Az elfeledett polgárháború

Publikálás dátuma
2014.03.18. 06:32
Szíriából Bulgáriába menekült gyermekek. Újratanulják az életet FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/SEAN GALLUP
Három éve kezdődött Szíriában az immár polgárháborúként tomboló konfliktus. Az etnikai, vallási színezettel, számos nemzetközi résztvevővel bővült válságnak katonai megoldása aligha lehet, azonban a diplomáciai rendezés is kudarcba fulladt. A nemzetközi közösség mintha Ukrajna fényében elfeledkezett volna a közel-keleti országról.

Több mint három éve kezdődött a szíriai polgárháború. 2011. március 15-én tüntetések kezdődtek Deraa városában, miután tinédzsereket vettek őrizetbe és kínoztak meg a kormányerők, amiért forradalmi jelszavakat festettek iskolájuk falára. A demonstráció békésen kezdődött, azonban a tömegbe lőttek - vélhetően a biztonsági erők - s zavargások törtek ki. Az akkor még az arab tavasz újabb dominójának számító Szíria dominója Tunéziáé, Egyiptomé és Líbiáé után kezdett eldőlni, a válság azonban mindegyiknél súlyosabbá vált.

A Bassár el-Aszad elnök kormánya elleni tiltakozások országos méretűvé nőtték ki magukat, 2011 júliusára pedig már az ellenzék is fegyvert ragadott. 2012-re a harcok elérték a fővárost, Damaszkuszt, s a Szíria második legnagyobb városának számító, immár az ellenzék fellegváraként ismert Aleppót. A felkelés polgárháborúvá alakult, etnikai-vallási színezettel, melyben a szomszédos államok, s a nagyhatalmak is szerepet kaptak. Oroszország és Irán, valamint a libanoni síita Hezbollah az alavita Aszad-kormányzat mellé állt, pénzügyileg és katonailag is segítve a vezetést, míg az Egyesült Államok, a nyugati országok, illetve a szunnita arab államok a lázadókat támogatták. Az arab tavasz legvéresebb konfliktusa alakult ki, a háború számokban mérten is elképesztő méreteket ölt.

     Ketyeg az óra
- Percenként három szíriai állampolgár válik menekültté az egyik szomszédos országban. Mintegy 2,5 millió ember keresett menedéket Szírián kívül, ebből másfél millió az elmúlt évben hagyta el a polgárháború sújtotta országot, vagyis az elmúlt évben minden nap 4110 személy lépte át a határt, derült ki az ENSZ adataiból. A menekültáradattal küzd Libanon, Törökország, Irak, és Jordánia, ahogy a nemzetközi segélyszervezetek is.
- Minden második percben nyolc gyermek kényszerül otthona elhagyására. A Szírián belül költözésre kényszerült gyermekek száma az elmúlt évben triplájára növekedett, 920 ezer főről 3 millióra, figyelmeztetett az UNICEF, az ENSZ Gyermekalapja. Legfrissebb jelentésében éppen ezen elveszett generációra hívta fel a világ figyelmét.
- Minden tizedik percben meghal egy ember Szíriában. Több mint 146 ezer ember vesztette életét az immár három éve tartó konfliktus során, írta az Emberi Jogok Szíriai Megfigyelőközpontja (SOHR) nevű szervezet. Összehasonlításképp, ennyi ember vesztette életét Libanonban a 15 évig tartó polgárháború során. A halálesetek száma az elmúlt egy év során napi 170 fővel növekedett Szíriában, állítják.

Az ENSZ tavaly júliusban felhagyott a halálesetek követésével megbízható forrás hiányára hivatkozva, addig több mint százezer halálos áldozatot számoltak. Az amatőr aktivistákból álló Emberi Jogok Szíriai Megfigyelőközpontja (SOHR) több mint 146 ezer főre becsüli az áldozatok számát. Legalább tízezer fiatalkorú vesztette életét. Mintegy 9 millióan, Szíria lakosságának fele kényszerült otthona elhagyására. 6,5 millióan az országon belül, további 2,5 millióan külföldön kerestek menedéket. Közöttük 3 millió a gyermek. A külföldön menekültként számon tartott gyermekek száma eléri az 1,2 milliót. Mintegy 425 ezren még az öt éves kort sem érték el.

Az ENSZ Gyermekalapja az évfordulóra készülve éppen erre az elveszett generációra kívánta felhívni a figyelmet. "Immár hárommillió gyermek nem tud rendszeresen iskolába járni, ez az iskolaérett korosztály fele. Összesen 323 ezer öt év alatti gyerek a háború által sújtott területen él, ahová a segélyek sem jutnak el" - írta az ENSZ gyermekalapja, az UNICEF friss beszámolójában. A fiataloknak koraérettekké kell válniuk: a menekült gyerekek egy tizede már dolgozik, míg minden ötödik szíriai kislányt kényszerházasságba kényszerítenek. Kétmillió szíriai gyermek szorul mentális kezelésre, közölte az elszomorító tényt az UNICEF. Anthony Lake, a szervezet igazgatója úgy véli, évtizedek múltán állhat talpra ez a generáció.

