Uniós szankciók Oroszország ellen

Publikálás dátuma
2014.03.18. 06:42
Úgynevezett „önvédelmi erők” ügyelnek a rendre a Krím székhelyén, Szimferopolban FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/DAN KITWOOD
Szankciókat vezetett be tegnap az Európai Unió Oroszország ellen. Több orosz és krími politikus vagyonát fagyasztották be. Kiterjesztette oroszellenes szankcióit az Egyesült Államok. Közben a krími parlament zöld utat adott az Oroszországhoz való csatlakozáshoz. Ukrajna negyvenezer embert akar toborozni a hadseregbe.

Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter az uniós külügyi tárcavezetők ülése során elmondta, 13 orosz és nyolc krími politikus került fel az unió tiltólistájára. Befagyasztották vagyonukat, s nem utazhatnak majd be az EU területére. A szankciók a két nagy orosz olajcég, a Gazprom és a Rosznyeft vezetőjét, Alekszej Millert és Igor Szecsint is érintik - értesült az orosz Vedomosztyi című lap. Az intézkedés egyelőre fél évre szól, de meghosszabbítható.

Az Egyesült Államok hét orosz és négy ukrán politikus vagyonát fagyasztotta be, köztük Valentyina Matvijenkoét, az orosz föderációs tanács elnökét, Dmitrij Rogozin orosz miniszterelnökhelyettesét. A szankciókkal sújtott politikusok listájára felkerült Viktor Janukovics volt ukrán elnök és az oroszbarát krími kormányzat feje. Barack Obama amerikai elnök azt közölte, Washington szükség esetén kész újabb szankciók elfogadására. Hozzátette, a nemzetközi közösségekkel együttműködve megvédik Ukrajna szuverenitását. Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár a válság békés megoldására szólított fel.

Steinmeier tegnap azt közölte, Moszkvának mielőbb a félszigetre kell engednie az EBESZ megfigyelő csoportját. Jean Asselborn luxemburgi külügyminiszter szerint 700-1000 EBESZ-szakértőt kell Ukrajnába küldeni. A jelek szerint azonban Oroszország teljesen mást ért közvetítésen, Az orosz vezetés ugyanis olyan "támogatói csoport" életre hívására tett javaslatot, amelynek az lenne a feladata, hogy elfogadtassa Kijevvel a népszavazás eredményét. Ukrajna elfogadhatatlannak nevezte az orosz felvetést.

Vlagyimir Putyin orosz elnök ma, magyar idő szerint délben beszél a krími helyzetről - közölte az Interfax hírügynökség. A krími parlament tegnap zöld utat adott az Oroszországhoz való csatlakozáshoz. A 85 képviselő egyhangúan szavazott a Moszkvához való csatlakozásra. Döntés született arról, hogy fizetőeszközként bevezetik a rubelt, az ukrán valuta, a hrivnya 2016. január 1-ig párhuzamosan használható. A félsziget március 30-tól a moszkvai időzónához csatlakozik.

Kijev technikai támogatást kért a NATO-tól. Andrej Descsica ukrán külügyminiszter kiemelte, "nem katonai segítséget kérvényeztünk". Kijev azt is közölte, hogy az ukrán hadsereg továbbra is a Krímen marad. A félsziget parlamentjének elnöke előzőleg felszólította Ukrajnát, ürítse ki katonai támaszpontjait. Kijev közölte továbbá azt is, negyvenezer tartalékost kíván behívni a hadseregbe. Ennek fele a hadsereghez kerül, másik fele pedig az újonnan megalakított nemzeti gárda tagja lesz.

Bár jelenleg az oroszok túlnyomó része ünnepel, miután a Krímben 96,6 százalék voksolt a Moszkvához való csatlakozás mellett, szakértők szerint gazdaságilag Moszkva csak ráfizethet az egyesülésre. Oroszországban idén a bizonytalanság miatt elkerülhetetlennek tűnik a recesszió. A Krím idén lemondhat a turizmusból származó bevételekről. A mezőgazdaság, amely szintén fontos bevételi forrás lehetne, jelentős mértékben függ Ukrajnától, hiszen Kijevtől kapja a az elektromos áramot.

