Előfizetés

Zárolhatták Simon Gábor számláit

Vélhetően zárolták már az előzetes letartóztatásban lévő Simon Gábor magyar és ausztriai bankszámláit, rajtuk az összesen mintegy 320 millió forintnak megfelelő devizával. Az eddig nyilvánosságra került bécsi 240 milliós és a budapesti 75 millió forint értékű betét sorsáról a Központi Nyomozó Főügyészség (KNyF) szóvivője a nyomozás érdekeire tekintettel nem beszélt, Nagy Andrea mindössze annyit mondott: külföldi bankszámla zárolására általában nemzetközi jogsegély keretében van lehetőség.

A volt politikus ügyével több szálon is összekapcsolódó Welsz Tamás szerepéről eközben újabb részletek derültek ki. Az már tudott volt, hogy az Interpol által egy panamai csalás miatt körözött Welsz - aki a Budapest-Bamako rallykat is szervezte - segített Simonnak, akivel régóta kapcsolatban álltak, ismerősök voltak. Welsz szerezte például a volt politikusnak azt a bissau-guineai útlevelet, mellyel a Gabriel Derdak néven Budapesten nyitott bankszámlára idén februárban elhelyezték a 75 millió forintnyi eurót. Az útlevélben Simon lakcímeként az azóta kilőtt és üresen álló bissau-guineai elnöki palota címe szerepelt. Hírek szerint Welsz nemcsak Simont segítette jó pénzért ilyen útlevélhez.

A korábban Welsz érdi házában tartott házkutatás során nemcsak a Simon fényképével ellátott útlevél került elő, hanem több kitöltetlen másik is. Az Index úgy értesült: egy bankos belső ember segítsége is kellett ahhoz, hogy a Simon-útlevéllel számlát nyithassanak Budapesten, mivel másképp nem térhettek el attól az előírástól, hogy a számlanyitásnál jelen kell lennie a tulajdonosnak. A portál szerint Welsz segített Simonnak fedősztorit kreálni a 240 millió forint eredetéhez, de a pénz "gazdájának" szánt uruguayi cég ezzel kapcsolatos hamis papírjait lefoglalták Welsznél, így a sztori "bedőlt".

A botrányban játszott aktív szerepe és az Interpol-körözés ellenére Welsz szabadlábon van - méghozzá vélhetően Magyarországon. A panamai csalás miatt körözött Welszt - mint az Index feltárta - tavaly novemberben egyszer már rövid időre őrizetbe vették a magyar hatóságok, de az ügyészség javaslatára a bíróság úgy döntött, nem adja ki a bissau-guineai tiszteletbeli konzuli címmel is büszkélkedő férfit Panamának, így szabadlábon távozott. Egyes vélekedések szerint cserébe "feldobta" Simont. Érdekes egybeesés, hogy az akkor még aktív politikus ellen ugyanabban a hónapban indult nyomozás, noha akkor még mentelmi jogát fel sem függesztették. Welsz Magyarországon amúgy biztonságban érezheti magát, mert a Simon-üggyel összefüggésben egyelőre nem gyanúsított.

Eközben a Fidesz tegnap is minden fórumot felhasznált, hogy az ügyet a kampányban napirenden tartsa. Az Országgyűlés mentelmi bizottságának KDNP-s elnöke, Rubovszky György ismét behívta Mesterházy Attilát, hogy adjon számot a Simon-vagyon eredetéről, de az MSZP elnök-frakcióvezetője jelezte: ő is csak annyit tud és azt is Simon nyilatkozatából, hogy a pénznek nincs köze a párthoz. A XVIII. kerületben pedig - ahol Simon egyéniben indult volna a választáson - a Fidesz szintén igyekezett a helyi szocialista politikusokra, továbbá az új ellenzéki jelöltre is "rányomni" az ügyet. Nem hagyta ki a napi "simonozást" a fideszes Gulyás Gergely sem, aki ennek apropóján Bajnainak és Gyurcsánynak ment neki. AzMSZP-s Szanyi Tibor eközben Polt Péter legfőbb ügyésztől vár választ arra, hogy miként szivárogtak ki (leginkább) a Magyar Nemzethez a Simon-ügy folyamatban lévő nyomozásának részletei. (Érdekesség, hogy tavaly ősszel a KNyF a Magyar Nemzet szerkesztőségének szomszédságába költözött).

