Hátulról, bokára

Miért ne Legyen Fekete László az ország miniszterelnöke? Puszta kézzel képes malomköveket dobálni, valóságos Toldi Miklós! Ha ő lenne a miniszterelnök, az egész világ láthatná, milyen erősek vagyunk, mi, magyarok. Orbán maga mondta március 15-ikén: "olyan időket élünk, amikor a gyengéknek és gyáváknak nem osztanak lapot. Az elmúlt években bebizonyítottuk a világnak, hogy mi az erősek és a bátrak nemzete vagyunk". Aligha a Fekete-féle erős emberekre utalt, hozzá közelebb áll egy felcsúti futballcsatár világszemlélete: letámadás az egész pályán, időnként a védők alattomosan elrúgott bokái, és csodálkozó, széttárt karok, ha belefúj a bíró.

A sportolók bátorsága talán mégsem az a bátorság, ami egy ország irányításához szükségeltetik. Ezt alighanem a miniszterelnök is tudja, mert később úgy fogalmazott: "Külön-külön, felaprítva, szétforgácsolva az emberek könnyen elgyengülnek, és inukba száll a bátorságuk, de az egység a tétováknak is bátorságot, a gyengéknek is erőt ad. Az erősek egyesülnek, a gyengék széthullanak." Akik már kijártuk az orbáni politizálás iskoláját, megtanulhattuk, ne arra figyeljünk, amit mond, hanem arra, amit tesz, most mégis azt mondta, amit nap, mint nap tapasztalhatunk tőle.

A 2010-ben megszerzett (sok szavazója szerint is már pokolba kívánt) parlamenti kétharmad birtokában olyan erősnek érezte magát az elmúlt négy évben, aki mindent megtehet. Elveheti milliók megtakarításait, földjét, trafikját, gyárát, bankját, hogy középkori hűbérúr módjára a legalázatosabb szolgáit fizesse ki velük. És - látszólag - egységet teremtett ezzel a jobboldalon. Az általa kifundált választási rendszernek is ez a csapdája: a maga oldalán csak egyetlen tömb álljon, a többieket oszd meg. Ha gyengék, hulljanak…

A kormányváltók szövetsége - ha az utolsó pillanatban is -, megtalálta az egység útját, de körülöttük megannyi aknát jelentenek azok a nevesincs pártok, amelyek, ha csak töredékeket is, de szavazatokat rabolhatnak tőlük, s ezzel Orbánék malmára hajtják a vizet. Ha a baloldaliak nem is lesznek gyengék az országos megmérettetés során, az olyan akadályfutás, ahol az egyik pályán magasabbra tették a léceket, mint a másikon, egyáltalán nem szolgálják a fair versenyt. Orbán az ilyen pályán igazán erős. De aki versenyre kel vele, ne legyen tétova, ne adja fel, ne szálljon inába a bátorsága!

Azt is mondja: a gyávának nincs jövője. Az elmúlt napok történései azt mutatják, noha az övéi előtt erősnek mutatja magát, de valójában gyáva. A számára idegen pályán, fél, mint egy kisgyerek a sötétben. Nem meri vállalni a nyílt vitát. Fél, hogy lefutja a "védő", ezért hátulról, bokára megy. Jobb bajnokságokban az ilyesmit nem tűrik meg. Piros lap jár érte.