Súlyos gondot jelent, hogy a kétmilliós Krímnek, hogy nincs közvetlen szárazföldi kapcsolata Oroszországgal. Bár a kercsi híd létrehozását már régóta tervezik, ezt nem tudják felépíteni egyik napról a másikra. A krími gazdaság ékköve az ukrán állami energiavállalat, a Naftogaz leányvállalata, a Csornomornaftogaz, amelyet tegnap a krími parlament döntése értelmében államosítottak. Ez érzékeny veszteség Kijev számára, mert a vállalat évi 1,6 milliárd köbméter nyersanyagot termel, s a Fekete-tengeri lelőhelyeknek köszönhetően ennek a dupláját is előállíthatja. A Csornomornaftogazra tavaly az ukrán gáztermelés mintegy nyolc százaléka jutott. A cég az Exxon Mobillal, a Shellel és az OMV-vel akart szövetkezni a 66 milliárd köbméterre becsült lelőhelyek még jobb kiaknázásáért, ez az együttműködés azonban igencsak kérdésessé vált a politikai fejlemények tükrében.

Nehézséget jelent az is, hogy a befektetési klíma igen rossz a Krímen, ezért orosz befektetők tömeges megjelenésére sem számítanak. Pedig Oroszországnak mélyen a zsebébe kell nyúlnia, hogy megsegítse a "krími testvéreket". Kivált, ha teljesíteni akarja azt az ígéretét, mely szerint a krími állami alkalmazottak fizetését a négyszeresére emeli. A Krímen ráadásul egyharmadnyival alacsonyabb az életszínvonal az ukrán átlagnál.

Ugyanakkor Anton Sziluanov orosz külügyminiszter azt közölte, hogy a krími gazdaság deficitje eléri az évi 700 millió eurót. Szimferopol mindeddig ennek az összegnek a kétszeresét kapta Kijevtől. Moszkva mindenesetre egymilliárd dollár azonnali segélyt nyújt a Krímnek, kérdés, ez mire lesz elég. Rusztam Temirgaliev krími kormányfőhelyettes azt közölte, saját jegybankot hoznak létre a Krímen.

Érdek, ellentét
A jogot mindig a győztes írja, s ha akarja betartja, ha nem kimagyarázza. Most is valami ilyesmi történik a Krím kapcsán. Minden fél valamiféle kőbevésett alapigazságra, a nemzetközi jogra hivatkozik, s a maga módján mindenkinek igaza is van.
A krími népszavazás kapcsán a határok sérthetetlenségének, illetve a népek önrendelkezésének elve került szembe egymással. Sokkal több és jóval veszélyesebb dolog ez, mint az a geostratégiai nagyhatalmi játszma, ami az orrunk előtt zajlik. Nem ez az első alkalom a közelmúltban - gondolok itt a teljes 20. századra - hogy e két alapelv szembekerül egymással, és mint tudjuk, mindannyiszor eléggé fájdalmas vége lett. Olyan csapdahelyzetek teremtődtek, vagy inkább teremtett magának a világpolitika, amiből nem lehetett komoly vesztességek nélkül kimászni.
Az első világháború után ugyebár az örök béke ígéretével érvényesítették a wilsoni elveket. "Minden népnek joga van megválasztani, milyen fennhatóság alatt akar élni. Programomat egyetlen nyilvánvaló elv hatja át. Ez az elv igazságot szolgáltat minden népnek és nemzetnek, jogot, hogy valamennyien egyenlő szabadságot élvezzenek", írta Woodrow Wilson amerikai elnök, s bár mi magyarok nem rajongtunk akkor az ötletért, úgy tűnt, igazság szolgáltatott.
Aztán 22 évig tartott az örök béke. Tulajdonképpen ugyanerre hivatkoztak a második világháború kirobbantói is, elérve azt, hogy a népek önrendelkezési elvét hosszú ideig a fasizmussal, nácizmussal azonosítsa a világ, s újra az államhatárok sérthetetlensége, a status quo védelme legyen prioritás.
Van benne logika, persze, hiszen bármennyire szépen és igazságosan hangzó elvről van szó, ismerjük be, örökös háborús fenyegetést hordoz magában főképp itt az etnikailag olyannyira kevert Közép-Kelet-Európában. Ám mégis újra előkerült ez az elv, mint jogalap és rendezőelv Jugoszlávia széthullása idején, majd 15 évvel ezelőtt Koszovó elismerésével végképp kiengedték a szellemet a palackból. Akkor is nyilvánvaló volt, lesz még folytatás.
Itt is van, s a putyini diktatúrával vagy a szovjetekhez kötődő rossz emlékeinkkel nem biztos, hogy elég és célravezető érvelni. Valamiféle megnyugtató, végre igazságos, nem pedig csak nagypolitikai érdekektől vezérelt megoldást kellene találni erre a szembenállásra, mert különben bizton számíthatunk a következő fejezetre - kurd, baszk, székely, gagauz, csecsen vagy bármi más. Idealizmusnak tűnik, de lehet, hogy ezúttal kifizetődőbb lenne a pillanatnyi érdekek fölé emelni az elveket.