A legek háborúja

- Összesen kilencmillió ember kényszerült otthona elhagyására, s vált menekültté Szírián belül, vagy azon kívül. A történelem során látott egyik legnagyobb menekültáradat, közölte a brit BBC.- Az ENSZ év elején 6,5 milliárd dollár adományért folyamodott a nemzetközi közösséghez a szíriai rászorulók megsegítése érdekében - ez a világszervezet eddigi legnagyobb felkérése.

- Legalább tízezer gyermek vesztette életét a három éve húzódó konfliktus során, az ENSZ adatai szerint a gyermekáldozatok száma rekord magas, ugyanakkor megjegyzik, a valós adat ennél sokkal magasabb lehet.

- A legveszélyesebb hely Szíria lett az újságírók és fotóriporterek számára. Csak tavaly 29-en vesztették életüket a polgárháborúról való tudósítás közben, írta az újságírók védelmére szakosodott bizottság (CPJ). A hétvégén újabb két fővel bővült ez a szám.

A Közel-Kelet egykor legjobb, államilag támogatott egészségügyi rendszere is romokban hever. A Save the Children jótékonysági szervezet jelentése szerint a kórházak 60 százaléka megsemmisült, vagy súlyosan károsodott a támadások során, az orvosok fele pedig elhagyta az országot. Az életmentő gyógyszerek kifogyóban vannak, az egykor könnyen kezelhető krónikus betegségek, mint a cukorbetegség vagy a rák, halálos ítéletté váltak. A konfliktus kezdete óta kétszázezer ember vesztette életét ilyen krónikus betegségekben kezelés és/vagy gyógyszer hiányában. A gyermekbénulás ismét terjedni kezdett, legalább 17 gyermeket kezelnek ilyen betegséggel, s félő, hogy a túlzsúfolt menekülttáborokban járvánnyá fejlődik.

A háború előtt Szíria rendelkezett a legalacsonyabb munkanélküliségi rátával a régióban: tíz százalék alatt volt az arány. Mára a szíriai lakosság kevesebb mint felének van munkája, írta a német Deutsche Welle. A szíriaiak hatvan százaléka szegénységben él, kétszer annyian, mint a felkelés előtt. A nemzetközi szankciók rányomták bélyegüket az exportra, így az olajiparra is: a termelés felére esett vissza. Míg a bruttó hazai termék (GDP) 2011 januárjában növekvő kilátással 3,24 százalék volt, addig egy évvel később mínusz 2,3 százalékon állt a Világbank becslései szerint.

Szíriában mind a hat, az UNESCO világörökségi listáján szereplő helyszín súlyosan károkat szenvedett el. A turizmus, amely a bevételek 12 százalékához járult hozzá, megszűnt létezni. A kormány múlt héten hirdette ki az új jogszabályt, melynek értelmében ezentúl minden külföldi állampolgár csupán érvényes vízummal léphet Szíria területére. Kivételt képeznek ez alól a szomszédos arab államok, melyekkel Szíriának kétoldalú speciális megállapodása van.Tavaly ugyan a vegyi támadások hatására nemzetközi kezdeményezés indult a válság politikai úton történő rendezése felé. Tavaly májusban a nagyhatalmak aláírták a Genf-1 kommünikét, majd idén januárban a szíriai felekkel kezdődtek tárgyalások a Genf-2 békekonferencia szárnyai alatt. Azonban az egyeztetések két forduló után, jelentős eredmény nélkül megszűntek.

António Guterres, az ENSZ menekültügyi főbiztosa Washingtonban arra figyelmeztetett, míg a nemzetközi közösség az ukrajnai, s a Krím-félszigeten kialakult válságra fókuszál, addig Szíriában egyre mélyebb, totális katasztrófa uralkodik. Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár felszólította az Egyesült Államokat és Oroszországot, igyekezzenek elősegíteni a genfi tárgyalások folytatását Szíria jövője érdekében.

Szerző

Tájékozódott az IMF, Varga kötvényt vett

Publikálás dátuma
2014.03.18. 06:19
Varga Mihály és Dancsó József, a Magyar Államkincstár elnöke FOTÓ: VAJDA JÓZSEF
Először járt Budapesten a Nemzetközi Valutaalap ( IMF) azóta, hogy visszafizettük a 20 milliárd eurós hitelünket, és a nemzetközi pénzügyi szervezet bezárta budapesti irodáját is. A misszióvezetőt, Kosztasz Krisztut és Johann Pradert, az IMF igazgatóságában Magyarországot is képviselő igazgatót Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter is fogadta. A delegáció március 5-17 között a szokásos éves gazdaságpolitikai konzultációjára érkezett Magyarországra.

Az IMF a konzultáció eredményéről zárónyilatkozatot ad ki, melyet az IMF Igazgatótanácsa fogad el, és hoz nyilvánosságra, ha a tavalyihoz hasonlóan teszi, akkor vélhetően még március végén megtudjuk a szervezet értékelését. Az IMF hitel visszafizetését a rossz nyelvek szerint azért siettette a kormány, hogy elkerülje a mostaninál szigorúbb vizsgálatot. Így a kormány a delegáció elé tárt mutatók alapján bezsebelhette az IMF elismerését a washingtoni szervezetet különösen érdeklő külső egyensúly terén, illetve a rövid, külső adósság kezelésében elért javulás miatt.

