Az akkori döntés sem felelt meg a nemzetközi jognak, a két eset közötti különbség csupán annyi, hogy Koszovó önálló állam lett, nem ment át más állam joghatósága alá.
Amikor Szerbia az ENSZ Nemzetközi Bíróságához fordult jogorvoslatért, azt a választ kapta, hogy Koszovó függetlenségének kikiáltása jogszerű, mert a nemzetek önrendelkezési joga, bizonyos esetekben elsőbbséget élvez a határok sérthetetlenségével szemben. Pedig a nemzetközi jog elsődlegesen az országok szuverenitását és területi integritását védelmezi.
A vasárnapi krími referendum is jogellenes lesz az ukrán alkotmány szerint, sem a Velencei Bizottság sem más nemzetközi fórum nem fog erről másképpen dönteni.
A referendum eredménye nem kétséges, a krími parlament el is fogadta a terület függetlenségét kinyilvánító határozatot, megtéve az első lépést az Oroszországhoz való csatlakozáshoz. A kérdés csak az, hogy mi lesz a következő lépés Washingtonban és Moszkvában?
Az oroszok kétségtelenül a krími spájzban vannak, de kétlem, hogy ki fognak onnan lépni. Putyin diktátor ugyan, de nem hülye, külpolitikájában rendkívül következetes. Eddig mindig akkor keményített be, amikor a NATO túl közel merészkedett az orosz határokhoz, mint 2008-ban Grúzia és most Ukrajna kapcsán.
A grúz háború óta Moszkva még ingerlékenyebb lett, mert időközben a szomszédjában – Lengyelországban és Romániában - megjelentek a NATO rakétavédelmi központjai. Ezt nem tudták megakadályozni, azt viszont meg tudják és meg is fogják, hogy Ukrajna közeledjen a NATO-hoz és veszélybe kerüljön a szevasztopoli orosz flotta.
Mi közben csak reménykedhetünk, hogy az a bizonyos fekete-tengeri öböl fölötti fennhatóság nem fontosabb, mint Európa békéje.