Nyolc pont a kampányfinisben

Publikálás dátuma
2014.03.14. 06:06
Százezer forintos nyugdíjig minden 65 év felettinek 24 ezer forintos pluszpénzt adnának, hogy a gyógyszereket megvehessék FOTÓ:
Nyolc pontban foglalta össze a kormányváltó szövetség azokat a vállalásokat, amelyeket kormányra kerülésük esetén megvalósítanának. A baloldali ellenzék választási ígéreteit a múlt héten Szombathelyen mutatta be Mesterházy Attila miniszterelnök-jelölt. Nettó 100 ezer forintra emelnék a minimálbért, csökkentenék az alapvető élelmiszerek árát, megszüntetnék a várólistákat az egészségügyben és felszámolnák a gyermekéhezést. 

A kampány hajrájára nyolc pontos választási programmal állt elő a kormányváltó szövetség. A baloldali ellenzék pozitív üzeneteit megjelenítő pontokat a múlt héten egy szombathelyi lakossági fórumon mutatta be Mesterházy Attila miniszterelnök-jelölt. A kormányváltók reményei szerint a nyolc konkrét ígérettel felvehetik a versenyt a Fidesz-KDNP rezsicsökkentést központba állító kampányával. A vállalásokat szórólapokon és egyéb kampányanyagokon is elkezdik terjeszteni.

1. 250 ezer új, valódi munkahelyet teremtenek

Az Orbán kormány 1 millió munkahelyet ígért, de kizárólag a közmunkások alkalmazásával ért el valódi bővülést a hazai foglalkoztatásban. Ugyanakkor soha nem látott arányban mennek külföldre dolgozni a magyarok, akik nem számítanak munkanélkülinek, ám a kormány őket is hazai foglalkoztatottként számolja el őket. Valójában nagyon kevés embernek van ma valódi megélhetést adó munkája, az elhibázott gazdaságpolitika miatt sorra vonulnak ki vagy dőlnek be a cégek, emiatt tömegesen szűnnek meg munkahelyek. A kormányváltók szerint változásra van szükség a munka világában. Kiemelten támogatnák a pályakezdők munkatapasztalat szerzését, és segítenék az 50 éven felüliket. Ahol a piac nem tud, vagy nem akar munkahelyet teremteni, ott állami beruházásokkal, támogatásokkal, infrastruktúrafejlesztéssel biztosítanának állást. Segítenék a szociális gazdaság kiépülését, így az alacsony képzettségű emberek megélhetése is biztos lenne. Bővítenék és jobban kihasználnák az internet és a távmunka lehetőségeit. Az így létrejövő álláshelyekkel tisztes jövedelemhez és biztos munkához juttatnák a megváltozott munkaképességű munkavállalókat. A kormányváltók legfontosabb célja, hogy minden családban legyen legalább egy kereső, és aki dolgozik, az meg is tudjon élni a fizetéséből.

2. Másfélszeresére, 100 ezer forintra emelik a nettó minimálbért, miközben a munkáltatók bérterhei nem növekednének

A legutóbb mért adatok szerint 85 ezer 960 forint volt a létminimum az egyszemélyes háztartásokban, a kétgyermekes családoknak 250 ezer forintra volt szükségük ahhoz, hogy az alapvető dolgokat kifizessék. A ma minimálbérért dolgozók 101 500 forintos keresete jól hangzik, ám ez a bruttó összeg, amelyből mindössze 66 483 forintot kapnak meg, vagyis csaknem 20 ezer forinttal kevesebbet, mint amennyiből meg lehet élni. Ennek ellenére a Fidesz-kabinet több tízezer forintos minimálbér-emelésről beszél 2010-hez képest, ám a látványosnak tűnő növekedéssel az állam bevétele és a vállalkozók terhe nőtt, nem pedig a dolgozók fizetése. A minimálbér vásárlóértéke a négy év alatt lecsökkent, a bruttó és a nettó összeg között pedig egyre nagyobb lett a szakadék. A kormányváltók vállalják, hogy a minimálbért keresők nettó jövedelmének vásárlóértéke egy évben sem csökken. Megszüntetnék az igazságtalan egykulcsos adót: az átlagbér alatt keresőknél növelnék a nettó jövedelmet, ezzel növelnék a nettó minimálbért is. A leggazdagabbaktól nagyobb hozzájárulást kérnének a közterhekhez, ennek keretében bevezetnék a tőkejövedelmek progresszív adóztatását.

