Erősen foghíjas lehet az őszödi akta

Fegyelmi eljárást indított a Belügyminisztérium annak kiderítésére, hogyan tűnhettek el dokumentumok az Alkotmányvédelmi Hivatalban őrzött "őszödi dossziékból" - számolt be a nol.hu.

A portál azt írta, az iktatószámok alapján 22 tételnyi irat hiányzik a Gyurcsány Ferenc 2006-os őszödi beszédének kiszivárogtatásával kapcsolatban 2006 és 2009 között folyt titkosszolgálati vizsgálat anyagából. Állítólag a "hiányt" már az előző kormányzati ciklusban észlelték, de végül nem történt semmi. Információik szerint a hiányzó iratok olyan részjelentések, feljegyzések és szakértői anyagok, amelyeket felhasználtak ugyan az összefoglaló jelentések elkészítéséhez, ám azok több nevet és részletesebben kifejtett következtetést fogalmaztak meg, mint a két, februárban közzétett jelentés.

Az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága épp tegnap vizsgálta az őszödi aktákat. A testület azt állapította meg, hogy nem manipulálták az Alkotmányvédelmi Hivatal által február 20-án nyilvánosságra hozott jelentéseket.

Molnár Zsolt, a testület szocialista elnöke a zárt ülés után kijelentette: azt nem tudni, hogy bármilyen későbbi irat, vagy jelentés készült-e, de a bizottság tagjainak két hetük van, hogy az üggyel kapcsolatos dokumentumokat tanulmányozzák. Kocsis Máté, a bizottság fideszes tagja pedig úgy fogalmazott, a képviselők megbizonyosodhattak arról, hogy a februárban közzétett összefoglaló jelentés a teljes iratanyag alapján készült.

A DK alelnöke, Vadai Ágnes - aki nem vehetett részt a bizottsági ülésen - bejelentette: levélben kéri Pintér Sándor belügyminiszterről, hogy az őszöddel kapcsolatos teljes dossziét áttanulmányozhassa. Elsősorban ara kíváncsi, hogy Orbán Viktor és a fideszes vezetők milyen szerepet játszottak a 2006-os zavargásokban.

Szerző

Kampányol a Fidesz a közmunkásokkal

Publikálás dátuma
2014.03.07. 06:02
Eddig levegőnek nézték őket, most kampányeszköznek. Fotó: K2 Press/Népszava
"A legocsmányabb hatalmi cinizmus", hogy Gyurcsány Ferencet szociális érzéketlenséggel vádolják - egyebek mellett így fogalmazott nyílt levelében a Demokratikus Koalíció egyik választókerületi elnöke. 

Csóti Zsombor arra a fideszes kijelentésre reagált, miszerint Gyurcsány Ferencnek inkább a konyhában lenne a helye, nem a politikában, és a DK elnökének bocsánatot kell kérnie az egyébként is nehéz sorsú közfoglalkoztatott emberektől, akikről egy korábbi fórumán azt mondta, hogy a munkájuk nem ér semmit.

Csóti szerint viszont épp a Fidesz az, amelyik nem sokat tudhat a szociális érzékenységről. Emlékezetett Lázár Jánosnak arra a kijelentésére, hogy "mindenki annyit ér, amennyije van". Felidézte a szintén fideszes Zsiga Marcell "legendás kijelentését" is - amelyet később más kormánypártiak is átvettek -, miszerint "Magyarországon meg lehet élni 47 ezer forintból".

A DK-s politikus úgy fogalmazott, a Fidesz-kormány nem emelte a családi pótlékot, elvette a munkanélküli segélyt, helyette bevezette az igazságtalan családi adókedvezményt, és intézményesítette a modernkori rabszolgaságot, amit közmunkának csúfol. Csóti emlékeztetett arra, hogy éppen a Gyurcsány-kormány vezette be az "Út a munkához" programot. Ám akkor a közmunkásoknak tisztességes bért adtak, amiből, ha szűkösen is, de meg lehetett élni. A Fidesz ezt megszüntette, "így lettünk mi újra, immár a négymillió koldus országa". Megemlítette azt is, hogy az Orbán-kormány gátlástalanul elvette a trafikokat, újraosztotta a földeket és elvesz mindent, ami emberek százezreinek a megélhetését biztosítaná.

A vita azt követően alakult ki, hogy Gyurcsány Ferenc egy lakossági fórumon arról beszélt, irritáló és megalázó, hogy a közmunkásokkal felesleges munkát végeztetnek. Szerinte ahhoz, hogy minimálbért kapjanak, értelmes munkát kell nekik biztosítani. A Fidesz, és a kormányközeli Magyar Nemzet szerint a DK elnöke ezzel meggyalázta a közmunkásokat. Pedig gyakran épp maguk a közmunkások fogalmaznak úgy, hogy semmi értelme a munkájuknak.

Rakacán lapunknak meséltek arról, hogy délelőtt elhúzzák a kukákat a falu egyik végébe, délután meg onnan vissza. "Nem munka ez" - fogalmazott egy helyi férfi. A napocskarajzolósként elhíresült közmunkásképzéssel éppen a kormány ismerte be, hogy képtelen értelmes feladatot adni, és legalább télre iskolapadba ülteti őket. Igaz, az ott tanultakkal sem sokra mennek az emberek, de választási lehetőségük nem volt.

