Molnár Zsolt: reális veszély az ukrán polgárháború

Magyarország nemzetbiztonsági szervei, mind katonai, mind polgári területen felkészültek az ukrajnai helyzetre, amelyről jelenleg azt lehet mondani, hogy fokozódik - jelentette ki Molnár Zsolt, szocialista országgyűlési képviselő az Országgyűlés nemzetbiztonsági és külügyi bizottságának együttes ülése után.

A nemzetbiztonsági bizottság elnöke szerint Ukrajnában polgárháború reális veszélye is fenyeget. A legfontosabb, hogy a béke fenntartható legyen és fegyveres konfliktusra ne kerüljön sor - emelte ki Molnár Zsolt, hozzátéve: "különösen figyelemmel kell lenni arra, hogy csaknem 200 ezer magyar honfitársunk jövőjéről van szó". Martonyi János külügyminiszter tájékoztatására a szocialista képviselő úgy reagált: megnyugvással vették tudomásul, hogy a magyar diplomácia határozottabb irányt vett Ukrajnával kapcsolatosan és a kezdeti hezitálás után most már kiáll az európai elvek, az Európai Unió és a NATO-tagságból fakadó kötelezettségei mellett.

A nemzetbiztonsági bizottság elnöke az ülés nyílt részén korábban azt mondta: több fejlemény - köztük a Krím félszigeten történtek, a vereckei emlékmű megrongálása, valamint a vasárnap esedékes népszavazás is - indokolttá teszi, hogy a bizottságok rendszeresen ülést tartsanak, s tájékozódjanak az ukrajnai válságról, annak Magyarországot érintő kérdéseiről, kiemelten a Kárpátaljai magyarok helyzetéről. Balla Mihály, a külügyi bizottság fideszes elnöke az ülés után megerősítette: úgy döntöttek, hogy az események függvényében a jövőben is tart együttes üléseket Ukrajna ügyében a két bizottság. Azt is elmondta, hogy az ülésen elhangzottak alapján a kárpátaljai magyarok biztonsági helyzete nem változott, továbbra sincsenek veszélyben.

A két testület csütörtöki együttes ülésén zárt ajtók mögött többek között Benkő Tibor vezérkari főnök, az operatív törzs, több minisztérium és a titkosszolgálatok képviselői adtak tájékoztatást a két bizottság tagjainak. Ezt megelőzően Martonyi János a nyílt ülésen kiemelte: Ukrajnának a lehető leggyorsabb és leghatékonyabb segítséget kell nyújtani. A külügyminiszter szerint a legnehezebb kérdést az uniós megszorító intézkedések, szankciók jelentik. Ezek között a második szakasz előkészítése - amely bizonyos személyekkel szembeni beutazási tilalmat, vagyonbefagyasztást jelentené - már folyamatban van.

Martonyi János azt is elmondta: vannak arra utaló jelek, hogy a hétvégén megindul a tárgyalás a felek között. Ugyanakkor kitért arra is, hogy ha az uniós szankciók harmadik fázisa életbe lép, annak komoly következményei lennének, "hosszú gazdasági háborúra" lehetne számítani. Hozzátette: mindenhol készülnek a számítások, hogy az egyes tagállamokat ez miként érintené, de Magyarországot kétségkívül azok közé sorolják, amelyet súlyosan érintene egy ilyen gazdasági konfliktus. Martonyi János az ülés előtt újságíróknak is hangsúlyozta: "a tét nagy". Mindkét oldalon higgadtság, nyugalom, megfontoltság kell, senkinek sem szabad indulati, érzelmi alapon döntenie - tette hozzá.