Előfizetés

Lejár a jog - aztán jövünk!

Hamvay Péter
Publikálás dátuma
2014.03.13. 06:49
Kerényi Imre a Nemzeti Könyvtár új darabjaival FOTÓ: K 2 PRESS
Kerényi Imre bemutatta a Nemzeti Könyvtár legújabb gyöngyszemeit, mi pedig megtudtuk, mi nem jelenik meg a sorozatban, pedig szerették volna: Örkény, Ottlik, Moldova.

A Nemzeti Könyvtár sorozat második hullámában is 24 kötet jelenik majd meg 2014-ben és 2015-ben, politikusok, intézményvezetők és egyházi személyiségek ajánlásával - mondta el Kerényi Imre, a kulturális értékek őrzéséért és a tudatos nemzeti közjogi gondolkodás megalapozásáért felelős miniszterelnöki megbízott szerdai sajtótájékoztatón, ahol az első 6 kötetet is bemutatták.

Orbán Viktor például Rejtő Jenő műveit ajánlotta. A tervezett menetrend szerint a második hullámban négy körben jelenik majd meg 6-6 kötet, a kiadások dátumai idén március 12. és szeptember 15., jövőre pedig március 3. és október 22.  Egy birtokunkba került levélből kiderült a dolog kicsit úgy működik, mint az Önök kérték annak idején.

A választás nem teljesen szabad, mert nem mindenki boldog attól, hogy megjelenhet az új jobboldali kánonban. Kerényinek ismét meggyűlt a baja a jogtulajdonosokkal. Többen ajánlottak például Örkény művet, ám Kerényi azt panaszolta, az örökösök mereven elzárkóznak attól, hogy a Nemzeti Könyvtárban megjelenjen Örkénytől bármi is.

Volt, amikor a kiadókkal nem sikerült megegyezni, a Magvető például nem adta Szerb Antal Utas és holdvilág című munkájának kiadási jogát, Kerényi annyit jegyzett meg a levélen: 2015 01. 27-én lejár a jogviszony, aztán jövünk! Ottlik Géza örököse is fügét mutatott, így az Iskola a határon című Ottlik műről is le kell mondani, amit Baán László ajánlott volna.

De az ajánlatot tevő miniszterekkel is baj volt, Balog Zoltán emberi erőforrások minisztere például nem áthallotta Moldovától a Negyven prédikátort ajánlani. Nem tudjuk, hogy megpróbálkoztak-e a jogok megszerzésével, vagy rögtön lemondtak róla.

Ugyanis egy-egy ajánlótól három művet kértek Kerényinék, s ebből választották ki közösen a végül megjelenőket. Voltak akik visszaléptek, így Kocsis Zoltán a Nemzeti Filharmonikusok főzeneigazgatója, vagy Bolbericz Pál teológus; utóbbi helyett Korzenszky Richárd ugrott be.

Az első hat kötet most látott napvilágot: Komjáthy István Mondák könyve Boromissza Zsolt rajzaival és Kövér Lászlónak, az Országgyűlés elnökének ajánló szavaival. Széchenyi Zsigmond Ahogy elkezdődött című műve Schell József rajzaival, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes ajánlójával látott napvilágot. 

Venetianer Lajos A magyar zsidóság története című kiadványát Feldmájer Péter, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége alelnöke javasolja az olvasóknak.

Fraknói Vilmos Pázmány Péter és kora című könyvét Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek ajánlja az érdeklődőknek. Rejtő Jenőtől A három testőr Afrikában, a Piszkos Fred közbelép és a Csontbrigád című regények jelentek meg egy kötetben Korcsmáros Pál rajzaival, Orbán Viktor miniszterelnök ajánlásával.

Kosztolányi Dezsőtől Nero, a véres költő, valamint a Pacsirta és az Édes Anna című regények szerepelnek a Nemzeti Könyvtár sorozat 27. kötetében Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes ajánló szavaival.

Sakkjátszma Krímben

Publikálás dátuma
2014.03.13. 06:35
Több mint nyolcvanezer orosz katonát vezényeltek az ukrán határhoz FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/DAN KITWOOD
Washingtonban fogadta Barack Obama Arszenyij Jacenyukot. Az amerikai elnök és Nyugat-barát ukrán kormányfő az Oroszországgal kialakult feszült helyzetet vitatták meg. A diplomáciai csatározás folytatódott, ahogy a katonai mozgósítás is a Krím-félszigetnél.

Az orosz csapatok Krím-félszigetről történő azonnali visszahívását, Moszkva kizárását a legfejlettebb ipari államokat tömörítő G8-csoportból, és keményebb szankciót bevezetését követelte az amerikai szenátus egyhangúlag elfogadott határozatában.

