Barroso: fel fogjuk szólítani Oroszországot, hogy hagyjon fel a Krím annexiójával

Szerdán délután új nyilatkozatot ad majd ki a világ legfejlettebb ipari országait tömörítő G7, amelyben felszólítják Oroszországot, hogy hagyjon fel minden olyan erőfeszítéssel, amely az Ukrajnához tartozó Krími Autonóm Köztársaság annexiójára irányul - közölte az Európai Parlament plenáris ülésén Strasbourgban José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke.

A Krímben zajló eseményeket a portugál politikus ismételten Ukrajna szuverenitása és területi egysége megsértésének nevezte, a terület függetlenségéről és Oroszországhoz való csatlakozásáról tartott népszavazásról pedig kijelentette: az ellentétes Ukrajna alkotmányával és a nemzetközi joggal, vagyis törvényellenes.

Az ukrajnai konfliktus Barroso szerint próbatétel az Európai Unió számára, a válság kimenetele pedig hatással lesz a következő évek geopolitikai helyzetére. Az EU kontaktcsoport létrehozását javasolta az ukrán-orosz konfliktus rendezésére, ám ennek egyelőre nem lett semmi foganatja.
"A múlt század történelmét lezárni kellene, és nem megismételni. Egy olyan európai kontinensben hiszek, ahol a jogállamiság győzedelmeskedik az erő felett, ahol a szuverenitást nem korlátozzák, hanem megosztják, ahol az együttműködés logikája felváltja a konfrontáció logikáját. Nincs szükség újabb hidegháborúra" - szögezte le Barroso.

Az Európai Unió Tanácsának részéről az annak soros elnökségét betöltő Görögország külügyminiszter-helyettese, Dimitrisz Kurkulasz az utóbbi évek legsúlyosabb válságának nevezte az Ukrajnában kialakult helyzetet. Kijelentette: meg kell őrizni Ukrajna szuverenitását, az elsődleges feladat pedig a konfliktus békés rendezése a nemzetközi jog maradéktalan betartása mellett. Kurkulasz is megismételte, hogy az EU törvényellenesnek tartja a vasárnapra tervezett krími népszavazást.

Magyar néppárti képviselők a kisebbségek jogainak tiszteletben tartását és egy olyan új ukrán állampolgársági koncepció megalkotásának fontosságát hangsúlyozták, amely garantálja a sokféleséget. Gál Kinga szerint az Európai Unió felé vezető úton a kisebbségi jogok tiszteletben tartása megkérdőjelezhetetlen, ugyanúgy, mint emlékműveik tiszteletben tartása.
"Ukrán szélsőségesek tegnap újra felgyújtották a kárpátaljai magyarok szimbolikus fontosságú emlékművét. Az ukrán helyzet rendezéséhez elengedhetetlen az erőszakmentesség, a párbeszéd, de ugyanúgy a nemzeti kisebbségek jogainak teljes körű tiszteletben tartása is” – fogalmazott Gál Kinga.

A szintén fideszes Schöpflin György szerint a konfliktus megerősítette az ukránok nemzeti identitását. A történelem iróniájához tartozik, hogy két orosz alapító atyja is lehet az ukrán nemzettudatnak: Putyin és Janukovics - hangoztatta Schöpflin, aki szerint a helyzet ideális egy olyan új ukrán állampolgársági koncepció megalkotására, amely szavatolja a nyelvi sokszínűséget.
A vitához a magyar képviselők közül a szocialista Tabajdi Csaba is hozzászólt, aki szerint akkora a különbség az ország két fele között, hogy Ukrajna csak valódi föderalizációval tartható egyben. Az ideiglenes ukrán kormánynak egyértelművé kell tennie, hogy egyetlen ukrajnai népcsoportot sem érhet hátrányos megkülönböztetés, legyen szó a 150 ezres magyar kisebbségről, vagy a 17 milliós oroszról - hangoztatta a szocialista politikus.

Tabajdi szerint a széleskörű kisebbségi jogokat törvényi úton kell szavatolni, amit eddig egyetlen ukrán vezetés sem tett meg.
"Mélyen el kell ítélnünk, hogy ukrán nacionalisták magyar történelmi emlékhelyet rongáltak meg a Vereckei-hágón. Azonnal vissza kell állítani az orosz nyelv államnyelvi státusát egy olyan országban, amelynek fele ezt használja a mindennapi érintkezés eszközeként. Az is elfogadhatatlan, hogy a Krímben eltörölték az ukrán nyelv használatát, ezt is vissza kellene állítani. Putyint keményen bírálni kell, de démonizálni hatástalan" - jelentette ki Tabajdi.

A plenáris vita végén Stefan Füle bővítési és szomszédságpolitikai biztos arra az álláspontra helyezkedett, hogy a krími referendum fenyegetést jelent Európa határainak stabilitására.
"Ez nem csak a Krímről szól, ez mindezidáig a legnagyobb kihívás az egész helsinki folyamat számára" - szögezte le Füle, rámutatva, hogy az az orosz törvény is ellentétes a nemzetközi joggal, amely lehetővé teszi más országok területeinek egyoldalú annexióját az ott élő orosz kisebbségre leselkedő állítólagos fenyegetésekre hivatkozva.
Az Európai Parlament plenáris ülése csütörtökön szavaz majd az Ukrajna elleni orosz invázióról szóló határozatról.