csodálkozni nagyságán és az emberek önzetlenségén. Most, amikor Lázár úrnál jártak a Szabadság téri gyalázat-szobor miatt, láttam, hogy elég sok zsidó szervezet képes fennmaradni. És ez jó hír.

Szerző

Program nélküli Fidesz

Publikálás dátuma
2014.03.05. 10:19
FOTÓ: SZALMÁS PÉTER
Soha nem látott számban kerültek elő Magyarországon a kispártok és több mint 71 százalékuknak írásos programja sincs - állapítja meg ma reggel közzétett elemzésében a Policy Agenda. A cég arra figyelmeztet, hogy ezeknek az országos listát állítóknak vélhetően főképpen a pártfinanszírozás átalakítása hozta meg a kedvét a választáson való induláshoz. De a választókerületben is sokkal több egyéni jelöltet vettek nyilvántartásba, mint eddig bármikor.

A Policy Agenda szerint valószínű, hogy az induló pártok nagy részét nem az hajtja, hogy szavazhassanak rá, hanem jóval inkább az országos lista állításáért kapott állami támogatás, amelynek felhasználása kevéssé ellenőrzött, sőt támogatottsághoz sem kötött. Ezek a pártok talán címlisták, vagy szervezetek nélkül gyűjtötték össze a törvényben előírt minimum számot. Ugyanis a kampánytámogatást csak az egyéni jelölteknél kötik ahhoz, hogy minimum 2 százalékot el kell érni, különben teljes egészében vissza kell fizetni a pénzt. A pártokra más szabályok vonatkoznak.

A választások tétje, hogy a választó képes legyen dönteni a jelöltek programjai között. Azaz szabad akaratából megmondja, milyen országot szeretne. A mostani választáson azonban ennek a minimális kritériumnak a 31 listát állítani szándékozó pártból 9 felel meg többé-kevésbé. Mindössze a pártok 29 százalékának  van olyan programja, amely a honlapján elérhető, és általános célokon kívül minimális vállalásokat, elképzeléseket tartalmaz. Ebben persze a nagy pártok is vétkesek, mivel ők sem feltétlenül mutatnak jó példát.

Egyelőre a Fidesz sem hozta nyilvánosságra programját, még olyan szinten sem, mint 2010-ben tette. De a jelenlegi parlamenti pártok sem feltétlenül ezzel próbálnak érvényesülni, legalábbis a konkrét választási üzenetek váratnak magukra. A cég megállapítja, hogy a jelöltet állító szervezetek kisebbik része rendelkezik nyilvános elképzeléssel arról, hogy kormányra kerülve mit tenne. Ez azt jelenti, hogy az eddig nyilvántartásba vett 1250 pártámogatással induló egyéni jelöltből 544 jelöltnél tudhatja a választó, hogy mire is szavaz.

Egy demokratikus versengés nyilvánvalóan akkor legitim, ha azon minél kevesebb a korlátozó eszköz ahhoz, hogy valaki legalább a startvonalra állhasson. A magyar választási rendszer kidolgozói nyilvánvalóan azt akarták, hogy minden eddiginél többen induljanak a választásokon, ezzel is mutatva, hogy soha ennyire nem volt demokratikus a választás - figyelmeztet a Policy Agenda.

Szerző

Program nélküli Fidesz

Publikálás dátuma
2014.03.05. 10:19
FOTÓ: SZALMÁS PÉTER
Soha nem látott számban kerültek elő Magyarországon a kispártok és több mint 71 százalékuknak írásos programja sincs - állapítja meg ma reggel közzétett elemzésében a Policy Agenda. A cég arra figyelmeztet, hogy ezeknek az országos listát állítóknak vélhetően főképpen a pártfinanszírozás átalakítása hozta meg a kedvét a választáson való induláshoz. De a választókerületben is sokkal több egyéni jelöltet vettek nyilvántartásba, mint eddig bármikor.

A Policy Agenda szerint valószínű, hogy az induló pártok nagy részét nem az hajtja, hogy szavazhassanak rá, hanem jóval inkább az országos lista állításáért kapott állami támogatás, amelynek felhasználása kevéssé ellenőrzött, sőt támogatottsághoz sem kötött. Ezek a pártok talán címlisták, vagy szervezetek nélkül gyűjtötték össze a törvényben előírt minimum számot. Ugyanis a kampánytámogatást csak az egyéni jelölteknél kötik ahhoz, hogy minimum 2 százalékot el kell érni, különben teljes egészében vissza kell fizetni a pénzt. A pártokra más szabályok vonatkoznak.

A választások tétje, hogy a választó képes legyen dönteni a jelöltek programjai között. Azaz szabad akaratából megmondja, milyen országot szeretne. A mostani választáson azonban ennek a minimális kritériumnak a 31 listát állítani szándékozó pártból 9 felel meg többé-kevésbé. Mindössze a pártok 29 százalékának  van olyan programja, amely a honlapján elérhető, és általános célokon kívül minimális vállalásokat, elképzeléseket tartalmaz. Ebben persze a nagy pártok is vétkesek, mivel ők sem feltétlenül mutatnak jó példát.

Egyelőre a Fidesz sem hozta nyilvánosságra programját, még olyan szinten sem, mint 2010-ben tette. De a jelenlegi parlamenti pártok sem feltétlenül ezzel próbálnak érvényesülni, legalábbis a konkrét választási üzenetek váratnak magukra. A cég megállapítja, hogy a jelöltet állító szervezetek kisebbik része rendelkezik nyilvános elképzeléssel arról, hogy kormányra kerülve mit tenne. Ez azt jelenti, hogy az eddig nyilvántartásba vett 1250 pártámogatással induló egyéni jelöltből 544 jelöltnél tudhatja a választó, hogy mire is szavaz.

Egy demokratikus versengés nyilvánvalóan akkor legitim, ha azon minél kevesebb a korlátozó eszköz ahhoz, hogy valaki legalább a startvonalra állhasson. A magyar választási rendszer kidolgozói nyilvánvalóan azt akarták, hogy minden eddiginél többen induljanak a választásokon, ezzel is mutatva, hogy soha ennyire nem volt demokratikus a választás - figyelmeztet a Policy Agenda.

Szerző