Meghalt Vera Chytilová cseh rendező

Chytilová is minden évben ott van Karlovy Varyban. A filmvásznon. Nem filmjével, csak egy spotfilmen. Világhírű filmes sztártársaival együtt, akik valaha is elnyerték a fesztivál Kristály Glóbuszát, vele is készült egy szkeccs.

Azt találta ki magának, hogy megpróbálja a darabokra tört kritály golyót valahogy összeragasztani, és visszaszuszakolni a leánykaszobor karjaiba. Kínlódik, nem megy neki, a ragasztó nem folyik, de nem adja fel. Végül celluxszal alaposan körültekeri a darabokat. Hátradől, nézi. Bizarr látvány, de mégiscsak összeállt egésszé. Vagy mintha az lenne.

Groteszk játék a glóbusszal. Pár másodpercbe sűrített önarckép, művészkarakter. Ahogy a filmjeiben megpróbálta összerakni a darabokra hullott világot. Nem lehazudni, hogy összetört, de összerakni. És megmutatni, hogy megmaradt torznak, groteszknek, tökéletlennek.

Egy darabokra tört világban kezdte a pályáját a hatvanas években Prágában, ennek a darabokra tört világnak a lényegét látta és adta vissza a filmjeiben a maga ironikus, szarkasztikus, szellemes módján. És lett a cseh újhullám egyik csúcsa Milos Forman, Jirí Menzel mellett Vera Chytilova.

Amikor fű alatt (ahogy Formantól a tiltott Tűz van babám!) megérkezett egy filmklubba a Százszorszépek, az ismeretlen és nehezen kimondható nevű "csehszlovák" rendezőnő mindenkit elkábított, aki megnézte a két százszorszép leányzó elképesztő bolondozását. Elkábított és mellbe vágott.

Másfél órán át két fiatal leányzó unalmában mindenféle maskarákat húz magára, bolondozik, majd beszabadulva egy pazarul megterített asztalokkal teli terembe, saját mulatságára módszeresen tör és zúz össze kézzel-lábbal, kacagva, mókázva mindent, amit ér.

Nem volt az őrületes menetben semmi különösen fenyegető, de ott volt érezhető mégis valami tragikus és vészterhes ebben a zabolátlanul kirobbanó rombolásban. Chytilova alapfilmet forgatott mindjárt elsőre. Ez 1966-ban volt, két évvel a Prágai Tavasz és a 68-as bevonulás előtt. (És lám, meg kellett halnia ahhoz, hogy eltűnődjünk, vajon miért nem vetítették ezt a filmet egyetlen retrospektív összeállításban sem?)

Méltatói kiemelik szarkazmusát, iróniáját, provokatív látásmódját. Nem is tartozott a kedvencek közé a csehszlovák filmművészetben, az biztos. Ha belegondolunk, filmjeiben - Egy faun megkésett délutánja, A bolond és a királynő, a Menzel főszereplésével készült Játék az almáért - a sajátos Chytilova-i humor egyrészt könnyedén szellemes, másrészt súlyosan férfias, sötét és keserű.

Női rendezőktől ritkán tapasztalható a komédiának ez a keménysége, ami filmjeinek minden szórakoztató és szellemes jelenete mögött a darabjaira tört világ használhatatlansága felett érzett keserűségként megbújt. Filmjeiben a nő és férfi közötti kapcsolat sajátos mélységei, felszínességei, képmutatásai, morális bicsaklásai jelennek meg.

Az örökség (1993) című filmje pedig igazi provokáció. Egy fiatal állatorvosnő, akit két férfi megerőszakol, úgy áll bosszút, hogy álmukban mindkettőt kiheréli. Emlékszem, Karlovy Vary nem kapott lélegzetet, amikor ezt a filmjét bemutatták.

Ma már nem sopánkodnának az álszentek és pirulnának az álorcák ezen, de máig nem volt senki, aki filmen ilyen keményen válaszolt volna egy társadalmi és morális egyenlőtlenséget kifejező kérdésre. Vera Chytilová szerdán halt meg, Prágában, 85 éves volt. Lehet nekilátni megnézni a filmjeit.

Szerző

Elkészült a Pesti Vigadó öt és fél milliárdból

Publikálás dátuma
2014.03.14. 06:45
Birtokon belülre kerültek FOTÓ: BIELIK ISTVÁN
Ma este Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter adja át a 2004-ben bezárt, 5,5 milliárd forintból felújított, és tegnaptól a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) tulajdonába került Pesti Vigadó épületét. Az MMA székházaként működő épületben vasárnap, az alapító elnök, Makovecz Imre életművét bemutató kiállítás nyílik. Délután öt órakor a Szabad Művészek tiltakoznak az épület előtt az MMA térfoglalása ellen. 