Emellett a Nemzetközi Labdarúgó-szövetségnek (FIFA) a 2018-as futball-világbajnokság oroszországi megrendezéséről hozott döntésének felülvizsgálatát javasolta. Hasonló, nem kötelező erejű határozatot fogadott el a képviselőház is. John McCain republikánus szenátor vezetésével hétfős delegáció utazik Ukrajnába a hétvégén.

Az Európai Unió elfogadta azt a szankciós keretet, amely alapján célzott intézkedéseket, így vagyonbefagyasztást, és beutazási tilalmat vezethet be azokkal szemben, akik felelősek Ukrajna területi egységének és szuverenitásának megsértéséért. Ha addig nem javul a helyzet, az uniós külügyminiszterek hétfői tanácskozásán hozhatnak erről döntést, mondta az uniós diplomata az MTI-nek.

"Ha nem merülnek fel technikai problémák, már jövő héten, az Európai Tanács ülésén sor kerülhet az Európai Unió és Ukrajna közti társulási és szabadkereskedelmi megállapodás politikai fejezeteinek aláírására" ezt már Donald Tusk lengyel kormányfő jelentette ki Angela Merkellel való megbeszélése után.

A német kancellár úgy vélte, az ukrán válság kezelésében továbbra is kettős stratégiát kell követni: nyomást gyakorolni Moszkvára, s nem visszariadni az EU számára is hátrányos büntetőintézkedésektől.

A világ hét legfejlettebb ipari országa, a G7 vezetői és az Európai Bizottság közös nyilatkozatban szólította fel Oroszországot, hagyjon fel a krími autonóm terület annexiója irányában tett erőfeszítéseivel, állítsa le az erről szóló népszavazás támogatását, melynek eredményét nem fogják elismerni.

Hasonlóan fogalmazott a francia elnök Vlagyimir Putyin orosz elnökkel való telefonbeszélgetése után. Francois Hollande kijelentette, a Krím Oroszországhoz csatolása “elfogadhatatlan annektálás” lenne.

Az orosz hadsereg széleskörű terjeszkedése fenyegeti Ukrajnát - jelentette ki Andrij Parubij, az ukrán nemzetbiztonsági és védelmi tanács vezetője Kijevben. Jelezte, ha az agresszív orosz akció folytatódik, nőni fog a Krím-félszigetről Ukrajna belső területeire tartó menekültek száma. Az ukrán határőrség adatai szerint kedden 158-an, korábbi napokban 557-en hagyták el az autonóm területet, főleg tatár menekültek.

Parubij elmondta továbbá, az orosz fegyveres erők több mint 80 ezer katonát, csaknem 270 harckocsit, 180 páncélozott harcjárművet, 380 tüzérségi üteget, 18 rakéta-sorozatvető rendszert, 140 harci repülőgépet, 90 csapásmérő katonai helikoptert és 19 hadihajót vontak össze az ukrán határnál. Közölte, ezek közül két alakulat van közvetlen az északi határnál, ahonnan néhány óra alatt elérhetik a fővárost.

Emlékeztetett, az ukrán fegyveres erők harci készültségben vannak, és hadgyakorlatokat folytatnak. Gyakorlatba kezdett tegnap az amerikai-bolgár-román haditengerészet is a Fekete-tengeren, mindössze 350 kilométerre a Krím félszigettől.

Fehéroroszország felajánlotta, hogy az orosz hadsereg vadászrepülőgépeket állomásoztathat területén. Aljakszandr Lukasenka elnök közölte, Minszk így kíván “megfelelő választ” adni az amerikai vadászrepülők Lengyelországba, és a Baltikumba küldésére.

Krímben a katonai mellett információs háború is zajlik, Ukrajna pedig vesztésre áll, gyakorlatilag kizárták belőle, jelentette ki az ukrán állampolgári jogok biztosa. Valerija Lutkovszka elmondta, a félszigeten nincs olyan információforrás, amely tájékoztatná a krímieket arról, mi zajlik Kijevben.

A krími hatóságok megkezdték a Krímben található ukrán állami cégek saját tulajdonba vételét. A krími kormány első elnökhelyettese közölte, a félszigeten megjelentek az orosz bankok, az ukrán pénzintézetek pedig az Oroszországhoz való csatlakozás után külföldi bankként jegyeztethetik be magukat. Rusztam Temirgalijev úgy vélte, az orosz adórendszerre való átálláshoz mintegy félévre lehet szükség.

Sakkjátszma Krímben

Publikálás dátuma
2014.03.13. 06:35
Több mint nyolcvanezer orosz katonát vezényeltek az ukrán határhoz FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/DAN KITWOOD
Washingtonban fogadta Barack Obama Arszenyij Jacenyukot. Az amerikai elnök és Nyugat-barát ukrán kormányfő az Oroszországgal kialakult feszült helyzetet vitatták meg. A diplomáciai csatározás folytatódott, ahogy a katonai mozgósítás is a Krím-félszigetnél.

