Előfizetés

Nem épül fel időre a Sorsok Háza

Hamvay Péter
Publikálás dátuma
2014.03.11. 19:23
FOTÓ: Vajda József/Népszava
Nem adják át az április 16-i határidőre a zsidó szervezetek és történészek által is vitatott Sorsok Házát -  ismerte el lapunknak Fürjes Balázs, a projekt kormánybiztosa. Mindössze annyit ígért, hogy a holokauszt gyermekáldozatainak emléket állító intézmény "az emlékév során nagy biztonsággal elkészül". A leendő emlékhely felelőse, Schmidt Mária nem adott választ a kiállítással kapcsolatos kérdéseinkre.

Nem készül el a holokauszt emlékév hivatalos, áprilisi nyitányára a rendezvénysorozat - összegszerűen és üzenetében is - legjelentősebb elemének szánt Sorsok Háza - tudta meg lapunk. Az nem meglepő, hogy a decemberben kezdődött, 17 ezer négyzetméteres, ötmilliárd forintos értékű beruházás nem lesz kész három és fél hónap alatt, ám a projekt vezetője hivatalosan csak most ismerte el ezt. Fürjes Balázs szerint a beruházás "az emlékév során nagy biztonsággal elkészül". Az építkezés folyamatáról azonban a kormánybiztos nem árult el részleteket. Az átadásnak Fürjes által elismert csúszásáról egyébként megkérdeztük a kiállítás felelősét, a Terror Házát is vezető Schmidt Máriát is, ám ő nem kívánt nyilatkozni.

A projektnek egyébként nem is a technikai részei a legproblematikusabbak, hanem a tartalma. A Mazsihisz többször kérte Schmidt Máriától, majd Orbán Viktortól is, hogy kapjon információt és beleszólást a tárlatot illetően, ám a kérés süket fülekre talált. A Mazsihisz - közgyűlésének döntése alapján - végül bojkottálja a holokauszt emlékév programjait, így a Sorsok Háza projektet is. A szervezet és a mérvadó szakértők a Sorsok Háza kapcsán leginkább azzal a koncepcióval nem értettek egyet, hogy Schmidt pusztán a vészkorszakkal, a deportálásokkal akart foglalkozni, az oda vezető úttal nem. Indoklása szerint azért nem, mert erre ott van a Páva utcai Holokauszt Dokumentációs és Emlékközpont (HDKE).

Azt egyébként, hogy a Józsefvárosi pályaudvaron a holokausztra emlékező intézmény legyen, Szita Szabolcs, a HDKE igazgatója vetette fel. Raoul Wallenberg és a vészkorszak alatti embermentés szakértőjeként Szita elhatározta, hogy az emlékközpont részeként létrehozna a pályaudvaron egy, az embermentőknek emléket állító kiállítást. Gál András Levente akkori kormánybiztosnak is megtetszett a dolog, és 2012-es amerikai útja során zsidó szervezetekkel meg is egyezett arról, hogy a pályaudvaron Raoul Wallenberg Európai Emlékhely és Oktatási Központ nyílik. Ám a hazai zsidó szervezetek tetszését nem nyerte el ez az elképzelés. Túlzónak találták, hogy az áldozatok számához képest csekélynek mondható embermentésnek ilyen reprezentatív emléket állítsanak. Így 2013 folyamán módosult a projekt tartalma és neve, immár az áldozatokra fókuszálva: Holokauszt Gyermekáldozatainak Emlékhelye - Európai Oktatási Központ lett az új projekt.

A módosított terveket tavaly elfogadta a holokauszt 70. évfordulójának nagyszabású megemlékezéseit szervező Magyar Holokauszt-2014 Emlékbizottság is, ahol a kormány képviselői és a zsidó szervezetek együtt döntöttek az eseménysorozatról. Kezdetben egyébként valóban úgy tűnt, hogy a kormány a zsidó vallási és civil szervezetek elképzeléseit akarja megvalósítani. Hogy ezt a múlttal való őszinte szembenézés motiválta, vagy a választási év külpolitikai akciójának szánta a kormány az eseménysorozatot, nem tudni, de az bizonyos, hogy sokáig úgymond "szent volt a béke".

