Újabb 8:7-arányú döntéssel, ezúttal visszautasította az Alkotmánybíróság (Ab) azt az alkotmányjogi panaszt, amelyet Karácsony Gergely, a baloldali választási szövetség jelöltjeként induló PM-es politikus nyújtott be a választási plakátok közutak menti elhelyezhetősége ügyében. A szűk többséggel meghozott elutasító határozat értelmében nincs alkotmányos alapja a panasznak, ám ezzel sem az Ab elnöke, sem az alkotmánybírák csaknem fele nem értett egyet.
Karácsonyt, aki a XVI. kerületben (Budapest 13. evk.) indul, még februárban panaszolták be a helyi választási bizottságnál, amiért egy plakátja a Sasvár utca mentén található villanyoszlopon volt, ez azonban a közúti közlekedési törvény és egy kormányrendelet értelmében tilos. A törvény már 2012 óta tiltja a hirdetéseket a villanyoszlopokon, ám a kormány egyes tagjai olyan jogértelmezéssel álltak elő, miszerint a tilalom a kampányplakátokra nem vonatkozik. Éppen lapunk írta meg még január elején, hogy NavracsicsTibor szerint nem minősül gazdasági reklámnak, épp ezért bármely politikai plakát elhelyezhető a közutak mentén lévő villanyoszlopokon. Ezt a választ adta a közigazgatási és igazságügyi miniszter egy szocialista képviselő decemberi írásbeli kérdésére. Csakhogy cikkünk megjelenése után a miniszterelnök módosította a reklámtáblák, reklámhordozók és egyéb reklám célú berendezések közutak melletti elhelyezésének részletes szabályairól szóló kormányrendeletet, bővítve a tilalmat a politikai, illetve kampányreklámokra is.
Erre hivatkozva a helyi választási bizottság határozatában helyt adott a kifogásnak, megállapította a jogszabálysértés tényét, és Karácsonyt eltiltotta a további jogsértéstől. A PM politikusa fellebbezett, ám a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) helyben hagyta az elsőfokú határozatot. Épp ezért Karácsony az NVB döntését a Kúria előtt támadta meg, azzal az érveléssel, hogy a választási plakátokra csak a választási eljárási törvény szabályai érvényesek, nem pedig a közúti közlekedési törvény. Ám a Kúria is helyben hagyta az NVB határozatát, mert úgy találta, hogy a kormányrendelet szabályai a kampányplakátokra is vonatkoznak. A képviselőjelölt ezért úgynevezett alkotmányjogi panaszt nyújtott be az Ab-hoz, amelyben azt írta: a Kúria végzése sérti a véleménynyilvánításhoz való jogát. Érvelése szerint a döntést olyan jogszabályra alapozva hozták, amely alaptörvény-ellenes, ráadásul - miután a választási plakát elhelyezésének egyes helyeken történő megtiltása a véleménynyilvánításhoz való jogot közvetlenül korlátozza - azt csak törvényi szinten szabályozhatták volna.
Csakhogy az Ab többsége érdemben vizsgálni sem volt hajlandó a panaszt mondván: "az indítvány nem tartalmaz alkotmányjogilag értékelhető indokolást az alaptörvényben biztosított jog sérelmének lényegére" nézve. A többségi döntéshez ugyanakkor heten: Balogh Elemér, Bragyova András, Kiss László, Kovács Péter, Lévay Miklós, Paczolay Péter és Stumpf István is különvéleményt csatoltak. Paczolay, az Ab elnöke azt írta: érdemben foglalkozni kellett volna a panasszal, hiszen a többségi határozattal ellentétben az "a befogadhatóság formai és tartalmi feltételeinek megfelel". Ráadásul a választási plakátok elhelyezését korlátozó közúti tilalom kifejezetten ellentétes a véleménynyilvánítás szabadságának alapjogával. Az Ab-elnökhöz hatan is csatlakoztak, ám Stumpf István nemcsak támogatta a Paczolay-féle álláspontot, hanem önállóan is megfogalmazott különvéleményt. Ő is úgy látta ugyanis, hogy az alkotmányjogi panaszt elutasító többségi határozatot megalapozatlan. Érveléséhez szintén többen, öt alkotmánybíró csatlakozott, köztük Paczolay is.
L. T.
