választás;VOSZ;vállalkozások;

- Csalódtak a Fideszben

A megkérdezett szakemberek negatívan értékelnének egy fideszes győzelmet a választásokon, az ellenzék diadalát viszont enyhén pozitívan.

Se a kétharmados egyeduralom, se maga a Fidesz-KDNP nem váltotta be a gazdasági szereplők négy évvel ezelőtti reményeit. Ez derül ki a Portfólió.hu felméréséből, amelyet piaci szakemberek megkérdezésével végeztek. Az áprilisi választások végkimenetelét plusz 3 és mínusz 3 pont között lehetett minősíteni. Az újabb fideszes kétharmados győzelem mínusz 1,2 pontot kapott az összefoglaló kérdésnél: Összességében melyik lenne az ideális kimenetel gazdasági szempontból? Ennél rosszabbra csak egy esetleges kisebbségi Fidesz-kormányt értékelte a piac. Ha a jelenlegi kormánypártok csak egyszerű többséghez jutnának, az a válaszolók szerint már-már semleges, de azért a negatív tartományba eső forgatókönyv lenne.

A baloldali ellenzék győzelme kapta erre a kérdésre az egyetlen pozitív összegzést, bár a 0,8-es érték aligha nevezhető valamiféle óriási támogatásnak. A gazdasági portál négy évvel ezelőtt is elvégezte ugyanezt a felmérést. Csak a 2010-es számokkal együtt látszik igazán a piac csalódottsága a narancsuralomban. Négy éve nemhogy a Fidesz-győzelmet, de kifejezetten a kétharmadot várták szinte messiásként, Orbánék kétharmados leendő győzelme 2,4 pontot kapott az elméletileg lehetséges 3-ból, a sima jobbos nyerést +1,7-re, ellenben az MSZP győzelmét mínusz egy pontra értékelték.

A felmérés eredménye egybevág Dávid Ferenc tapasztalataival. A szkeptikusság, a kivárás, a jelenlegi végrehajtó hatalom politikájával való elégedetlenség a jellemző a magyar gazdaság szereplőire, de talán az egész társadalomra - mondta a Népszavának a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára. Ugyanakkor a vállalkozók a 2002 és 2009 közötti baloldali kormányzást sem kívánják vissza - tette hozzá Dávid, finom különbséget tartva, nem ide sorolva a Bajnai-kormány idejét.

A VOSZ pártsemleges, távol tartja magát a politikától, így természetesen nem mondhatok olyat, hogy ennek vagy annak a pártnak a győzelmét szeretnénk - fejtegette Dávid Ferenc, aki azonban így folytatta: azt viszont nem tagadhatom, hogy rendkívül csalódottak vagyunk. Vagy tíz éve tart az ország leszakadása. Noha vannak jó kezdeményezések, például a jegybank növekedési hitelprogramja vagy a munka új, a versenyképességet jobban szolgáló törvénykönyve, de a fő kérdésekben nem javul a helyzet. A gazdaságpolitika kiszámíthatatlan, az ágazati különadók véglegessé váltak, általában is nagyon sok és magas adót vetnek ki. A beruházások mélyponton vannak, valójában nem sikerült megoldani széles tömegek munkához juttatását. Ráadásul a gazdasági érdekképviseleteknek alig van beleszólásuk a folyamatokba.

"Ebben az országban a pálinkafőzés fontosabb, mint az iparpolitika" - véli a VOSZ főtitkára, aki nem lát okot a derűlátásra, legfeljebb reméli, hogy a kampányban ígért osztogatásra nem kerül sor a választások után.

A Portfólió részletekre is rákérdezett felmérésében. A piac értékeli a hiány alacsonyan tartását, a gazdasági stabilitás szempontjából a mai kormányerők 50 vagy 67 százalékos parlamenti mandátumtöbbségét hozó eredmény valamivel nulla fölötti értékelést kapott, miközben a baloldal - ennél az egy kérdésnél - veszített, hajszálnyira negatív értékelést gyűjtött be. Homlokegyenest ellenkező a helyzet a versenyképességnél: itt a Kormányváltók győzelme +1,4 pontot, a harmadik Orbán-kormány mínusz 1 körüli számokat ért. Fideszes győzelemnél a piac azt várja, hogy egyre drágábban jut az ország hitelhez, emelkednek a kötvényhozamok, balos diadalnál ellenben némi csökkenés a várakozás. Végezetül a megkérdezettek tíz évre vagy még távolabbra saccolják a magyar eurót, ha a jobboldal nyer, ha a bal, akkor viszont már 2020-ra.

Munkahelyteremtés ösztönzése, a középosztálybeli családok erősítése, munkát terhelő adók helyett a fogyasztási adók növelése - ezekkel a címszavakkal jellemzi a második Orbán-kormány adópolitikáját. Ennek eredménye azonban nem a beharangozott egymillió új munkahely, 6-7 százalékos gazdasági növekedés és államadósság-csökkentés, hanem elszegényedés és a társadalmi különbségek növekedése.