Lapszemle -  Le Figaro

A francia lapban Andrej Kurkov orosz származású ukrán író kifejtette, a mai Kijev politikailag hasonló ahhoz, mint a korabeli Budapest és Prága volt, az oroszokkal vívott szabadságharc színhelye. A francia konzervatív újság szerint Kurkov egyike a legismertebb szerzőknek, főként bestsellereket alkot. Hozzátette az ismertetés, hogy külföldön viszonylag nagyobb a hírneve.

Az író megjegyezte a párizsi lapnak, tudatában van annak, hogy Kijevben is vannak sokan, akik nem értenek egyet a véleményével. Úgy fogalmaz, "nagy a kockázata annak, hogy az ukrán főváros ugyanazt élheti át, mint egykor Budapest és Prága. A helyzetet az oroszok ellenőrzik, a Moszkvával rokonszenvező pártoknak sok a pénzük, ezért döntöttek úgy a Kremlben, hogy elszakadási népszavazást rendeznek a Krímben. Elvben el tudom képzelni - fűzte hozzá -, hogy Ukrajna meglehet a Krím félsziget nélkül is, a gyakorlatban azonban kevésbé, mert az ottani tatárok hazafiak.

Ami pedig Harkovot, Dnyepropetrovszkot és a Donyecket illeti, ezek ukrán körzetek, és nem oroszbarátok. Ha az ottaniak mégis ellenkező szellemben nyilatkoznak, csak azért teszik, mert félnek, és mert a propaganda ezt sulykolja nekik." Kurkov születése szerint orosz, és a Krím félszigeti mozgolódások kezdete óta erőteljesen lép föl az ellen, hogy Putyin csapatai ukrán területeket foglaljanak el. A szavait azzal zárta, hogy " Ukrajnában sajnos sokan félnek, kevés az olyan becsületes politikus, aki nem Janukovics rezsimjéhez kötődik".

Fodor és Verhofstadt a felelősségről

Felelősek vagyunk a krími válság megoldásáért címmel jelent meg a Népszabadságban Guy Verhofstadt volt belga miniszterelnök, az EP liberális csoportjának elnöke és Fodor Gábor, a Magyar Liberális Párt vezetőjének közös írása, melyben a politikusok arra figyelmeztetnek, hogy a Nyugat lehetőségei "a Majdanról kiinduló demokratikus törekvések megvédésére meglehetősen korlátozottak."

