Mesterházy: Megtartaná a bankadót a baloldal

Publikálás dátuma
2014.03.07. 06:25
Fotó: Thinkstock
Nem szüntetné meg a bankadót kormányra kerülve a demokratikus ellenzék, amely az Összefogás helyett tegnap óta a Kormányváltás nevet használja.

A közös lista miniszterelnök jelöltje, Mesterházy Attila a Reutersnek nyilatkozva kifejtette: egy baloldali kormány hosszabb távon is számítana erre a bevételre, és csak akkor venné fontolóra az adó mérséklését, ha a bankok újra befektetnék azt a pénzt, amelyet a vállalatoknak nyújtott hiteleken nyernek, és így növekedést generálnának. Hozzátette, hogy - hasonló módon - csakis akkor mérséklődnének a más szektorokra kirótt adók, ha a pénz Magyarországon marad beruházások vagy magasabb bérek formájában - derül ki a hvg.hu összefoglalójából.

Az MSZP elnök-frakcióvezetője egyetért azzal, hogy a költségvetési hiányt féken kell tartani. Győzelme esetén a baloldali ellenzéki szövetség szoros fiskális fegyelmet tartana és rövid távon nem szüntetné meg a sokat vitatott válságadókat. Magyarország pénzügyi helyzete nem enged gyors eltávolodást Orbán Viktor miniszterelnök gazdaságpolitikájától - tette hozzá Mesterházy.

A baloldal felfejtené a Fidesz egykulcsos személyi jövedelemadó-rendszerét, és bevezetne legalább egy új kulcsot a magasabb jövedelműekre vonatkozóan. A lépés nem érintené a költségvetés egészét, mert egyúttal csökkenne az alacsony jövedelműek adója.

A túlzott államosítás ártalmas - jelentette ki a baloldal közös miniszterelnökjelöltje. Mesterházy felidézte, hogy a második Orbán kormány 650 milliárd forintot költött államosításra. Annak azonban az MSZP elnök-frakcióvezetője szerint nem lesz jó vége, ha az adófizetők pénzén finanszírozza az állam ezeket a cégeket.

Az energia- és bankszektorban nem államosításra, hanem erős szabályozói szerepre van szükség a baloldal szerint. Egy baloldali kormány befagyasztaná azt a nemrégiben kötött, 10 milliárd eurós ügyletet, amelyet Orbán Vlagyimir Putyin orosz elnökkel ütött nyélbe a paksi atomerőmű bővítéséről - jelentette ki.

Szerző

Változást várnak a mezőgazdaságban

Publikálás dátuma
2014.03.07. 06:23
A magyar mezőgazdaság ma az 1989-es teljesítmény 80 százalékát nyújtja. Fotó: Vajda József/Népszava
Jelentős változtatások nélkül a magyar agrárágazat végleg lemarad még a régió országaihoz képest is - állították a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) vezetői. Szerintük a földtörvény nem maradhat a jelenlegi formájában, az új kormányzatnak mindenképpen felül kell vizsgálnia a jogszabályt. A szövetség az összes, a választásokon induló pártnak elküldte javaslatait. 

A 28 uniós tagország közül kizárólag Magyarországon nem vásárolhat termőföldet mezőgazdasággal foglalkozó társas vállalkozás, miközben az agrárium teljesítményének több mint felét ez a szegmens állítja elő. A kormányzat azzal indokolta a tilalom fenntartását, hogy a földvásárlási moratórium május 1-jei feloldása után a külföldi tulajdonú társaságokat sem lehetne kizárni a a földtulajdon szerzésből.

A közösségi szabályozás miatt az uniós állampolgárokat egyébként sem lehet a földvásárlásból kizárni, ezért a MOSZ elfogadhatatlannak tartja, hogy a magyar törvény megkülönböztesse az egyéni gazdálkodókat a mezőgazdasági társaságoktól. A MOSZ az új földtörvényt károsnak tartja a mezőgazdaságra, amit az állami földek "újraelosztásának" mostani gyakorlata is jelez.

Nagy Tamás, a szervezet elnöke hangsúlyozta, a Közös Agrárpolitika (KAP) új ciklusa 2015-től indul, amikor kibővül az agrártámogatásoknál a tagországok nemzeti hatásköre. Ezért bárki is kerül kormányra, óriási a felelőssége az uniós források felhasználásában. A MOSZ véleménye szerint a vidékfejlesztésre szánt uniós és nemzeti pénzeszközök felhasználásánál elsőbbséget kell kapnia a munkahelyteremtésnek és megőrzésnek, a vállalkozási lehetőségek bővítésének. Jelentős összegeket kell fordítani a gazdaságfejlesztésre és a versenyképesség javítására.

