Közelkép - Az "Anyatollah" emlékére

Az igazsághoz tartozik, hogy a Várad különszáma nemcsak Kinde Annamária, a nagyváradi folyóirat 58 évesen, hosszú betegség után elhunyt vezető munkatársa, a versrovat vezetője előtt tiszteleg, hanem Kristóf János festőművész előtt is.

A róla szóló megemlékezéseket illusztráló fekete-fehér képek sajnos éppen azt a sajátos színvilágot nem tudhatták visszaadni. Kinde Annamáriára természetesen könnyebb volt emlékezni írásban, az "Anyatollahra" ahogy többen kedveskedve nevezték.

Magam is első sorban a váradi Ady Endre sajtókollégium vezetőjeként ismerhettem meg, tudom tehát hogy szigorú, de igazságos "anyukája" volt a hallgatóknak, de mint most az egyik megemlékező írta: szórakoztató és nagyon gyakorlatias útmutatásokat adott az újságíró pályára készülőknek.

Diákjai közül manapság már többen, meghatározó személyiségei az erdélyi magyar nyelvű sajtónak. A közelmúltban a folyóirat, sikeres verspályázatot írt ki kezdő költőknek, különböző életkori kategóriákban. Természetesen sok volt a jelentkező, hiszen Erdélyben minden bokorban terem egy költő és  ő gondozta, megjelentette a legjobbakat.

Újságíró volt Kinde Annamária, de elsősorban maga is költő. Jó költő. Amit ellenőrizni is lehet a megjelent nyolc önálló kötetében. Költeményeiben nem egy kedveskedő, anyás nő jelenik meg, hanem egy férfiasan kemény asszony, aki a maga belső, és a világ külső drámáira figyel.

"Új tájat keresni Tágasabb világban/ Új tájat új hazát Új társat a létben/ Elhihessem végre Nem hiába éltem." írta egyikében utolsó verseinek. Mi már biztosan tudjuk: nem élt hiába.

Nem alaptalanul fogalmaztak úgy az emlékezők, hogy a romániai - nemcsak magyar nyelvű - irodalom tíz legjobb költője közé tartozott. Idehaza, ahol bizonyos, erdélyi írókkal sokat foglalkozik az értelmiségi közvélemény, sokakra - egyebek között Kinde Annamáriára - mégsem jutott elég figyelem.

Frissítve: 2014.03.12. 21:26

Megindul a Q-ügyosztály

Publikálás dátuma
2014.03.13. 06:45
A Nyomtalanul rejtélyes bűnügyének szálai a távoli gyerekkorba nyúlnak vissza FORRÁS: VERTIGO MEDIA
A leghíresebb dán krimiíró, Jussi Adler-Olsen morcos főhőse a Q-ügyosztály éléről most átlépett a mozivászonra is hű arab segítőtársa kíséretében. A Nyomtalanul című filmet Mikkel Norgaard rendezte.

Egy jó kis dán krimi búvik meg a héten is valóságos áradatban érkező premierfilmek között. A Nyomtalanul rendezője, Mikkel Norgaard eddig ismeretlen volt a magyar mozinézők előtt, nevéhez főként tévéprodukciók társulnak. Most azonban jó okunk van legalább is emlékezni a nevére, mert ha szerencsénk van, akkor a Nyomtalanulnak folytatása is lesz a mozikban.

A könyvkiadásban ugyanis már jócskán benne vagyunk magyarul is a nevezetes Q-ügyosztály bonyodalmas nyomozati történeteiben, Adler-Olsen a Nyomtalanullal indult sorozatából már a negyedik krimi is megjelent izgalmasabbnál izgalmasabb bűnügyekkel.

A Palackposta, a Fácángyilkosok és A 64-es betegnapló főszereplője ugyanaz a morcos nyomozó, Carl Mrck, akik a most hozzánk érkezett első filmben a reménytelen esetek lezárásával megbízott Q-ügyosztályt megalapítja és beindítja. A forgatókönyv megírásában maga az író, Jussi Adler-Olsen is részt vett, s valószínűleg ennek is köszönhető, hogy a vaskos könyv testes története sérülés nélkül került fel a vászonra alig több, mint másfélórás sűrűségben.