Úgy vélik, "ha nem akadályozzuk meg időben Ukrajna széthullását, megbocsáthatatlan és súlyos történelmi hibát követünk el." Ukrajna szomszédjaként pedig Magyarországnak jelentős felelőssége van a konfliktus megoldásában, de sejtetni engedték, hogy Magyarország lépéseit ebben a kérdésben alighanem befolyásolta a paksi megállapodás megkötése Putyin orosz elnökkel. Az írás kitért arra is, hogy a krími helyzet megoldásában nagyon fontos szerep hárul most az Európai Unióra - már csak azért is, mert a szerzők szerint az Obama-adminisztráció nem szívesen keveredik távoli helyeken konfliktusba. Verhofstadt és Fodor végül feltette a kérdést: készen áll-e az EU erre a kihívásra?

Időközben Putyin jóváhagyta a Krím csatlakozását célzó szerződéstervezetet

Vlagyimir Putyin orosz elnök jóváhagyta kedden a Krím csatlakozását célzó orosz-krími szerződéstervezetet, s ennek következményeként az Oroszországi Föderáció új alanyainak létrehozását.

Az orosz államfő még hétfőn aláírt rendeletét kedden hozták nyilvánosságra Moszkvában az úgynevezett hivatalos (állami) jogi információs portálon. A dokumentum szerint az elnök ésszerűnek tartja a tervezett szerződés aláírását "a legmagasabb szinten".
Az orosz elnök ezzel hivatalosan jelezte, hogy készen áll a Krím félsziget Oroszországhoz csatolásáról szóló megállapodás jóváhagyására. Ezt megelőzően, kedden reggel Vlagyimir Putyin az orosz törvényhozás mindkét házát tájékoztatta a Krími Köztársaság és Szevasztopol városa Oroszországhoz való csatlakozási javaslatáról, amelyet a vasárnapi népszavazást követően fogadtak el az Ukrajnához tartozó fekete-tengeri félsziget oroszbarát hatóságai.

Az orosz elnök már hétfőn aláírta a Krímet független államként elismerő rendeletet. A dokumentum szintén megjelent az állami jogi információs portálon. Az aláírással hatályba lépett dokumentum szerint "figyelembe véve a Krím népeinek akaratnyilvánítását a 2014. március 16-án tartott referendumon" Oroszország szuverén és független államként ismeri el a Krími Köztársaságot, amelyen belül Szevasztopol város különleges jogállással rendelkezik.

Az orosz alkotmány 65. cikkelyének második bekezdése kimondja, hogy egy új jogi alany befogadását az Oroszországi Föderációba és annak kialakítását a vonatkozó szövetségi alkotmánytörvény szabályozza. Ez a 2001. december 17-én elfogadott jogszabály, amely szerint a befogadást az adott külföldi államnak kell kezdeményeznie, kérve a vonatkozó nemzetközi szerződés megkötését. Ezt követően az orosz államfő értesíti a parlament mindkét házát, majd szükség esetén konzultációkat folytat. A megállapodás aláírása után az államfőnek az alkotmánybírósághoz kell fordulnia, és ha a testület jóváhagyja a szerződést, abban az esetben a törvényhozás alsóházához nyújtja be a megállapodást ratifikációra, s egyúttal a szövetségi alkotmányról szóló törvény módosítását is beterjeszti a dumának. Ez utóbbiban egyebek között meghatározzák az új jogi alany elnevezését, státusát, határait.

Az Igazságos Oroszország ellenzéki párt képviselőcsoportja már február 28-án benyújtotta azt a törvénytervezetet, amely egyszerűsítené az akkor még Krími Autonóm Köztársaság Oroszországhoz való csatlakozását. A frakció a 2001-es alkotmánytörvényt akarja megváltoztatni oly módon, hogy egy adott külföldi terület annak az országnak az egyetértése nélkül is csatlakozhasson Oroszországhoz, amelytől el akar szakadni, és hogy ez a lépés akkor is megtörténhessen, ha erről nincs nemzetközi egyezmény az érintett állam és Oroszország között.