3. A mikrovállalkozások leírhatják a társasági adójukból a bérekre rakódó közterheket

A magyar gazdaság szereplői évtizedek óta panaszolják az élőmunka túlzottan magas terheit. A Fidesz az egykulcsos adó pozitívumait hirdeti, de azzal nemcsak az a baj, hogy a szegényebbeknek valójában tehernövekedést okozott, hanem az is, hogy a cégeket továbbra is magas adók és járulékok sújtják az alkalmazottak jövedelme után. A gazdaságkutatók és vállalkozói érdekképviseletek tehát egyaránt üdvözölnék az élőmunka közterheinek mérséklését. Az uniós definíciónak megfelelően a mikrovállalkozások köre széles, kilenc alkalmazottal és évi 2 millió eurós árbevétellel is ide lehet még tartozni, ezért a kedvezmény akár 400 ezer vállalkozást is érinthet - mondta Józsa István. Az MSZP-s frakcióvezető-helyettese hozzátette: egyetemi kutatókkal végzett modellszámításaik szerint a lépés segítene a gazdaság kifehérítésében, például a családtagokat bejelentenék munkavállalóként, ezért az intézkedés nyomán nem romlana, hanem javulna a költségvetés pozíciója. A kedvezmény nemcsak a társasági adóból, hanem a kedvezményes formákat választó vállalkozások adóiból is levonható lenne. A kisvállalkozásokat most is számos kedvezmény támogatja, hasznosabb lenne az élőmunkára rakódó közterhek általános csökkentése, ha erre van fedezet - véli Kállay László, a Corvinus Kisvállalkozás-fejlesztési Központjának igazgatója. Egyetért vele Antalffy Gábor is. A KISOSZ elnöke azt mondja, a családi vállalkozások kedvezőbben tudják osztalékágon kivenni a cégből a pénzt, rajtuk nem segít a munkabér-kifizetés kedvezménye.

4. Jelentősen csökkentenék az alapvető élelmiszerek árát

Az élelmiszerárak mostanában éppen csökkentek, de a leggyorsabban talán éppen ebben az ágazatban változnak a tendenciák. Az olcsó sertéshús miatt például tovább zsugorodhat a hazai állatállomány, ami felfelé hajtja az árakat. Az elmúlt négy évben 150 millió literrel zuhant a hazai tejtermelés, ami az árakban is megmutatkozik: drámai drágulás következett be. Az élelmiszerek árát eleve magasan tartja az unióban egyedülállóan magas, az Orbán-kormány által bevezetett 27 százalékos áfa. Ez különösen a legalacsonyabb keresetűek esetében óriási teher. A kormányzat ugyan 2010 óta többször is megígérte az alapvető élelmiszerek áfájának csökkentését, ám ma csak az élelmiszerek egy nagyon szűk csoportja található az alacsonyabb, 18 százalékos áfakulcsban. Az élő és a félsertés áfájának 5 százalékra való csökkentése nem jelentkezik a fogyasztói árakban. A kormányváltók kiterjesztenék a kedvezőbb áfakörbe tartozó alapvető élelmiszerek körét és az áfakulcsot is 5 százalékra mérsékelnék. Ebbe a körbe tartozna egyebek mellett a tojás, a tej, a kemény sajtok, a baromfihús, a legkeresettebb kenyérfélék. Ugyancsak ide sorolnák az európai zöldségeket, gyümölcsöket, valamint az édesvízi halat.

5. Igazságos és fenntartható lesz a rezsicsökkentés

A Fidesz által több lépcsőben bevezetett rezsicsökkentés álságos és igazságtalan a kormányváltók szerint. Már fideszes politikusok is szóvá tették, hogy az önkormányzati tulajdonú vízmű, távhő és hulladékgazdálkodó vállalkozásokat az alacsony tarifa ellehetetleníti, ezért csak állami - az adófizetők pénzéből származó - támogatásból tudnak működni. Ezért a kormányváltó erők úgy változtatnák a közüzemi díjak rendszerét, hogy csak olyan mértékű díjmérséklést támogatnak, amely a szolgáltatók számára elviselhető. A csökkenő tarifákkal elsősorban a rászorulóknál támogatnák, a magasabb jövedelműeket nem (akinek úszómedencéje van, nem csökkenne a rezsije). Figyelembe vennék azt is, hogy vannak olyanok, akik nem tudják igénybe venni a rezsicsökkentést. A kormányváltó szövetség szervezetei régóta javasolják azt is, hogy a kormány támogassa az energiahatékonyság növelését az otthonokban.