Hihetetlen, hogy van még rendező, aki két óra alatti hosszúságban ad ki a kezéből filmet, de lám van, és ez az összefogottság a Nyomtalanul egyik érdeme. Még akkor is, hogy ezzel a könyv egyik rendkívül érdekes feszültségforrásáról nagyrészt le kellett mondania.

Ez a rész történetesen Merete, a nyomtalanul eltűnt fiatal politikusnő fogva tartásának regénybeli részletezése. Hátborzongatóan érzékletes leírása annak, ahogy elrablója bezárja egy teljesen elzárt hatalmas tartályba, ahová csak egy cső vezet, azon kapja az ételt, italt, s küldheti ki a szennyet.

Titokzatos fogvatartója időről-időre megemeli a nyomást 1 atmoszférával, olykor szól hozzá, s titokban meglesi szenvedését egy ablakon át. Adler-Olsen rémületes részletességgel viszi az olvasó elé Merete sok éven át tartó elképesztő szenvedését, amiből csak néhány drámai részlet került a vászonra.

Tehát a feszes, lendületes film érdekében nem akármiről volt hajlandó lemondani: regényének egy különösen értékes részéről. De lemondott, s Norgaard rendező cserébe a történetnek ezt a részét olyan ügyesen sűrítette néhány mellbevágóan kegyetlen jelenetbe, hogy a film nézője semmivel sem maradt szegényebb az izgalmakat illetően.

Sőt, ami ezt az egész szörnyű bosszút kiváltotta, az a gyerekkori tragédia a filmen jóval hatásosabban jelenik meg, a képek itt nagyon beszédesek, az ok és okozat tökéletesen világos. És ettől még borzongatóbb az egész bűnügy sorsszerűsége, a bosszúálló megszállottsága, egy ártatlan játékból felburjánzó többszörös tragédia.

A film fő szála a történet főszereplőjéhez, egy szerencsétlen akció után lelkileg összeroppant nyomozóhoz, Carlhoz kötődik. Látjuk a társai halálával és megnyomorodásával végződő rossz döntését, aztán látjuk, hogyan próbál mégis talpon maradni.

A krimiirodalom végtelen számú sztereotípiái közül, amelyek egy-egy karakteres nyomozó alakjához kapcsolódnak, Carl is kapott néhányat alkotóitól, a magánéleti dráma, a magára maradtság, a világutálat, a főnökeivel való szembefordulás, a magányos hős konoksága.

Ám mindezeket olyan ügyesen egyéníti a film, egyrészt a regénybeli figura irodalmi alakjából átvéve a karakterisztikus vonásokat, másrészt a figurát megtestesítő Nikolaj Lie Kaas nagyszerű játékával, hogy az eredetiség élményével ajándékozzák meg a nézőt.

Kaas durvára vett arcvonásai, mogorva pillantása, mindenkit elutasító magánya és megszállottsága nagyon erős személyiséget kölcsönöznek a figurának, ugyanakkor mély fájdalmat a társai tragédiája miatt.

Elhisszük, hogy az elhatározottsága hű fegyverhordozójává teszi a takarításra mellé rendelt arab Assadot, akivel a száműzetésnek számító Q-ügyosztályt a döglött ügyek osztályából a titokzatos bűnügyek sikeres feltárásának osztályává emelik azzal, hogy a sok éve nyomtalanul eltűnt politikusnőt, Neretét megmentik a fémtartályban rá váró kínhaláltól.

Kaas már ott volt Lars von Trier Idiótákjában (1998), azután egy sor dán filmremekben (Ádám almái, Hogy szereszt?, Testvéred feleségét). Ha szerencsénk van, tényleg lesz folytatása a vásznon is a Q-ügyosztály bűnügyeinek, már csak Kaas miatt is megéri.
(Nyomtalanul ****)

Szerző

Ferenc pápa meghódította a világot

Publikálás dátuma
2014.03.13. 06:32
Ferenc pápa is tudja: útjának még csak az elején jár FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/FRANCO ORIGLIA
Ma van éve annak, hogy Ferenc pápát választották meg Szent Péter trónjára. A "Bergoglio-stílus" meghódította a világot, a pápa közvetlensége miatt egyre többen figyelnek arra, mi történik a Vatikánban. Hogy a reformok nyomán teljesen új alapokra helyezi-e egyházát, egyelőre senki sem mondhatja meg. Az eltelt egy év ugyanis megmutatta, nem mindig könnyű szembemenni az árral.

