Európai Unió;Oroszország;Ukrajna;népszavazás;Krím félsziget;Olekszandr Turcsinov;Jan Tombinsky;

2014-03-07 06:33:00

Oroszországhoz csatlakozna a Krím

Kihirdette Ukrajnától való elszakadását a krími parlament. A lépést az Európai Unió, az Egyesült Államok és a kijevi vezetés is törvénytelennek nevezte. Az elszakadást egy március 16-án megrendezendő krími népszavazáson szentesítenék. Az Európai Unió egyelőre puha szankciókat léptetett életbe Oroszország ellen. Washington beutazási tilalommal sújtott olyan orosz és ukrán személyeket, akik Ukrajna területi integritását veszélyeztetik. 

A krími parlament tegnap egyhangúlag megszavazta az Oroszországhoz való csatlakozást. Ha az orosz parlament is igent mond a kérésre, a végső döntést népszavazáson mondják ki. Az önrendelkezésről szóló referendumot március 16-án rendezik meg. A kérdés úgy hangzik, Ukrajna vagy Oroszország része legyen-e a köztársaság. Eddig az önállóságról volt szó, s nem az Oroszországhoz való csatlakozásról.

Arszenyij Jacenyuk brüsszeli sajtóértekezletén kijelentette, senki sem fenyegetheti Ukrajna területi integritását. Az orosz katonák visszavonását követelte a Krím-félszigetről. Mint mondta, ha Oroszország további katonai akcióba kezd ukrán területen, Kijev katonai erővel válaszol.

Azt is közölte, hazája mihamarabb aláírná a társulási egyezményt az Európai Unióval. Olekszandr Turcsinov ideiglenes ukrán elnök szintén illegálisnak nevezte a krími parlament döntését. Elrendelte, hogy a kijevi törvényhozás oszlassa fel a krími parlamentet.

Az Egyesült Államok bejelentette első szankcióit. Egyebek mellett beutazási tilalommal sújtanak orosz és ukrán személyeket, akik "Ukrajna területi integritását veszélyeztetik". Befagyasztják továbbá az érintettek számláit. Az intézkedések nem vonatkoznak Vlagyimir Putyinra.

Az Európai Unió tegnap tartotta meg rendkívüli, az ukrán kérdésnek szentelt csúcstalálkozóját Brüsszelben. Angela Merkel kancellár illegálisnak nevezte Krím elszakadását. Mint mondta, az Európai Unió első körben felfüggeszti vízumkönnyítési tárgyalásait Oroszországgal.

Ha orosz ellenállásra továbbra sem jöhet létre közvetítői csoport a krími helyzet tisztázására, úgy újabb szankciókat léptethetnek életbe. A német kancellár hozzátette, az unió diplomáciai megoldást akar, de "mindenkinek tisztában kell lennie azzal, hogy cselekedni is képesek vagyunk".

José Barroso, az Európai Bizottság elnöke elmondta, jelenleg a legfontosabb a válság békés megoldása. David Cameron brit kormányfő azt közölte, hamar életbe léptethetnek egyebek mellett utazási tilalmat. Egyesek vagyonának befagyasztását sem zárta ki.

John Kerry amerikai külügyminiszter tegnap ismét találkozott orosz kollégájával, Szergej Lavrovval, ezúttal az olasz fővárosban. Az orosz diplomácia vezetőjét, csakúgy, mint előző nap, arra akarta rávenni, hogy közvetlen tárgyalásokat folytasson az ukrán külügyi tárcavezetővel.

Előrelépés ezúttal sem történt. Szintén Rómában folytatott megbeszéléseket a francia, a brit és az olasz külügyminiszter. A német diplomácia vezetője, Frank-Walter Steinmeier óva intett attól, hogy elhamarkodott szankciókkal elvegyék a lehetőségét a diplomáciai megoldásnak.

Moszkvában mindeközben nagy lelkesedéssel fogadták a krími parlament döntését. Szergej Mironov, az Egységes Oroszország orosz kormánypárt frakcióvezetője szerint Krím Oroszországhoz csatolásának ügyét már a jövő héten megvizsgálhatja az orosz törvényhozás, a duma.