Erre annál is inkább szükség lenne, mert a kormányzat minden "az ország jobban teljesít" állításával szemben ma a magyar mezőgazdaság az 1989-es teljesítmény 80 százalékát nyújtja. Az agrárium messze a termelési lehetőségei alatt teljesít. A magyar mezőgazdaság stagnálása pedig ma már egyet jelent a lemaradással.

Az érdekvédelmi szervezet vezetője szerint az sem véletlen, hogy az országgyűlési választások előtt nem született meg sem az üzemszabályozásról, sem az integrációról szóló törvény. Olyan üzemszabályozási törvényt várnak az agrártársaságok, amely minden gazdálkodó számára azonos esélyt teremt, támogatja a legális termelést.

A mezőgazdasági termékek értékesítési biztonsága az utóbbi években nagymértékben romlott. A MOSZ javasolja, hogy készüljön a mezőgazdasági termelők és az élelmiszeripari feldolgozók hosszú távú együttműködésére alapozott program. Továbbá szorgalmazza az ágazat szereplőinek a közteherviselésben való arányos részvételét is.

Nagy Tamás megjegyezte: a mezőgazdaság stabilizálódásának és növekedésének az egyik legfőbb akadálya, hogy a politika folyamatosan rátelepedett az ágazatra. s a rövid távú célok rendre háttérbe szorították a hatékonyság, a versenyképesség, a jogbiztonság, a kiszámíthatóság és a fenntarthatóság követelményeit. Átláthatatlan a bürokrácia, ami ugyancsak hozzájárult az ágazat romló teljesítményéhez.

Az ígéretekkel ellentétben nem kevesebb, hanem minden eddiginél több adók, díjak, illetékek sújtják a mezőgazdaság szereplőit, legyenek azok kicsik, vagy nagyok: agrárkamarai díj, e-útdíj, tranzakciós illeték és hosszan lehetne sorolni. Ráadásul miközben a kormány folyamatosan az állattartás és a növénytermesztés kiegyensúlyozásának fontosságáról beszélt, négy év alatt a sertés állomány majd' 500 ezer jószággal megcsappant.

Sok állattartó pedig nemcsak a földbérlet bizonytalanságai miatt, hanem azért is hagyott föl a termeléssel, mert az ágazatban a legtöbb munkavállaló minimálbérért dolgozott és az egykulcsos adó, illetve az a adójóváírás kivezetése miatt az addig tehermentesen foglalkoztatott emberek után a munkáltatónak be kellett fizetnie az szja-t. Eközben a technikai, technológiai fejlesztésekre jelentős támogatásokat lehet igénybe venni. Ennek az lett az "eredménye", hogy jó néhány állattartó fejlesztette a a telepét és csökkentette a foglalkoztatottak számát.

Az agrárium szereplői azt is furcsának tartják, hogy szeptemberig annyi és olyan adattömeget kell az agrárkamarának beküldeniük, amit a hitelező bankjuk sem követel meg. Ez azért is aggályos, mert rengeteg idősödő gazdától senki nem akarja átvenni a birtokot, így várhatóan sok gazdaságot kínálnak majd a piacon. Ha véletlenül a kamarai adatbázis valahol "ereszteni" fog, az jelentős hátrányt jelenthet az eladónak.

Szerző

Moody's: a Gazprom is megszenvedheti a válságot

A Gazprom erőteljes működési és pénzügyi mutatói jelenleg elégséges mozgásteret adnak ahhoz, hogy az orosz földgázipari konglomerátum átvészelje az európai gázexport akár viszonylag jelentős fennakadását, a cég azonban más orosz vállalatoknál így is jóval nagyobb mértékben ki van téve az ukrajnai gazdasági és politikai kockázatoknak - áll a Moody's Investors Service csütörtöki londoni elemzésében.

A hitelminősítő kimutatta, hogy a Gazprom által Európába exportált földgáz 52 százaléka halad át ukrán területen, és Ukrajnából származik az orosz földgázipari cég bevételeinek 8 százaléka.

A Moody's által kidolgozott előrejelzési forgatókönyvek azt valószínűsítik, hogy az ukrajnai fejlemények nyomán a Gazprom felgyorsítja az Ukrajnát elkerülő, évi 63 milliárd köbméter kapacitású Déli Áramlat vezetékrendszer beruházását, és késleltet más beruházásokat, például annak a vezetékrendszernek a kiépítését, amely a kelet-szibériai lelőhelyekről szállítana gázt Kínába.

Szerző