Máig jól emlékezhetünk Ferenc pápa első fellépésére a Szent Péter téren. Már egyszerű megjelenésével, s kedves mondataival belopta magát a jelenlévők szívébe: "Tudjátok, a konklávé kötelessége volt, hogy új püspököt adjon Rómának.Úgy látszik, hogy bíboros testvéreim a világ végére mentek érte" - mondta. Ferenc pápa nem volt hajlandó beköltözni az Apostoli Palotába, s maradt a papok között a Szent Márta vendégházban.

Amit nehezen szokott meg
Ferenc pápa igyekezett hamar alkalmazkodni a nem éppen mindennapi vatikáni körülményekhez, ám nem mindent sikerült azonnal megszoknia. Kezdetben gondjai adódtak a vatikáni konyhával. Buenos Aires-i egyszerű garzonjában nem egy hétvégén magára főzött. Már fiatalkorában megismerkedhetett a főzés tudományával, ugyanis miután édesanyja megbénult, testvéreivel sokat kellett segítenie a háztartásban. Anyja diktálta a főzés lépéseit, mit tegyenek a fazékba, mikor zárják el a sütőt, így a gyermekei mindent el tudtak készíteni, legyen szó makaróniról vagy sültről. Ferenc pápa elsősorban az egyszerű, egészséges ételeket szereti, gyakran fogyaszt gyümölcsöt, salátákat és csirkét. Asztaláról nem hiányozhat a jó argentin vörösbor.

Ez a lépése nem aratott osztatlan sikert, Georg Gänswein, a lemondott XVI. Benedek titkára, a Pápai Ház Prefektusa nagyon nem értett egyet vele.

Ferenc pápa azonban hónapokkal később újságíróknak árulta el döntése hátterét: "Találkozni szeretnék az emberekkel. Egyszerű körülmények között kell élniük azoknak, akik az egyházat szolgálják".

Ferenc pápa humornak sincs híján. Mario Poli, aki Ferenc pápát váltotta a Buenos Aires-i érsekség élén, szintén megkérdezte Ferenc pápát, miért nem maradt az Apostoli Palotában, ő viccelődve azt válaszolta: "Oda? Nem, szóba se jön. Még a végén kirabolnának".

Miután kiderült, március 19-én tartják a beiktatási szentmiséjét, hazájában, Argentínában sokan gyűjteni kezdték a pénzt arra, hogy elutazhassanak Olaszországba, és élőben láthassák az új pápát.

Ő azonban ugyanúgy tett, mint bíborossá kreálásakor, és üzent nekik: ne "dobják ki az ablakon" a pénzt miatta, inkább adják a szegényeknek. A nincstelenek, a kirekesztettek védelme pápasága legfőbb prioritása.

Talán az egyházfőt megválasztó testület, a Bíborosi Kollégium tagjai sem számítottak arra, micsoda forgószél süvít majd át a Vatikánon. A tornádó felkavarta a katolikus egyház állóvizét, így évszázados tabuk váltak megkérdőjelezhetővé. Ferenc pápa minden gesztusával jelezte, nem a rangot, a csillogást tartja a hit lényegének, hanem azt, hogy közel maradjon az emberekhez, megértse, átérezze gondjaikat. Úgy véli, ha saját nyelvükön szólítja meg őket, hívők, nem hívők egyaránt megértik Krisztus tanítását.