6. 100 ezer forintos nyugdíjig minden 65 év feletti 24 ezer forint pluszpénzt kap, hogy meg tudja fizetni a gyógyszereit

Az Orbán-kormány felülírták az előző kormány idején bevezetett nyugdíjindexálási módszert. Így jelenleg csak az inflációval kell emelni a nyugdíjakat, akármekkora is a gazdasági növekedés. Ennek hatásait tavaly megtapasztalhatták az idősek: a mesterségesen lenyomott infláció miatt elmaradt a szokásos novemberi, visszamenőleges nyugdíjkorrekció - ez bármikor, akár januárban, az éves emeléssel is előfordulhat. A vonatokon és buszokon bevezetett pótjeggyel lényegében megszüntették a 65 év felettiek ingyenes utazási lehetőségét. Felmondták a nyugdíjasok szervezeteivel való párbeszédet. Idősek százezreinek hónapról hónapra arról kell dönteniük arról, hogy esznek, rezsit fizetnek, vagy a gyógyszereiket váltják ki. Ezt a kiszolgáltatottságot csökkentenék a kormányváltók; újra kialakítanák a korhatár előtti nyugdíjak rendszerét, biztosítanák a rugalmas nyugdíjba vonulás lehetőségét. Ismét bevezetnék a nyugdíjprémiumot és differenciált emeléssel csökkentenék a rendszerben lévő igazságtalanságot. Szociális temetés helyett kegyeleti támogatást adnának, és újra megadnák a 65 év felettieknek az ingyenes utazás lehetőségét. Növelnék az özvegyeknél a 10 év elévülési időt, és kibővítenék a 40 éves munkaviszonyukat betöltött nők nyugdíjba vonulási lehetőségeit.

7. Radikálisan csökkentik, majd megszüntetik az elviselhetetlenül hosszú várólistákat

Az Orbán-kormány sikerkommunikációjával szemben három és fél év alatt nemhogy javult, inkább romlott a betegellátás helyzete. Az időközben államosított kórházak mintegy 100 milliárd forintos adósságot halmoztak fel, és folyamatosan szűkülnek az ellátás lehetőségei is, aminek hatására csaknem 70 ezer beteg szerepel a várólistákon. Pedig a Fidesz 2010-es választási programjában még az állt: "ma GDP-arányosan 1 százalékkal, közel 300 milliárd forinttal kevesebb jut nálunk egészségügyre, mint szomszédainknál. Cél, hogy a következő kormányzati ciklus során az arány javuljon". Ezzel szemben tény, hogy Magyarországon az egészségügy finanszírozására fordított összeg 2013-ra a bruttó hazai termék 7,8 százalékára esett vissza. Ebből a közfinanszírozás csupán 1500 milliárd forint, amiből egyértelműen kiderülhet: az állami ráfordítás ma mindössze a GDP 4 százalékát teszi ki, a többi magánkiadás. Ez azt is jelenti, hogy ma GDP-arányosan csaknem 1 százalékkal kevesebbet költ a kormány betegellátásra, mint a szocialista kormányok, 2009-ben ugyanis 4,7 százalék körül mozgott az állami ráfordítás. Várólista-csökkentésre akkor lenne mód, ha a kormány megváltoztatná a kórházfinanszírozást, s lényegesen növelné az intézmények állami forrásait. A kormányváltók által jóváhagyott 8 pontos egészségpolitikai programcsomag éppen ezt ígéri az ágazat számára.

8. Felszámolják a gyermekéhezést Magyarországon

Magyarország ma a félmillió éhező gyermek országa, ahol egy gyerek sorsa már születése pillanatában megpecsételődik. Ha szegénynek születik, egész életében az is marad. A Tárki jelentéséből kiderült, míg 2009-ig a szegénység kockázata lényegesen az európai átlag alatt maradt, 2012-re a hazai mutatószám értéke elérte az európai átlagot. A szegénység kiterjedtségével párhuzamosan növekedett annak mélysége is, tehát a szegények nemcsak többen lettek, de távolabb is kerültek attól, hogy ebből a helyzetből kimenekülhessenek. Ráadásul a szegénységben élők valamivel több mint 40 százaléka 25 év alatti. A kormányváltók a civil szervezettekkel és az önkormányzatokkal együttműködve már a kormányzás első évének végére elérnék, hogy minden gyermek minden nap jóllakhasson. Programjukban szerepel az is, hogy kompenzálnák a családi pótlék értékvesztését, és emelnék a fiatalok szociális és gyermekvédelmi támogatásait.