Szerző
Frissítve: 2014.03.18. 11:15

Az elfeledett polgárháború

Publikálás dátuma
2014.03.18. 06:32
Szíriából Bulgáriába menekült gyermekek. Újratanulják az életet FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/SEAN GALLUP
Három éve kezdődött Szíriában az immár polgárháborúként tomboló konfliktus. Az etnikai, vallási színezettel, számos nemzetközi résztvevővel bővült válságnak katonai megoldása aligha lehet, azonban a diplomáciai rendezés is kudarcba fulladt. A nemzetközi közösség mintha Ukrajna fényében elfeledkezett volna a közel-keleti országról.

Több mint három éve kezdődött a szíriai polgárháború. 2011. március 15-én tüntetések kezdődtek Deraa városában, miután tinédzsereket vettek őrizetbe és kínoztak meg a kormányerők, amiért forradalmi jelszavakat festettek iskolájuk falára. A demonstráció békésen kezdődött, azonban a tömegbe lőttek - vélhetően a biztonsági erők - s zavargások törtek ki. Az akkor még az arab tavasz újabb dominójának számító Szíria dominója Tunéziáé, Egyiptomé és Líbiáé után kezdett eldőlni, a válság azonban mindegyiknél súlyosabbá vált.

A Bassár el-Aszad elnök kormánya elleni tiltakozások országos méretűvé nőtték ki magukat, 2011 júliusára pedig már az ellenzék is fegyvert ragadott. 2012-re a harcok elérték a fővárost, Damaszkuszt, s a Szíria második legnagyobb városának számító, immár az ellenzék fellegváraként ismert Aleppót. A felkelés polgárháborúvá alakult, etnikai-vallási színezettel, melyben a szomszédos államok, s a nagyhatalmak is szerepet kaptak. Oroszország és Irán, valamint a libanoni síita Hezbollah az alavita Aszad-kormányzat mellé állt, pénzügyileg és katonailag is segítve a vezetést, míg az Egyesült Államok, a nyugati országok, illetve a szunnita arab államok a lázadókat támogatták. Az arab tavasz legvéresebb konfliktusa alakult ki, a háború számokban mérten is elképesztő méreteket ölt.

     Ketyeg az óra
- Percenként három szíriai állampolgár válik menekültté az egyik szomszédos országban. Mintegy 2,5 millió ember keresett menedéket Szírián kívül, ebből másfél millió az elmúlt évben hagyta el a polgárháború sújtotta országot, vagyis az elmúlt évben minden nap 4110 személy lépte át a határt, derült ki az ENSZ adataiból. A menekültáradattal küzd Libanon, Törökország, Irak, és Jordánia, ahogy a nemzetközi segélyszervezetek is.
- Minden második percben nyolc gyermek kényszerül otthona elhagyására. A Szírián belül költözésre kényszerült gyermekek száma az elmúlt évben triplájára növekedett, 920 ezer főről 3 millióra, figyelmeztetett az UNICEF, az ENSZ Gyermekalapja. Legfrissebb jelentésében éppen ezen elveszett generációra hívta fel a világ figyelmét.
- Minden tizedik percben meghal egy ember Szíriában. Több mint 146 ezer ember vesztette életét az immár három éve tartó konfliktus során, írta az Emberi Jogok Szíriai Megfigyelőközpontja (SOHR) nevű szervezet. Összehasonlításképp, ennyi ember vesztette életét Libanonban a 15 évig tartó polgárháború során. A halálesetek száma az elmúlt egy év során napi 170 fővel növekedett Szíriában, állítják.