A nyilvánosságot is bevonja döntéseibe, hiszen így könnyebben háttérbe szoríthatja az egyház konzervatív erőit. Egyik legfontosabb kelléke vezetékes telefonja: rendszeresen hívja fel a bajba jutottakat, azokat, akik sorsa akár néhány együtt érző szó nyomán jobbra fordulhat. Alighanem szórakoztatja is, hogy a vonal túlsó végén hitetlenkedve kérdezik: tényleg a pápa beszél? "

Karol Wojtyla a tömegekhez beszélt, hogy elérje az emberek szívét, Ferenc pápa az egyénhez szól, hogy elérje az emberiséget" - fogalmazott egy ízben a La Repubblica. Franco Ferrarotti olasz szociológus professzor pedig úgy nyilatkozott, a pápa meglepetésszerű telefonhívásai tökéletesen követik Ferencnek azt a szándékát, hogy "kevésbé bürokratikussá, egyszerűbbé és az emberek mindennapi életéhez közelibbé" tegye az egyházat.

Telefonhívásai legendássá váltak. Megválasztása után felhívta kedvenc újságosát, ne tegye félre tovább kedvenc lapját, a La Naciónt, fogorvosát, hogy ne várja a következő héten esedékes rendelésre, a római jezsuiták generálisát, hogy megköszönje neki köszöntő sorait. S hosszasan folytathatnánk a sort.

Ezekkel a telefonhívásokkal is jelezni kívánta, pápaként sem változott meg. "Pepe" di Paola, a Buenos Aires-i nyomornegyedekben szolgáló ferences testvér szerint. "Mintha semmi sem változott volna. Ugyanolyan az emberekhez fűződő viszonya, mint egykor, és ez nála nem afféle marketingstratégia. Ő így éli meg katolikus hitét" - mondta el egy ízben a Vatican Insidernek.

Szeretik az amerikaiak
Ferenc pápa rendkívül népszerű az amerikaiak körében - derül ki a Pew Research Center felméréséből. Az Egyesült Államok katolikusainak 85 százaléka vélekedik pozitívan róla, 51 százalék pedig különösképpen elégedett vele. Mindössze négy százalék nem kedveli. Ugyanakkor népszerűsége még nem ösztökéli az amerikaiakat arra, hogy szorgalmasabban járjanak misére, vagy vegyenek részt aktívabban az egyház karitatív akcióiban.

Ferenc pápa egyedül nem számolhatja fel a régi beidegződéseket, ezért tavaly áprilisban nyolctagú bíborosi tanácsot állított fel, amely az új intézkedések kidolgozásában segíti. A testület kulcsszereplője Óscar Andrés Rodríguez Maradiaga, Tegucigalpa érseke, ő koordinálja a bíborosok munkáját.

Alberto Melloni olasz egyháztörténész a Corriere della Serában a "bölcsek tanácsának" kinevezésekor azt írta, ez volt a katolikus egyház utolsó ezer éves történetének legfontosabb lépése, hiszen Ferenc pápa hadat üzen a vatikáni bürokráciának, a Kúria hatalmának.

A "bölcsek tanácsa" első ülését október elején rendezték meg, azóta két további ülésszakot tartottak. Akadnak olyanok, akik kissé csalódottak a reformok ütemét illetően.

Ha azonban abból indulunk ki, hogy a bíborosi tanács minden eddigi ülésszakán gazdasági kérdések voltak napirenden, megérthetjük, mi okoz súlyos gondot Ferenc pápának: a vatikáni bank és a Szentszék pénzügyinek rendbetétele.

Ferenc átalakította a Szentszék gazdasági struktúráját, felügyelő bizottságokat hozott létre azért, hogy visszaszorítsa a Szentszék megannyi botrányba keveredett pénzintézetének jelentőségét. A bíborosi tanács megbeszéléseinek másik fő témája a Kúria átalakítása volt. Ferenc pápa tavaly ősszel a diplomata Pietro Parolint nevezte ki államtitkárnak.

Más fontos személyi változások is történtek. Nyilván olyan személyekre van szüksége közvetlen környezetében és a hivatalokban, akik hasonlóan gondolkodnak az egyházat és világot érintő kérdésekről, mint ő. De sok ellendrukkere is van, a Kúria falain belül is. "Vannak a Vatikánban szent emberek, de akadnak kevésbé szentek is.  Az ő eseteik azért okoznak nagy felzúdulást, mert egy földre zuhanó fa nagyobb zajt kelt, mint az erdő fái, ha növekednek "- jelentette ki egy ízben.