Nyolcvankét éves vagyok, s ez életem legfontosabb napja, mondta Fekete György a Magyar Művészeti Akadémia elnöke a testület székházaként működő, tíz év után újra megnyíló, felújított Pesti Vigadó épületének a bejárásán.

A Feszl Frigyes által tervezett, 1864-ben átadott épülete a háború alatt bombatalálatot kapott, és súlyosan megsérült. A hetvenes években az akkori ízlés és műemlékvédelmi szabályok szerint újították el, eltűnt a díszterem pompás mennyezete, csillárjai, elfalazták a tágas kocsi behajtót, Takács Viktor, a Pesti Vigadó felújításának feladataiért felelős miniszteri biztos elmondta, mindezeket a mostani felújítás során az eredeti tervek alapján helyreállították.

E mellett igyekeztek a 21. századi igényeket is kielégíteni. Megszüntették a színpad elavult zsinórpadlását, e helyett az 5. és 6. emeleten kiállítótermeket hoztak létre, és nyitottak egy pompás kilátást nyújtó panoráma teraszt is.

Fekete György hozzátette, hogy a földszinten helyezik el az akadémiai könyvtárat, azaz a tagok életművét nyomtatott és elektronikus formában. Itt kap helyet egy kisebb kiállító terem, és egy étterem is.

Még nincs teljesen kész a ház, hiszen egy kisebb színházterem, egy konferencia terem és a könyvtár egyelőre nem készült el, ezeknek májusban lesz az átadása.  

Fekete György szerint a Vigadó a világon egyedülálló helyszín, mert nyolc művészeti ág kiemelkedő tehetségeit tudja bemutatni.

Utalt arra, hogy a színházterem, a bálterem, a koncertterem, a kiállítóterek, a könyvtár, az adattár és a konferencia helyszínek mellett maga a műemlék épület is vonzza majd az érdeklődőket, így a hazai és nemzetközi turizmus is birtokba veheti a házat.

Egyelőre a pénteken nyíló Makovecz kiállítás, illetve a március 28-án nyíló Schrammel Imre keramikusművész tárlata lesz látható a házban, illetve a Budapesti Tavaszi Fesztivál néhány eseménye is itt lesz, de az éves program még nem készült el. Több, mint 1500 négyzetméternyi kiállító tere lett az újjá varázsolt épületnek, ám ez nem négy emeleten elosztott, öt kiállító termet jelent.

Az újjáépítéssel az erre a célra létrehozott Művészeti és Szabadművelődési Alapítványt bízta meg a kormány még 1992-ben. Tulajdonába adta a Vörösmarty téri egykori ORI székházat, és vagyonkezelésébe a Pesti Vigadót. Az ORI székházat el is adta az alapítvány, helyén ma új épület áll a Vörösmarty téren, ám a Vigadó felújítása mégsem haladt.

A homlokzat felújításánál tovább nem jutottak. A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) szerint, csaknem 2 milliárd forintos vagyoni hátrányt okozhattak azok a szerződések, amelyeket a 2000-es évek első felében kötött a Művészeti és Szabadművelődési Alapítvány, melynek vezetője Zelnik József, aki a Magyar Művészeti Akadémiának alelnöke.

Talán nem véletlen, hogy L. Simon László kulturális ügyekért felelős államtitkár egyik utolsó lépéseként lecserélte az alapítvány vezérkarát. A beruházó mindvégig az alapítvány volt, a felújítás 2011-ben kapott lendületet, ekkor már világos volt, hogy a Vigadó az MMA székhelye lesz, melyről aztán kormányhatározat is született.

Kucsera Tamás, az MMA főtitkára lapunknak elmondta, a 4,5 milliárdos állami hozzájárulás mellett 270 milliós uniós támogatást, és az akadémia 700 milliós saját forrása segítségével újulhatott meg a ház. Arról nem tudott felvilágosítást adni, mi lesz a Művészeti és Szabadművelődési Alapítvánnyal, illetve a jelentős vagyonnal, többek között a szomszédos irodaház harmadával rendelkező cégeivel.

Kormányhatározat született arról, hogy ezek a vagyonelemek az MMA tulajdonába kerülnek, de ez nem történt meg máig. Az MMA idén 4,5 milliárdos állami támogatást kapott, a Vigadó és a Műcsarnok mellett egy budai villa is a tulajdonába került, ahol tudományos intézetet hoznak létre.  A Szabad Művészek tiltakoznak az MMA térfoglalása ellen, ma délután 5 órára várják híveiket az épület elé.

Szerző

Elkészült a Pesti Vigadó öt és fél milliárdból

Publikálás dátuma
2014.03.14. 06:45
Birtokon belülre kerültek FOTÓ: BIELIK ISTVÁN
Ma este Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter adja át a 2004-ben bezárt, 5,5 milliárd forintból felújított, és tegnaptól a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) tulajdonába került Pesti Vigadó épületét. Az MMA székházaként működő épületben vasárnap, az alapító elnök, Makovecz Imre életművét bemutató kiállítás nyílik. Délután öt órakor a Szabad Művészek tiltakoznak az épület előtt az MMA térfoglalása ellen. 