A HDKE saját erejéből vélhetően nem lett volna képes egy ilyen feladattal megbirkózni, ezért egy berlini oktatási központ, a Topographie des Terrors anyagainak adaptálását tervezte és György Pétert, Frazon Zsófiát valamint Toronyi Zsuzsannát kérte fel a kiállítás koncepciójának elkészítésére. Ezek után az emlékbizottságban helyet foglaló szervezeteket is hidegzuhanyként érte a hír, hogy a projektet a bizottságot vezető Lázár Jánossal, a Miniszterelnökséget vezető államtitkárral régi munkakapcsolatot ápoló Schmidt Mária veszi át, immár Sorsok Háza néven. Schmidt neve nem cseng jól a hazai holokauszt szakértők, és a baloldali-liberális értelmiségiek körében. Például azért, mert 1998-ben, a bíráló bizottsági tagok közül egyedüliként ő vette védelmébe Ihász István Auschwitz kiállításának problematikus forgatókönyvét. De számos mérvadó történész a Terror Háza megvalósítását sem értékelte pozitívumként.

A zsidó szervezetek sokáig mégis bíztak a párbeszédben - igaz, túl sok esélyük nem volt. Az emlékbizottság tavaly szeptemberi nyilvános ülésén az intézmény nevére Zoltai Gusztáv, a Mazsihisz ügyvezető igazgatója a Zsidó Sorsok Háza, Kirschner Péter a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület elnöke pedig Kertész Imre művére utalva a Sorstalanság Háza kifejezést ajánlotta, ám Schmidt egy mozdulattal lesöpörte valamennyit javaslatot. Schmidt október elején ugyan összehívott egy nemzetközi tanácsadó testületet, de úgy tudjuk, csupán egyszer, az alakuló ülésen találkoztak. Szakértőként Gerő András, Haraszti György, Horváth Miklós, Markó György és Stark Tamás történészeket kérte fel, de Vajda Mihály filozófus, Pelle János újságíró, vagy Szász János filmrendező és természetesen a Terror Háza stábja is dolgozik a projekten.

A magyar holokausztkutatás nagy nevei, mint Randolph L. Braham vagy Deák István nem kívántak részt venni a Sorok Háza felépítésben. Sőt, Braham élesen bírálta a kormányt, és tiltakozásul magas állami kitüntetését is visszaadta. Ahogy számos más magyar értelmiségi, Konrád György is visszautasította a projektben való formális részvételt. A Mazsihiszt kényelmetlenül érintette, hogy Schmidt Mária nem hajlandó meghallgatni érveiket, ám sokáig mégsem akart nyíltan szembefordulni a kormánnyal. Ám az állami alapítású Veritas Történetkutató Intézetet vezető Szakály Sándor botrányt kavart kijelentése - a történész az 1941-es Kamenyec-Podolszkba történt deportálást "idegenrendészeti eljárásnak" nevezte -, majd a Szabadság térre tervezett, ugyancsak vitatott német megszállási emlékmű után már nem maradt a zsidó szervezet számára más út, mint az emlékév bojkottja. Miután a Mazsihisz hiába kérte a miniszterelnöktől, hogy lépjen e három témában, úgy döntött, távol marad az állami megemlékezésektől.

Az aggályok azonban láthatóan nem zavarják a Miniszterelnökséget: a zsidó szervezetek, a holokauszt legjelentősebb hazai és külföldi szakértői nélkül is felépül a ház - ha nem is az áprilisi eredeti határidőre, hanem jelentős csúszással. A kivitelezést a Market Zrt. végzi, a terveket F. Kovács Attila, a Terror Házát is megálmodó építész dolgozta ki.

                                          Fenyegetően lép fel a Jobbik
Az április 6-i választáson meg kell állítani a Fidesz-Jobbik titkos koalíciót - közölte az Együtt-PM-es Szelényi Zsuzsanna arra reagálva, hogy a jobbikos Pörzse Sándor nemrég kijelentette, a Hit Gyülekezetének "van tartani valója attól, hogy a Jobbik hatalomra kerül". Szelényi szerint a Fidesz hallgatólagos támogatása is az oka, hogy a Jobbik a vallásszabadságra és az emberi jogokra fittyet hányva hite miatt fenyegethet embereket. Vitát kavart a Jobbik egy másik politikusának kijelentése is. Volner János arról beszélt, hogy nincs elég pénz a gyermekgyógyászatban, ezért a Sorsok Házára tervezett milliárdokat inkább az ágazatra fordítanák, mondván: fontosabb "a halott gyermekek emlékének ápolása helyett az élő gyermekek egészségének megőrzése".