Elővennék a hamisítókat

B.I.M.
Publikálás dátuma
2014.03.14. 06:05
Az ajánlóív a jelek szerint a visszaélések melegágya volt FOTÓ: MTI
Vizsgálatot követel az ellenzéki szövetség a kormánytól, miután sorozatosan kerülnek nyilvánosságra az új ajánlási rendszerrel való visszaélésekről szóló beszámolók. Több párt is csalással szerezhette meg a választáson való induláshoz szükséges aláírásokat. A visszaélések "lebuktatásához" a jogvédők a választókhoz fordultak.

A kormány kötelessége kivizsgálni a gyanús ajánlásokat, miután sajtóértesülések szerint a választási induláshoz szükséges aláírásgyűjtés során több párt visszaélhetett az állampolgárok adataival, meghamisíthatta aláírásukat - közölte a kormányváltó szövetség. Tóbiás József szocialista frakcióvezető-helyettes úgy fogalmazott: az igazságügy- és a belügyminiszternek is megvan a lehetősége a vizsgálat lefolytatására a központi nyilvántartásban meglévő aláírásminták alapján, és ha szükséges, a rendőrség bevonására is. Kiemelte: nem egyszerűen választási csalásról van szó, hanem az állampolgárok adataival való visszaélésről, ami bizalmi válságot okozhat. Karácsony Gergely, az Együtt-PM politikusa pedig arról beszélt: a Fidesz olyan választási szabályozást alkotott, amely az ajánlási rendszer átalakításával bizniszpártokat szabadított rá a választókra, és juttatott jelentős költségvetési támogatáshoz azért, hogy "torzítsák a választói akaratot". Egy e-mail bizonyítja, hogy az Új Magyarország Párt (ÚMP) nevű, "csak papíron, a kampányfinanszírozási számlákon létező" párt egyik munkatársa tavaly ősszel a szervezet minden adatát elküldte Zuschlag Jánosnak - mondta, hozzátéve: a levélhez az új választási szabályok mellett az idősotthonok és a hajléktalanszállók címét is mellékelték.

És még...

- Kevesebb mint 400 delegáltat jelentettek be eddig a jelöltet állító pártok és független jelöltek a választási bizottságokba, pedig a határidő március 21-én lejár

- Tegnapig egyetlen külképviseleti megfigyelőt sem jelentettek be az induló pártok, pedig erre is már csak két hétig, március 27-ig van lehetőségük

Lapunk is beszámolt arról: két új, teljesen ismeretlen pártnak, az ÚMP-nek és az Új Dimenzió Pártnak (ÚDP) is összejött az országos lista, hiszen az előbbi 50, az utóbbi 49 egyéni jelöltet tudott állítani. A két pártot a Heti Válasz cikke szerint ugyanaz a baráti kör szervezi, amelynek a legismertebb alakja a börtönből nemrég szabadult Zuschlag János. Ráadásul 42 olyan körzet is van, ahol mindkét pártnak sikerült jelöltet állítania, magyarán azoknak a körzeteknek a 84 százalékában, ahol az ÚMP-nek sikerült elindulni, ott az ÚDP-nek is. Kovács Szabolcs, az ÚDP vezetője el is ismerte, hogy az ÚMP-vel jelöltek ajánló aláírásgyűjtése során "a törvényesség keretein belül" támogatták, segítették egymást.

A sorozatosan nyilvánosságra kerülő visszaélések miatt "valószínűsíthető, hogy a pártok tömegesen csaltak az ajánlások összegyűjtése során" - közölte az Eötvös Károly Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ). A civil jogvédő szervezetek olyan választópolgárokat keresnek, akik ajánlásukkal támogattak egy jelöltet, és szeretnék kideríteni, hogy más jelöltek ajánlóívére is átkerültek-e a személyes adataik, tudtukon és akaratukon kívül.

                                           Egyre több az új állampolgár
Elérte a hatszázezret az állampolgársági kérelmek száma - jelentette be Semjén Zsolt. A nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes szerint néhány héten belül csaknem 550 ezren lesznek, akik letették az állampolgársági esküt, és mintegy 200 ezer körül lesz azoknak a külhoniaknak a száma, akik regisztrálnak a választásokra. Kifejtette: a 200 ezret nem az 550 ezer új állampolgárhoz kell viszonyítani, mivel van közöttük 110 ezer gyerek, és 80 ezer olyan külhoni magyart honosítottak, akinek van magyarországi lakcíme, tehát nem kell regisztrálnia. Így abból a 350-360 ezer emberből, aki regisztrálhatott, 200 ezer új magyar állampolgár ezt meg is tette. Tegnapig egyébként már csaknem 207 ezer volt azoknak a határon túliaknak a száma, akik jelezték, hogy voksolni akarnak az április 6-i parlamenti választáson.