Nyolcvankét éves vagyok, s ez életem legfontosabb napja, mondta Fekete György a Magyar Művészeti Akadémia elnöke a testület székházaként működő, tíz év után újra megnyíló, felújított Pesti Vigadó épületének a bejárásán.

A Feszl Frigyes által tervezett, 1864-ben átadott épülete a háború alatt bombatalálatot kapott, és súlyosan megsérült. A hetvenes években az akkori ízlés és műemlékvédelmi szabályok szerint újították el, eltűnt a díszterem pompás mennyezete, csillárjai, elfalazták a tágas kocsi behajtót, Takács Viktor, a Pesti Vigadó felújításának feladataiért felelős miniszteri biztos elmondta, mindezeket a mostani felújítás során az eredeti tervek alapján helyreállították.

E mellett igyekeztek a 21. századi igényeket is kielégíteni. Megszüntették a színpad elavult zsinórpadlását, e helyett az 5. és 6. emeleten kiállítótermeket hoztak létre, és nyitottak egy pompás kilátást nyújtó panoráma teraszt is.

Fekete György hozzátette, hogy a földszinten helyezik el az akadémiai könyvtárat, azaz a tagok életművét nyomtatott és elektronikus formában. Itt kap helyet egy kisebb kiállító terem, és egy étterem is.

Még nincs teljesen kész a ház, hiszen egy kisebb színházterem, egy konferencia terem és a könyvtár egyelőre nem készült el, ezeknek májusban lesz az átadása.  

Fekete György szerint a Vigadó a világon egyedülálló helyszín, mert nyolc művészeti ág kiemelkedő tehetségeit tudja bemutatni.

Utalt arra, hogy a színházterem, a bálterem, a koncertterem, a kiállítóterek, a könyvtár, az adattár és a konferencia helyszínek mellett maga a műemlék épület is vonzza majd az érdeklődőket, így a hazai és nemzetközi turizmus is birtokba veheti a házat.

Egyelőre a pénteken nyíló Makovecz kiállítás, illetve a március 28-án nyíló Schrammel Imre keramikusművész tárlata lesz látható a házban, illetve a Budapesti Tavaszi Fesztivál néhány eseménye is itt lesz, de az éves program még nem készült el. Több, mint 1500 négyzetméternyi kiállító tere lett az újjá varázsolt épületnek, ám ez nem négy emeleten elosztott, öt kiállító termet jelent.

Az újjáépítéssel az erre a célra létrehozott Művészeti és Szabadművelődési Alapítványt bízta meg a kormány még 1992-ben. Tulajdonába adta a Vörösmarty téri egykori ORI székházat, és vagyonkezelésébe a Pesti Vigadót. Az ORI székházat el is adta az alapítvány, helyén ma új épület áll a Vörösmarty téren, ám a Vigadó felújítása mégsem haladt.

A homlokzat felújításánál tovább nem jutottak. A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) szerint, csaknem 2 milliárd forintos vagyoni hátrányt okozhattak azok a szerződések, amelyeket a 2000-es évek első felében kötött a Művészeti és Szabadművelődési Alapítvány, melynek vezetője Zelnik József, aki a Magyar Művészeti Akadémiának alelnöke.

Talán nem véletlen, hogy L. Simon László kulturális ügyekért felelős államtitkár egyik utolsó lépéseként lecserélte az alapítvány vezérkarát. A beruházó mindvégig az alapítvány volt, a felújítás 2011-ben kapott lendületet, ekkor már világos volt, hogy a Vigadó az MMA székhelye lesz, melyről aztán kormányhatározat is született.

Kucsera Tamás, az MMA főtitkára lapunknak elmondta, a 4,5 milliárdos állami hozzájárulás mellett 270 milliós uniós támogatást, és az akadémia 700 milliós saját forrása segítségével újulhatott meg a ház. Arról nem tudott felvilágosítást adni, mi lesz a Művészeti és Szabadművelődési Alapítvánnyal, illetve a jelentős vagyonnal, többek között a szomszédos irodaház harmadával rendelkező cégeivel.

Kormányhatározat született arról, hogy ezek a vagyonelemek az MMA tulajdonába kerülnek, de ez nem történt meg máig. Az MMA idén 4,5 milliárdos állami támogatást kapott, a Vigadó és a Műcsarnok mellett egy budai villa is a tulajdonába került, ahol tudományos intézetet hoznak létre.  A Szabad Művészek tiltakoznak az MMA térfoglalása ellen, ma délután 5 órára várják híveiket az épület elé.

Szerző