Szerbia: becslések szerint fölényesen győzött az SNS

Az első becslések szerint az Aleksandar Vucic vezette jobbközép Szerb Haladó Párt (SNS) a szavazatok mintegy 50 százalékát szerezte meg a Szerbiában vasárnap tartott előre hozott parlamenti választáson.

Ilyen jelentős többsége a parlamentben legutóbb a Slobodan Milosevic vezette Szerbiai Szocialista Pártnak (SPS) volt az első posztkommunista választásokat követően, 1990 és 1992 között, amikor a 250 fős törvényhozásban 200 SPS-es képviselő ült.

A CESID közvélemény-kutató mintavételi eljárással történő szavazatszámlálásának eredményeiből az is kitűnik, hogy a szavazatok 20 százalékát olyan pártokra adták le a szerbek, amelyek nem lépik át az 5 százalékos parlamenti küszöböt. Ebben az esetben pedig az abszolút parlamenti többséghez akár a 40 százalékos támogatottság is elég lehet.

Szerző

A krímiek 93 százaléka szavazott az Oroszországhoz való csatlakozásra

A Krímben tartott vasárnapi népszavazás résztvevőinek 93  százaléka támogatta, hogy az Ukrajnához tartozó autonóm terület Oroszországhoz csatlakozzon - derült ki annak az exit poll felmérésnek az eredményéből, amelyet a Kriminform helyi hírügynökség rendelt meg, és amelyet rögtön az urnazárás után tettek közé.

A helyi politológiai és szociológiai intézet munkatársai által több mint 200 krími - köztük 50, a megyei jogú város, Szevasztopol - szavazókörénél végzett felmérés szerint a választók 7 százaléka adta arra a szavazatát, hogy a Krími Autonóm Köztársaság Ukrajna része maradjon.

A felmérésben csaknem 60 ezer választó vett részt.

Kijevi idő szerint este 8 órakor zártak a szavazókörök. A részvételi arány 81,36 százalék volt, ami csaknem kétszerese a 2012-es parlamenti választásokon résztvevők számának.

Mateusz Piskorski, az európai megfigyelők küldöttségének vezetője kijelentette, hogy a népszavazás teljességgel megfelelt a nemzetközi normáknak és a demokratikus eljárásoknak.

"Az, amit ma láttunk a Krímben, semmiben sem különbözött bármely más demokratikus európai ország népszavazásától" - mondta a lengyel Önvédelem (Samoobrana) populista párt politikusa.

Musztafa Dzsemiljev, az ukrán parlament képviselője, a krími tatárok nem hivatalos kormánya, a medzslisz korábbi elnöke azonban kijelentette, hogy a részvételi arány valójában nem volt magasabb 30 százaléknál. Közölte, hogy a medzslisz képviselői több szavazókörben is jártak, ahol a részvétel 30 százalék alatt volt. "Lehetséges, hogy néhány városban, ahol nagyobb arányú az orosz lakosság, mint például Kercsben, a részvétel elérte az 50 százalékot" - fűzte hozzá. Rámutatott arra, hogy a helyhatósági választásokon, amikor szintén komoly érzelmek törnek a felszínre, a részvételi arány 52 százalék körül alakul.
Emlékeztetett arra, hogy a krími tatárok bojkottálták a népszavazást. Szavai szerint ezért is hihetetlenül magas a közzétett részvételi arány, mert a tatárok a köztársaság lakosságának több mint egyharmadát teszik ki.

Olekszandr Csernyenko, az Ukrán Választók Bizottsága (KIU) nevű civil szervezet vezetője - aki a Krímben figyelte meg a voksolást - kijelentette, hogy nem egy szabálysértést követtek el a részvétel növelése érdekében. Az általa tapasztaltak szerint a szavazókörökben úgynevezett kiegészítő névjegyzékeket nyitottak, ahová bárkit, aki kérte, felvettek. Szavaztak orosz állampolgárok és szerinte nagy számban voltak olyanok, akik több helyen is szavaztak, vagy akár ugyanabban a szavazókörben álltak be többször a sorba voksolni. Hasonló tapasztalatról számolt be a Krímből David Stulik, az Európai Bizottság kijevi külképviselete sajtóosztályának munkatársa is Facebook-oldalán.

Az orosz útlevéllel szavazókról ukrán internetes hírportálok fotókat és videókat is közzétettek.

Szerző

A krímiek 93 százaléka szavazott az Oroszországhoz való csatlakozásra

A Krímben tartott vasárnapi népszavazás résztvevőinek 93  százaléka támogatta, hogy az Ukrajnához tartozó autonóm terület Oroszországhoz csatlakozzon - derült ki annak az exit poll felmérésnek az eredményéből, amelyet a Kriminform helyi hírügynökség rendelt meg, és amelyet rögtön az urnazárás után tettek közé.

A helyi politológiai és szociológiai intézet munkatársai által több mint 200 krími - köztük 50, a megyei jogú város, Szevasztopol - szavazókörénél végzett felmérés szerint a választók 7 százaléka adta arra a szavazatát, hogy a Krími Autonóm Köztársaság Ukrajna része maradjon.

A felmérésben csaknem 60 ezer választó vett részt.

Kijevi idő szerint este 8 órakor zártak a szavazókörök. A részvételi arány 81,36 százalék volt, ami csaknem kétszerese a 2012-es parlamenti választásokon résztvevők számának.

Mateusz Piskorski, az európai megfigyelők küldöttségének vezetője kijelentette, hogy a népszavazás teljességgel megfelelt a nemzetközi normáknak és a demokratikus eljárásoknak.

"Az, amit ma láttunk a Krímben, semmiben sem különbözött bármely más demokratikus európai ország népszavazásától" - mondta a lengyel Önvédelem (Samoobrana) populista párt politikusa.

Musztafa Dzsemiljev, az ukrán parlament képviselője, a krími tatárok nem hivatalos kormánya, a medzslisz korábbi elnöke azonban kijelentette, hogy a részvételi arány valójában nem volt magasabb 30 százaléknál. Közölte, hogy a medzslisz képviselői több szavazókörben is jártak, ahol a részvétel 30 százalék alatt volt. "Lehetséges, hogy néhány városban, ahol nagyobb arányú az orosz lakosság, mint például Kercsben, a részvétel elérte az 50 százalékot" - fűzte hozzá. Rámutatott arra, hogy a helyhatósági választásokon, amikor szintén komoly érzelmek törnek a felszínre, a részvételi arány 52 százalék körül alakul.
Emlékeztetett arra, hogy a krími tatárok bojkottálták a népszavazást. Szavai szerint ezért is hihetetlenül magas a közzétett részvételi arány, mert a tatárok a köztársaság lakosságának több mint egyharmadát teszik ki.

Olekszandr Csernyenko, az Ukrán Választók Bizottsága (KIU) nevű civil szervezet vezetője - aki a Krímben figyelte meg a voksolást - kijelentette, hogy nem egy szabálysértést követtek el a részvétel növelése érdekében. Az általa tapasztaltak szerint a szavazókörökben úgynevezett kiegészítő névjegyzékeket nyitottak, ahová bárkit, aki kérte, felvettek. Szavaztak orosz állampolgárok és szerinte nagy számban voltak olyanok, akik több helyen is szavaztak, vagy akár ugyanabban a szavazókörben álltak be többször a sorba voksolni. Hasonló tapasztalatról számolt be a Krímből David Stulik, az Európai Bizottság kijevi külképviselete sajtóosztályának munkatársa is Facebook-oldalán.

Az orosz útlevéllel szavazókról ukrán internetes hírportálok fotókat és videókat is közzétettek.

Szerző