Komjáthi Imre, a Közmunkás Szakszervezet társelnöke lapunknak megjegyezte: az utóbbi hetekben különösen érzékeny a közmunkásokkal kapcsolatos kijelentésekre a kormány. pedig ez korábban nem volt jellemző. Tavaly például, az árvízi védekezés után mindenkinek megköszönte a munkáját Orbán Viktor, csak a közmunkások maradtak ki a felsorolásból. A béremelésük is sajátosan történt, míg a minimálbért 3,6, a garantált bérminimumot 3,5 százalékkal elemelték az idén, az országos bérajánlás is ez utóbbival azonos szintű, a közmunkások bérét csak a várható inflációval, azaz 2,4 százalékkal növelték úgy, hogy erről senkivel sem egyeztetettek.

Megjegyezte, január elején, a munka közben elgázolt közmunkás asszonyok méltó eltemetését nem tartotta fontosnak a kormányzat, és Pintér Sándor a Közmunkás Szakszervezet kérésére sem tekintette őket a Belügyminisztérium saját halottjának.

Szerző

Kampányol a Fidesz a közmunkásokkal

Publikálás dátuma
2014.03.07. 06:02
Eddig levegőnek nézték őket, most kampányeszköznek. Fotó: K2 Press/Népszava
"A legocsmányabb hatalmi cinizmus", hogy Gyurcsány Ferencet szociális érzéketlenséggel vádolják - egyebek mellett így fogalmazott nyílt levelében a Demokratikus Koalíció egyik választókerületi elnöke. 

Csóti Zsombor arra a fideszes kijelentésre reagált, miszerint Gyurcsány Ferencnek inkább a konyhában lenne a helye, nem a politikában, és a DK elnökének bocsánatot kell kérnie az egyébként is nehéz sorsú közfoglalkoztatott emberektől, akikről egy korábbi fórumán azt mondta, hogy a munkájuk nem ér semmit.

Csóti szerint viszont épp a Fidesz az, amelyik nem sokat tudhat a szociális érzékenységről. Emlékezetett Lázár Jánosnak arra a kijelentésére, hogy "mindenki annyit ér, amennyije van". Felidézte a szintén fideszes Zsiga Marcell "legendás kijelentését" is - amelyet később más kormánypártiak is átvettek -, miszerint "Magyarországon meg lehet élni 47 ezer forintból".

A DK-s politikus úgy fogalmazott, a Fidesz-kormány nem emelte a családi pótlékot, elvette a munkanélküli segélyt, helyette bevezette az igazságtalan családi adókedvezményt, és intézményesítette a modernkori rabszolgaságot, amit közmunkának csúfol. Csóti emlékeztetett arra, hogy éppen a Gyurcsány-kormány vezette be az "Út a munkához" programot. Ám akkor a közmunkásoknak tisztességes bért adtak, amiből, ha szűkösen is, de meg lehetett élni. A Fidesz ezt megszüntette, "így lettünk mi újra, immár a négymillió koldus országa". Megemlítette azt is, hogy az Orbán-kormány gátlástalanul elvette a trafikokat, újraosztotta a földeket és elvesz mindent, ami emberek százezreinek a megélhetését biztosítaná.

A vita azt követően alakult ki, hogy Gyurcsány Ferenc egy lakossági fórumon arról beszélt, irritáló és megalázó, hogy a közmunkásokkal felesleges munkát végeztetnek. Szerinte ahhoz, hogy minimálbért kapjanak, értelmes munkát kell nekik biztosítani. A Fidesz, és a kormányközeli Magyar Nemzet szerint a DK elnöke ezzel meggyalázta a közmunkásokat. Pedig gyakran épp maguk a közmunkások fogalmaznak úgy, hogy semmi értelme a munkájuknak.

Rakacán lapunknak meséltek arról, hogy délelőtt elhúzzák a kukákat a falu egyik végébe, délután meg onnan vissza. "Nem munka ez" - fogalmazott egy helyi férfi. A napocskarajzolósként elhíresült közmunkásképzéssel éppen a kormány ismerte be, hogy képtelen értelmes feladatot adni, és legalább télre iskolapadba ülteti őket. Igaz, az ott tanultakkal sem sokra mennek az emberek, de választási lehetőségük nem volt.

Komjáthi Imre, a Közmunkás Szakszervezet társelnöke lapunknak megjegyezte: az utóbbi hetekben különösen érzékeny a közmunkásokkal kapcsolatos kijelentésekre a kormány. pedig ez korábban nem volt jellemző. Tavaly például, az árvízi védekezés után mindenkinek megköszönte a munkáját Orbán Viktor, csak a közmunkások maradtak ki a felsorolásból. A béremelésük is sajátosan történt, míg a minimálbért 3,6, a garantált bérminimumot 3,5 százalékkal elemelték az idén, az országos bérajánlás is ez utóbbival azonos szintű, a közmunkások bérét csak a várható inflációval, azaz 2,4 százalékkal növelték úgy, hogy erről senkivel sem egyeztetettek.

Megjegyezte, január elején, a munka közben elgázolt közmunkás asszonyok méltó eltemetését nem tartotta fontosnak a kormányzat, és Pintér Sándor a Közmunkás Szakszervezet kérésére sem tekintette őket a Belügyminisztérium saját halottjának.

Szerző