Az ENSZ tavaly júliusban felhagyott a halálesetek követésével megbízható forrás hiányára hivatkozva, addig több mint százezer halálos áldozatot számoltak. Az amatőr aktivistákból álló Emberi Jogok Szíriai Megfigyelőközpontja (SOHR) több mint 146 ezer főre becsüli az áldozatok számát. Legalább tízezer fiatalkorú vesztette életét. Mintegy 9 millióan, Szíria lakosságának fele kényszerült otthona elhagyására. 6,5 millióan az országon belül, további 2,5 millióan külföldön kerestek menedéket. Közöttük 3 millió a gyermek. A külföldön menekültként számon tartott gyermekek száma eléri az 1,2 milliót. Mintegy 425 ezren még az öt éves kort sem érték el.

Az ENSZ Gyermekalapja az évfordulóra készülve éppen erre az elveszett generációra kívánta felhívni a figyelmet. "Immár hárommillió gyermek nem tud rendszeresen iskolába járni, ez az iskolaérett korosztály fele. Összesen 323 ezer öt év alatti gyerek a háború által sújtott területen él, ahová a segélyek sem jutnak el" - írta az ENSZ gyermekalapja, az UNICEF friss beszámolójában. A fiataloknak koraérettekké kell válniuk: a menekült gyerekek egy tizede már dolgozik, míg minden ötödik szíriai kislányt kényszerházasságba kényszerítenek. Kétmillió szíriai gyermek szorul mentális kezelésre, közölte az elszomorító tényt az UNICEF. Anthony Lake, a szervezet igazgatója úgy véli, évtizedek múltán állhat talpra ez a generáció.

A legek háborúja

- Összesen kilencmillió ember kényszerült otthona elhagyására, s vált menekültté Szírián belül, vagy azon kívül. A történelem során látott egyik legnagyobb menekültáradat, közölte a brit BBC.- Az ENSZ év elején 6,5 milliárd dollár adományért folyamodott a nemzetközi közösséghez a szíriai rászorulók megsegítése érdekében - ez a világszervezet eddigi legnagyobb felkérése.

- Legalább tízezer gyermek vesztette életét a három éve húzódó konfliktus során, az ENSZ adatai szerint a gyermekáldozatok száma rekord magas, ugyanakkor megjegyzik, a valós adat ennél sokkal magasabb lehet.

- A legveszélyesebb hely Szíria lett az újságírók és fotóriporterek számára. Csak tavaly 29-en vesztették életüket a polgárháborúról való tudósítás közben, írta az újságírók védelmére szakosodott bizottság (CPJ). A hétvégén újabb két fővel bővült ez a szám.

A Közel-Kelet egykor legjobb, államilag támogatott egészségügyi rendszere is romokban hever. A Save the Children jótékonysági szervezet jelentése szerint a kórházak 60 százaléka megsemmisült, vagy súlyosan károsodott a támadások során, az orvosok fele pedig elhagyta az országot. Az életmentő gyógyszerek kifogyóban vannak, az egykor könnyen kezelhető krónikus betegségek, mint a cukorbetegség vagy a rák, halálos ítéletté váltak. A konfliktus kezdete óta kétszázezer ember vesztette életét ilyen krónikus betegségekben kezelés és/vagy gyógyszer hiányában. A gyermekbénulás ismét terjedni kezdett, legalább 17 gyermeket kezelnek ilyen betegséggel, s félő, hogy a túlzsúfolt menekülttáborokban járvánnyá fejlődik.

A háború előtt Szíria rendelkezett a legalacsonyabb munkanélküliségi rátával a régióban: tíz százalék alatt volt az arány. Mára a szíriai lakosság kevesebb mint felének van munkája, írta a német Deutsche Welle. A szíriaiak hatvan százaléka szegénységben él, kétszer annyian, mint a felkelés előtt. A nemzetközi szankciók rányomták bélyegüket az exportra, így az olajiparra is: a termelés felére esett vissza. Míg a bruttó hazai termék (GDP) 2011 januárjában növekvő kilátással 3,24 százalék volt, addig egy évvel később mínusz 2,3 százalékon állt a Világbank becslései szerint.

