választás;közlekedés;Alkotmánybíróság;panasz;plakátok;

2014-03-13 06:08:00

Útszéli véleménynyilvánítás

Fals érveléssel és rettentő szűk - kormánypárti - többséggel utasította el az Alkotmánybíróság annak az alkotmányjogi panasznak az érdemi vizsgálatát, amely a kampányplakátok közúti elhelyezésének tilalmát kifogásolta. A döntéssel a 15 fős testület 7 tagja, köztük maga az AB-elnök sem értett egyet.

Újabb 8:7-arányú döntéssel, ezúttal visszautasította az Alkotmánybíróság (Ab) azt az alkotmányjogi panaszt, amelyet Karácsony Gergely, a baloldali választási szövetség jelöltjeként induló PM-es politikus nyújtott be a választási plakátok közutak menti elhelyezhetősége ügyében. A szűk többséggel meghozott elutasító határozat értelmében nincs alkotmányos alapja a panasznak, ám ezzel sem az Ab elnöke, sem az alkotmánybírák csaknem fele nem értett egyet.

Karácsonyt, aki a XVI. kerületben (Budapest 13. evk.) indul, még februárban panaszolták be a helyi választási bizottságnál, amiért egy plakátja a Sasvár utca mentén található villanyoszlopon volt, ez azonban a közúti közlekedési törvény és egy kormányrendelet értelmében tilos. A törvény már 2012 óta tiltja a hirdetéseket a villanyoszlopokon, ám a kormány egyes tagjai olyan jogértelmezéssel álltak elő, miszerint a tilalom a kampányplakátokra nem vonatkozik. Éppen lapunk írta meg még január elején, hogy NavracsicsTibor szerint nem minősül gazdasági reklámnak, épp ezért bármely politikai plakát elhelyezhető a közutak mentén lévő villanyoszlopokon. Ezt a választ adta a közigazgatási és igazságügyi miniszter egy szocialista képviselő decemberi írásbeli kérdésére. Csakhogy cikkünk megjelenése után a miniszterelnök módosította a reklámtáblák, reklámhordozók és egyéb reklám célú berendezések közutak melletti elhelyezésének részletes szabályairól szóló kormányrendeletet, bővítve a tilalmat a politikai, illetve kampányreklámokra is.

Erre hivatkozva a helyi választási bizottság határozatában helyt adott a kifogásnak, megállapította a jogszabálysértés tényét, és Karácsonyt eltiltotta a további jogsértéstől. A PM politikusa fellebbezett, ám a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) helyben hagyta az elsőfokú határozatot. Épp ezért Karácsony az NVB döntését a Kúria előtt támadta meg, azzal az érveléssel, hogy a választási plakátokra csak a választási eljárási törvény szabályai érvényesek, nem pedig a közúti közlekedési törvény. Ám a Kúria is helyben hagyta az NVB határozatát, mert úgy találta, hogy a kormányrendelet szabályai a kampányplakátokra is vonatkoznak. A képviselőjelölt ezért úgynevezett alkotmányjogi panaszt nyújtott be az Ab-hoz, amelyben azt írta: a Kúria végzése sérti a véleménynyilvánításhoz való jogát. Érvelése szerint a döntést olyan jogszabályra alapozva hozták, amely alaptörvény-ellenes, ráadásul - miután a választási plakát elhelyezésének egyes helyeken történő megtiltása a véleménynyilvánításhoz való jogot közvetlenül korlátozza - azt csak törvényi szinten szabályozhatták volna.

Csakhogy az Ab többsége érdemben vizsgálni sem volt hajlandó a panaszt mondván: "az indítvány nem tartalmaz alkotmányjogilag értékelhető indokolást az alaptörvényben biztosított jog sérelmének lényegére" nézve. A többségi döntéshez ugyanakkor heten: Balogh Elemér, Bragyova András, Kiss László, Kovács Péter, Lévay Miklós, Paczolay Péter és Stumpf István is különvéleményt csatoltak. Paczolay, az Ab elnöke azt írta: érdemben foglalkozni kellett volna a panasszal, hiszen a többségi határozattal ellentétben az "a befogadhatóság formai és tartalmi feltételeinek megfelel". Ráadásul a választási plakátok elhelyezését korlátozó közúti tilalom kifejezetten ellentétes a véleménynyilvánítás szabadságának alapjogával. Az Ab-elnökhöz hatan is csatlakoztak, ám Stumpf István nemcsak támogatta a Paczolay-féle álláspontot, hanem önállóan is megfogalmazott különvéleményt. Ő is úgy látta ugyanis, hogy az alkotmányjogi panaszt elutasító többségi határozatot megalapozatlan. Érveléséhez szintén többen, öt alkotmánybíró csatlakozott, köztük Paczolay is.

Óriásplakát-biznisz Esztergomban
Kis híján mintegy kéttucat óriásplakátot szerzett meg Meggyes Tamás volt esztergomi fideszes polgármester élettársának cége az önkormányzati Strigonium Zrt.-től, de az ügyeletet a város független polgármestere, Tétényi Éva megvétózta. Kampányidőszakban nem kis bevételt hozhat a 27 darab plakáthely, ám a tulajdonviszonyok kuszák.
A Strigonium néhány hónapja leváltott volt vezérigazgatója, Knapp János Pál - Meggyes korábbi alpolgármestere, aki egy régebbi életbiztosítási ügylet miatt Meggyessel együtt gyanúsított lett - idején, tavaly kötött szerződés szerint a Strigonium tartozásai fejében egyik hitelezőjének, a leányvári székhelyű Valemix Kft.-nek ajánlotta fel a 27 tábla tulajdonjogát.
Mivel az építőipari kft. nem értett az óriásplakát-üzemeltetéshez, ezzel a feladattal megbízta a Teomo kft.-t, amely tavaly nyár óta értékesíti is a reklámfelületeket - jelentős részükre egy éves bérleti szerződést írtak alá.Ám a Strigonium új vezetése idén januárban a Valemix-megállapodás felülvizsgálatát kezdeményezte. Ekkor "lépett a képbe" megoldási javaslatával a Teomo, amelynek tulajdonosa Zimon Andrea, aki Meggyes idején önkormányzati osztályvezető volt, most Meggyes élettársa - a cégnyilvántartás szerinti lakhelye a fideszes politikus esztergomi családi háza. Zimon javaslata alapján az önkormányzati többséget adó Fidesz-frakció tagjai a Strigonium és a Valemix közötti szerződés módosítását javasolták.
Eszerint a Teomo kerülne a Valemix helyére, így Meggyes élettársának cége lenne a tulajdonosa a 27 óriásplakátnak.Ezek tulajdonjogát részben - részletfizetéssel - már megszerezte a Valemix-től, most kifizetné a maradékot. Vagyis az önkormányzati tulajdonú táblák a Valemix közbeiktatásával éppen a jól jövedelmező kampányidőszakban kerülnének Meggyes élettársának érdekeltségébe.

                                                                                                                                      L. T.