A referendumot illetően meggyőződését fejezte ki, hogy "krími testvéreink helyreállítják a történelmi igazságot és helyrehozzák a szovjet vezetők által elkövetett hibákat". A párt más képviselői is úgy nyilatkoztak, egyszerűsített eljárásban tárgyalnák a krími kérést. Az orosz parlament semmit sem bíz a véletlenre: "választási megfigyelőket" küldenek a Krímbe.

Jan Tombinsky, az Európai Unió ukrajnai delegációvezetője szerint csak országos népszavazáson lehetne dönteni a Krím sorsáról. Refat Csubarov, a krími tatár kisebbség parlamentje, a medzslisz elnöke élesen bírálta a krími parlamenti döntést.

"Ezek őrültek. Nyilvánvaló, hogy mások akaratát követik" - jelentette ki. A medzslisz egyben azzal a kéréssel fordult a nemzetközi szervezetekhez, küldjenek ENSZ-békefenntartó kontingenst a Krími Autonóm Köztársaságba. Az ukrán külügyminisztérium egyik illetékese szerint a krími parlament minden lépését az orosz dumával egyezteti.

A Krímben egy sor intézkedéssel készítik elő az elszakadást. Államosítani akarják az ukrán vagyont, s be akarják vezetni fizetőeszközként a rubelt. A félszigeten tartózkodó ukrán erőket megszállóknak nevezték, s - mint Krími Autonóm Köztársaság miniszterelnök-helyettese fogalmazott - csak az orosz erők tartózkodhatnak legálisan a területen. A parlament döntött a Kijevtől független minisztériumok, a belügyi, igazság-, olaj- és energiaügyi minisztérium felállításáról.

Oroszbarát fegyveresek megállították az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) nemzetközi katonai megfigyelő csoportját, amely Odesszából Krím székhelyére, Szimferopolba tartott.

A 42 tagú kontingens feladata az lenne, hogy ukrán meghívásra elvégezze az ukrán katonai objektumok fegyverzet ellenőrzését. A misszió vezetőjének és szóvivőjének a magyar Ács Gábor alezredest nevezték ki - közölte a Honvédelmi Minisztérium (HM) az MTI-vel.

Közben az ukrán rendőrségnek sikerült visszafoglalni az oroszbarát tüntetőktől a donyecki regionális vezetés épületét. 75 személyt vettek őrizetbe, köztük Donyeck önjelölt kormányzóját, Pavel Gubarjevet.

Lapszemle

Der Spiegel

A német lap internetes kiadásában azt boncolgatta, Hillary Clinton miért hasonlította Vlagyimir Putyin krími fellépését Hitler térhódításához. Clinton a 2016-os elnökválasztáson való indulás gondolatával kacérkodik, s afféle árnyékkampányt folytat.

Ennek része a Putyinnal szembeni heves fellépés, illetve az, hogy óvatosan elhatárolja magát Barack Obama politikájától. Csak így tudja hitelesen közvetíteni az újrakezdés üzenetét. Ugyanakkor Clintonnak azzal is tisztában kell lennie, hogy a Putyinnal szembeni szankciók csak akkor lehetnek eredményesek, ha Európa is "beszáll". Ám az EU eddig elég visszafogott a kérdésben.

Kárpáti Igaz Szó

Az Ukrajnában élő kisebbségek akár hálásak is lehetnének az orosz hadsereg fellépése okán - írta vezércikkében az ungvári lap. Az írást jegyző Dunda György főszerkesztő-helyettes a Szpaszibo (köszönjük) című cikkében kifejti: "nem kell túl sokat visszamennünk az időben, hogy emlékezzünk, mivel is kezdte 'uralkodását' az új (ukrán) hatalmi többség a parlamentben.

Miközben az ország a csőd szélén táncol, legfontosabb teendőjük a kisebbségbarát nyelvtörvény eltörlése volt." Hozzáteszi: "Jól emlékezhetünk még a forradalmi vezetők agresszív és éles retorikájára, a radikálisabb majdanosok szavaiból kiérződő oroszgyűlöletre és ezzel együtt az általános kisebbségellenességre." Alig pár nap alatt viszont nagyot változott körülöttük a világ - állapítja meg.