Szíriában mind a hat, az UNESCO világörökségi listáján szereplő helyszín súlyosan károkat szenvedett el. A turizmus, amely a bevételek 12 százalékához járult hozzá, megszűnt létezni. A kormány múlt héten hirdette ki az új jogszabályt, melynek értelmében ezentúl minden külföldi állampolgár csupán érvényes vízummal léphet Szíria területére. Kivételt képeznek ez alól a szomszédos arab államok, melyekkel Szíriának kétoldalú speciális megállapodása van.Tavaly ugyan a vegyi támadások hatására nemzetközi kezdeményezés indult a válság politikai úton történő rendezése felé. Tavaly májusban a nagyhatalmak aláírták a Genf-1 kommünikét, majd idén januárban a szíriai felekkel kezdődtek tárgyalások a Genf-2 békekonferencia szárnyai alatt. Azonban az egyeztetések két forduló után, jelentős eredmény nélkül megszűntek.

António Guterres, az ENSZ menekültügyi főbiztosa Washingtonban arra figyelmeztetett, míg a nemzetközi közösség az ukrajnai, s a Krím-félszigeten kialakult válságra fókuszál, addig Szíriában egyre mélyebb, totális katasztrófa uralkodik. Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár felszólította az Egyesült Államokat és Oroszországot, igyekezzenek elősegíteni a genfi tárgyalások folytatását Szíria jövője érdekében.

Szerző

A fél világon kutatnak

Publikálás dátuma
2014.03.18. 06:30
Turisták üdvözlőlapokon fejezik ki együttérzésüket az áldozatok hozzátartozóival FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/RAHMAN ROSLAN
Már 26 ország vesz részt a Malaysia Airlines rejtélyes módon eltűnt MH370-es járata utáni keresésben. Tíz nap telt el és nem jutottak közelebb a megoldáshoz, de egyre erősebb a gyanú, hogy gépeltérítés, géprablás történhetett. Az utolsó műholdas jelzés alapján az utasszállító bárhol lehet, egy északi irányban Kazahsztánig, déli irányban Ausztrália nyugati partvidékéig húzódó légifolyosó alatti területen.

A malajziai hatóságok hétfői sajtóértekezletükön közölték, a légitársaság vizsgálata szerint a gép másodpilótája volt az, aki helyi idő szerint éjjel 1.19-kor utoljára bejelentkezett a pilótafülkéből, s nyugodt hangon közölte: "Minden rendben. Jó éjszakát!" A gép akkor lépett ki a malajziai légtérből, s vette át a vietnami légiirányítás.

Titkolóznak a hatóságok?
Biztos, hogy a maláj hatóságok nem mondanak el mindent, amit a Boeing 777-es eltűnéséről tudnak - véli Pető György. A pilóta, légiközlekedési szakértő a Népszavának úgy nyilatkozott: szinte értelmezhetetlen, hogy a pilóta előbb kapcsolta ki a gép transzponderét (válaszjeladóját), mint hogy éjszakára elköszönt volna a légiirányítástól. Ebből az derülhet ki, hogy a két pilóta "szándékegységben" vezethette ismeretlen irányba a gépet. Ezért sem adtak vészjelzést.
Az a szakember szerint elképzelhetetlen, hogy - bár a polgári légiirányítás akár el is veszíthette a kapcsolatot az utasszállítóval - a légierő, a légvédelem ne észlelte volna az útvonalát. Az is különös, hogy ha kikapcsolták az "összeütközést elkerülő" berendezést, hogyan közlekedhettek a zsúfolt légtérben, balesetmentesen.
Pető György szerint erre, bár alighanem tudják, nem árulják el a választ. Hogy az amerikai vagy akár a kínai hatóságok miért nem járnak közelebb a megoldáshoz, szerinte az a magyarázat, hogy még a - mellesleg meglehetősen kései - riasztás előtt idegen, ellenséges légtérbe - akár Iránba - repült a járat. Feltehető az is, hogy egy ilyen manővert követően nyomban egy védett hangárba vitték a gépet, ezért nem találják a műholdak. Ha igaz a feltételezés, akkor a pilóták mindketten "benne lehettek" az ügyben. Ekkor még az is elképzelhető, hogy a mobiltelefonokat blokkoló eszközt is bekapcsoltak a gépen, hogy a több száz utas ne használhassa saját készülékét. Ez azonban olyan komoly előkészületeket igényelhetett, ami kizárja a "spontán" eltűnést.
A legvalószínűbb most az, hogy valahol épségben áll a gép, utasai pedig túszok. Még annak ellenére is, hogy senki nem vállalta a felelősséget a géprablásért. Ha ugyanis valóban szerencsétlenség történt volna, képtelenség, hogy a fekete dobozok jeladóit senki sem észleli. (V.J)