Hajnalban megszólalnak a szegedi harangok

Sok százan vettek részt a Szegedet romba döntő 1879-es nagy árvíz 135. évfordulóján rendezett felvonuláson és megemlékezésen délután a Tisza-parti városban.  Botka László (MSZP) polgármester ünnepi beszédében emlékeztetett rá, 1879. március 12. borzalmakkal teli hajnalán az árvíz romba döntötte a város. A szemtanú Mikszáth Kálmán szavaival "a hajnal nem találta többé Szegedet".

Ilyenkor az életösztön egy dolgot sugall: vissza sem nézve menekülni - mondta Botka László. A szegediek nem ezt választották, dacolva az elemekkel, hihetetlen akarással szembefordultak a veszedelemmel. A kitartás és akarat láttán megmozdult az ország és Európa, négy rövid esztendő alatt pedig valóra vált az uralkodói jóslat: Szeged szebb lett, mint valaha volt. Az újjáépítés során is voltak kétkedők és zsörtölődők, az idő azonban a bizakodókat és a cselekvőket igazolta, hiszen "házat, várost, hazát mindig a jövőnek építünk" - hangsúlyozta a polgármester. 

Botka László közölte, az idén elkezdődött a szegedi gátrendszer korszerűsítése, hiszen ahhoz, hogy 2006-ban, minden idők legnagyobb tiszai árvízében "a cipője se ázzon át senkinek", a teljesítmény és az összefogás mellett némi szerencse is kellett.  A politikus hangsúlyozta, a szegedi partfal rekonstrukciója, mint oly sok más beruházás, az Európai Unió támogatásával valósulhat meg. Szeged az elmúlt tíz évben az országban a legtöbb, 290 milliárd európai uniós forinttal lett gazdagabb.

Az árvíz 135. évfordulója alkalmából, szerdán hajnali kettőkor egyszerre megszólal a szegedi fogadalmi templom összes harangja, köztük a Dóm Tisza felőli tornyában lévő Szent Gellért harang is, amely öntésekor a legnagyobb volt, s ma is csupán a budapesti bazilika 110 mázsás Szent István harangja előzi meg. Szerda este a nagyszínházban gálaestet rendeznek, és átadják a Szegedért Alapítvány elismeréseit.

Életvitelszerűen tartózkodtak - 39 hajléktalant állítottak elő

A hajléktalanokat annak a  rendeletnek az alapján állították elő a rendőrök Budapesten, amely szerint jogellenes az életvitelszerű tartózkodás egyes közterületeken - közölte a Budapesti Rendőr-főkapitányság.

A BRFK munkatársai 390 embert szólították fel a közterület elhagyására, 39-et pedig előállítottak életvitelszerűen közterületen történő tartózkodás miatt a kijelölt kormányhivatal épületébe. Közölték, hogy főként a főváros V. kerületében intézkedtek. A BRFK január 15-én arról tájékoztatott, hogy addig 13 hajléktalant állítottak elő emiatt, vagyis ez a szám két hónap alatt, március 10-ére 26-tal nőt.

Tavaly december 3-án lépett hatályba a Fővárosi Közgyűlés november 14-én elfogadott rendelete, amely jogellenesnek minősítette az életvitelszerű tartózkodást egyes közterületeken. A türelmi idő december 31-én járt le. A rendelet értelmében jogellenes az életvitelszerű tartózkodás a világörökségi területeken, a megállókban, az állomásokon, az utasvárókban, a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren és a Népligetben. Ugyancsak tiltott terület 29 kiemelt aluljáró és a bejárataiktól számított 50 méteres körzet. Ezek között vannak egyebek mellett a metróaluljárók, az Ajtósi Dürer sor, a Bocskai út-Fehérvári út, a Flórián tér, a Goldmann György tér, a Margit híd budai hídfő, a Móricz Zsigmond körtér aluljárói, több Váci úti kereszteződés aluljárója, valamint a Ferdinánd híd alatti és a Podmaniczky út-Bulcsú utcai gyalogos-aluljáró.

A tilalom kiterjed a játszóterekre, a gyermekjóléti, gyermekvédelmi, köznevelési, felsőoktatási intézményekre és a köztemetőkre, valamint 100 méteres körzetükre. A dokumentumban szerepelnek továbbá a hidak és a felüljárók, valamint a lépcsőik. A rendelet felsorol kerületi tulajdonú közterületeket is, amelyekről a kerületi testületek döntöttek, és a törvény erejénél fogva részei a jogszabálynak.