A Szentszék átalakítása több lépcsőben valósulhat meg, így akár több évig is eltarthat. A legfontosabb újítás az lesz, hogy kongregáció szintjére emelhetik a Világiak Pápai Tanácsát, ezzel is jelezve, jobban be akarják vonni a híveket az egyház életébe.

A reform letéteményesei ugyanis nemcsak a kuriális főpapok. A katolikus hívőket is elérte a változások szele. Ferenc pápa egy kérdőívvel az ő véleményüket is kikérte például az azonos neműekhez vonzódók megítélésével kapcsolatban, vagy olyan témákban, hogy részesülhetnek-e szentségekben az elváltak. "Nem szabad elítélni azt, akinek tönkrement a házassága, ítélet helyett szeretetet kell mutatni" - hangoztatta egy februári szentbeszédében.

Legtöbbet idézett mondatai a világsajtóban azok, amelyekkel a melegekről emlékezett meg újságírók előtt, a Rio de Janeiróból hazatérő repülőgép fedélzetén. "Ha valaki meleg és az Urat keresi, ki vagyok én ahhoz, hogy ítéletet mondjak róla?" - fogalmazott a pápa.

A La Repubblica című olasz lap szerint Ferenc pápa ezekkel a szavaival megteremtette az "empátia egyházát". Ferencet tavaly decemberben az év emberének választotta egy melegmagazin. Szintén ő volt az év embere volt a patinás Time magazin számára is.

Ferenc pápa nemcsak beszél az ökumenizmusról, hanem az egyházak közeledésében a legfontosabb szereplővé vált. Egyetlen alkalmat sem szalasztott el, hogy elítélje az antiszemitizmust, utalván arra: a katolikus és a zsidó vallás egy tőről fakad. Jó barátja, Adam Skorka Buenos Aires-i rabbi egy ízben azt mondta róla, "az antiszemitizmus talán az egyedüli dolog, ami kihozza őt a sodrából"

Ferenc pápa nemcsak Isten földi helytartójaként vonulhat be a történelembe. A Vatikán államfőjeként is nagy tisztelet övezi. Fontos külpolitikai témákról - így a szíriai válságról - tárgyalt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, valamint a közel-keleti megbékélésről Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel. Több ízben emelt szót az ukrajnai békéért.

Ferenc pápaságának egy évét a reformerek is kedvezően értékelik, köztük Hans Küng teológus, aki számos alkalommal bírálta XVI. Benedeket. Küng úgy vélte, Ferenc pápának egy év is elég volt ahhoz, hogy jó irányba indítsa el az egyház szekerét.

"Már eddig is elért olyan fontos dolgokat, amelyek visszafordíthatatlanok" - jelentette ki a Südwest Presse című lapnak. Ezek közé tartozik például az, hogy "nem választanak pápává olyan bíborost, akinek kormányzási stílusát a barokk-abszolutizmus jellemzi". Ám a gesztusok után most már a cselekvésre kell helyezni a hangsúlyt - tette hozzá. Ha ugyanis a most reménykedők csalódnának az egyházban, annak "azonnali következményei lennének".

"Minden remény alapja a várakozás arra, hogy valami bekövetkezzék. Ez az a pont, amikor eldől, hogy a reményeknek volt-e bármiféle alapja, vagy mindaz, amit láttunk, puszta illúzió volt" - jelentette ki Hans Peter Hurka, a Mi Vagyunk az Egyház reformmozgalom osztrák platformjának elnöke, aki szerint a pápának hitbéli és egyházjogi kérdésekben is változtatnia kell.

A pápa igen népszerű a hívők és nem hívők körében egyaránt. Mi a titka? Talán az, hogy miközben az egyházat bátor döntésekkel készíti fel a modern kor kihívásaira, ő maga mindig is Krisztus egyszerű, hűséges és emberséges szolgája marad.