Az orosz csapatok Krím-félszigetről történő azonnali visszahívását, Moszkva kizárását a legfejlettebb ipari államokat tömörítő G8-csoportból, és keményebb szankciót bevezetését követelte az amerikai szenátus egyhangúlag elfogadott határozatában.

Emellett a Nemzetközi Labdarúgó-szövetségnek (FIFA) a 2018-as futball-világbajnokság oroszországi megrendezéséről hozott döntésének felülvizsgálatát javasolta. Hasonló, nem kötelező erejű határozatot fogadott el a képviselőház is. John McCain republikánus szenátor vezetésével hétfős delegáció utazik Ukrajnába a hétvégén.

Az Európai Unió elfogadta azt a szankciós keretet, amely alapján célzott intézkedéseket, így vagyonbefagyasztást, és beutazási tilalmat vezethet be azokkal szemben, akik felelősek Ukrajna területi egységének és szuverenitásának megsértéséért. Ha addig nem javul a helyzet, az uniós külügyminiszterek hétfői tanácskozásán hozhatnak erről döntést, mondta az uniós diplomata az MTI-nek.

"Ha nem merülnek fel technikai problémák, már jövő héten, az Európai Tanács ülésén sor kerülhet az Európai Unió és Ukrajna közti társulási és szabadkereskedelmi megállapodás politikai fejezeteinek aláírására" ezt már Donald Tusk lengyel kormányfő jelentette ki Angela Merkellel való megbeszélése után.

A német kancellár úgy vélte, az ukrán válság kezelésében továbbra is kettős stratégiát kell követni: nyomást gyakorolni Moszkvára, s nem visszariadni az EU számára is hátrányos büntetőintézkedésektől.

A világ hét legfejlettebb ipari országa, a G7 vezetői és az Európai Bizottság közös nyilatkozatban szólította fel Oroszországot, hagyjon fel a krími autonóm terület annexiója irányában tett erőfeszítéseivel, állítsa le az erről szóló népszavazás támogatását, melynek eredményét nem fogják elismerni.

Hasonlóan fogalmazott a francia elnök Vlagyimir Putyin orosz elnökkel való telefonbeszélgetése után. Francois Hollande kijelentette, a Krím Oroszországhoz csatolása “elfogadhatatlan annektálás” lenne.

Az orosz hadsereg széleskörű terjeszkedése fenyegeti Ukrajnát - jelentette ki Andrij Parubij, az ukrán nemzetbiztonsági és védelmi tanács vezetője Kijevben. Jelezte, ha az agresszív orosz akció folytatódik, nőni fog a Krím-félszigetről Ukrajna belső területeire tartó menekültek száma. Az ukrán határőrség adatai szerint kedden 158-an, korábbi napokban 557-en hagyták el az autonóm területet, főleg tatár menekültek.

Parubij elmondta továbbá, az orosz fegyveres erők több mint 80 ezer katonát, csaknem 270 harckocsit, 180 páncélozott harcjárművet, 380 tüzérségi üteget, 18 rakéta-sorozatvető rendszert, 140 harci repülőgépet, 90 csapásmérő katonai helikoptert és 19 hadihajót vontak össze az ukrán határnál. Közölte, ezek közül két alakulat van közvetlen az északi határnál, ahonnan néhány óra alatt elérhetik a fővárost.

Emlékeztetett, az ukrán fegyveres erők harci készültségben vannak, és hadgyakorlatokat folytatnak. Gyakorlatba kezdett tegnap az amerikai-bolgár-román haditengerészet is a Fekete-tengeren, mindössze 350 kilométerre a Krím félszigettől.

Fehéroroszország felajánlotta, hogy az orosz hadsereg vadászrepülőgépeket állomásoztathat területén. Aljakszandr Lukasenka elnök közölte, Minszk így kíván “megfelelő választ” adni az amerikai vadászrepülők Lengyelországba, és a Baltikumba küldésére.

Krímben a katonai mellett információs háború is zajlik, Ukrajna pedig vesztésre áll, gyakorlatilag kizárták belőle, jelentette ki az ukrán állampolgári jogok biztosa. Valerija Lutkovszka elmondta, a félszigeten nincs olyan információforrás, amely tájékoztatná a krímieket arról, mi zajlik Kijevben.

A krími hatóságok megkezdték a Krímben található ukrán állami cégek saját tulajdonba vételét. A krími kormány első elnökhelyettese közölte, a félszigeten megjelentek az orosz bankok, az ukrán pénzintézetek pedig az Oroszországhoz való csatlakozás után külföldi bankként jegyeztethetik be magukat. Rusztam Temirgalijev úgy vélte, az orosz adórendszerre való átálláshoz mintegy félévre lehet szükség.