Előző nap a malajziai kormányfő azt közölte, a Boeing egyik kommunikációs rendszerét (ACARS) akkorra már kikapcsolták, a repülő útvonalát pedig módosították, a másodpilóta azonban nem jelezte, hogy probléma lenne. Tegnapi tájékoztatás szerint a gép utoljára 1.07-kor küldött automatikus jelet, a következő bejelentkezés fél óra múlva lett volna esedékes, de már nem érkezett meg.

Így nem tudják megmondani, pontosan mikor kapcsolták ki a rendszereket. Annyit tudni, hogy a válaszjeladókat különböző időpontokban némították el, ami nagy valószínűséggel szándékosságra utal. Mivel a gép "elnémításához" szakértelem kellett, a pilóták kerültek a nyomozás célkeresztjébe.

A főpilóta, az 53 éves Zaharie Ahmad Sah lakásában talált repülésszimulátorról kiderült, hogy a férfi két komputerjátékból, hat monitorral, maga barkácsolta, szívesen büszkélkedett vele ismerőseinek. A nyomozók a szimulátort elvitték, szakértők vizsgálják, ahogyan a pilóta két laptopjának tartalmát is.

A pilótáról a brit Daily Mail azt írta, hogy a nemrégiben öt évre elítélt malajziai ellenzéki vezető, Anwar Ibrahim "fanatikus" híve volt, részt vett a bírósági tárgyalásán is, s ezért a hatóságok nem zárják ki a politikai motivációt, de az öngyilkosság lehetőségét is vizsgálják.

A 27 éves másodpilótánál, Farik Ab Hamidnál is tartottak házkutatást, őt megbízható, profi repülőgép vezetőnek ismerték. A két pilóta - mint tegnap közölték - nem kérte, hogy együtt repülhessen. A nyomozóhatóságok rajtuk és az utaskísérőkön kívül a földi kiszolgáló személyzetet is átvilágítják. Az utasokról továbbra is gyűjtik a háttér információkat. A gépen 227 utas és 12 főnyi személyzet tartózkodott.

Ausztrália vette át az Indiai-óceán déli részén a kutatóakció irányítását, ezt Tony Abbott kormányfő jelentette be. Abbott telefonon tárgyalt Nadzsib Razak malajziai kormányfővel, a két P-3C Orion repülő mellett további eszközöket ajánlott fel a kutatáshoz.

A malajziai haditengerészet és légierő mellett Indonézia is részt vesz a déli légifolyosó átvizsgálásában, valamint az amerikaiak egy P-8A Poseidon felderítő gépe. Francia szakértők is érkeztek Kuala Lumpurba. Amióta kiderült, hogy további hét és fél órát a levegőben tölthetett a Boeing-777-200ER, újabb 11 ország területére, több mint 16 ezer kilométer hosszú sávra terjesztették ki a kutatást.

Malajzia diplomáciai üzenetben segítséget kért mindazon országoktól, amelyek légtere felett a gép északi vagy déli irányban áthaladhatott, kérték műholdas adataik, radarfelvételeik megosztását. A kínai polgári légi irányítás már közölte, nem észlelték, hogy légterükbe belépett volna a gép.

Szerző
Frissítve: 2014.03.17. 21:05