A tárca szerint ezek a gazdasági eredmények "jó alapot adhatnak ahhoz, hogy a kormány a jövőben a gazdasági növekedésére koncentráljon." Varga Mihály az IMF delegációt letudva bevásárolt a legújabb lakossági államkötvényből a gazdasági tárcához közel levő államkincstári fiókban. Ugyanis a kereskedelmi bankoknak ismét jelentős konkurenciát támasztva az Államadósság-kezelő Központ 4, illetve hatéves futamidőre 100-100 milliárd forint értékben tegnap bocsátotta ki a Bónusz elnevezésű államkötvényt. Az egyelőre kizárólag az Államkincstár fikjaiban elérhető papírokra indulásképpen a rövidebb futamidőre 5,42, a hosszabra 5,64 százalék éves kamatot fizet az állam. Ezek a hozamok kétszeresen felülmúlják a banki kamatokat.

A változó kamatozású, forintalapú, 1 forintos névértékű papírok kamatozása az úgynevezett kamatbázisból és a kamatprémiumból tevődik össze. A kamatbázis mindkét papír esetén a 12 hónapos futamidejű diszkont kincstárjegyek aukcióján kialakult átlaghozamhoz igazodik. A kamatprémium 1,75 a rövidebb, illetve 2,5 százalék a hosszabb futamidőre. A gazdasági miniszter szerint a kincstár célja a lakosságot hosszászoktatni a hosszabb futamidejű lekötéshez. Persze kérdés, hogy a magas kamatok miatt várható intézményi befektetői roham után mennyi marad a köznépnek az állampapírokból.

Szerző

Rezsinövelést hoz Orbán

Publikálás dátuma
2014.03.18. 06:17
A nulla több, mint a mínusz, vagyis a fogyasztónak többet kell majd fi zetnie FOTÓ: BIELIK ISTVÁN
A rezsiköltségek emelését tervezi Orbán Viktor. Ez a kormányfő egyik televíziós nyilatkozatából derült ki, amelyben azt vetítette előre, hogy a későbbiekben a lakosságnak meg kell majd fizetnie a szolgáltatások tényleges költségeit, amit manapság a kormány árkorlátozásai miatt nem kell.

A közműdíjak emelésre lenne szükség ahhoz, hogy megvalósuljon Orbán Viktor kormányfő terve, a nonprofit szolgáltatási cégek létrejövetele, amelyek a valós kiadásaikat ténylegesen fedező díjakat szednének be az emberektől. Jelenleg ugyanis szinte az összes közszolgáltató veszteségesen működik, a Fidesz-kormány árkorlátozó politikája következtében - nyilatkozta lapunknak Tukacs István. Az Országgyűlés gazdasági bizottságának a tagja ezt annak kapcsán mondta el, hogy Orbán a Rákosmente TV péntek esti közéleti magazinműsorában közölte: tervei szerint országos nonprofit szolgáltatószervezetet hoznak létre, amely a rendszer fenntartását és a szolgáltatás tényleges költségét fizettetné meg a fogyasztókkal.

Ez azt jelenti, hogy a fogyasztóknak egyebek mellett a gáz-, az áram-, a távhő- és a szemétdíjak drasztikus emelkedésével kell szembenézniük, mivel manapság nem fizetik meg a szolgáltatások tényleges árát - jegyezte meg a szocialista politikus. A lakosságot kiszolgáló gáz- és áramkereskedő cégek emiatt már évek óta veszteségesek, a távhőtársaságokat tavaly több mint 50 milliárd forinttal kellett, idén pedig csaknem 60 milliárd forinttal kell közpénzből támogatni ahhoz, hogy ne menjenek tönkre. A hulladékkezelő társaságok életben tartására ebben az évben nyolcmilliárd forintot különítettek el a költségvetésben. Abban az esetben viszont, ha Orbán komolyan gondolja a fenntartási kiadások megfizettetését a lakossággal, akkor megszűnik a Fidesz által az utóbbi évben sulykolt "örökké tartó rezsicsökkentés". Vagyis a jelenlegi kormánypárt szembe megy majd az eddigi energiapolitikájával. Holott eddig a választási kampány során nem a közműdíjak emelését, hanem azok további csökkentését ígérte a családoknak.

Tukacs úgy véli: Orbán ismét egy gazdasági képtelenséget ígért, a "nagy országos közműcég" létrehozatalával, azaz, egy újabb választási blöffel állt elő. Olyan társaságot ugyanis szervezési képtelenség létrehozni, amely valamennyi közműszolgáltatást magában foglalja a vízellátástól a kéményseprésig. Miután az egyes tevékenységek - például az áramszolgáltatás és a szennyvízelvezetés - annyira eltérnek egymástól, hogy gyökeresen más irányítási és díjszabási rendszerre van szükségük. Arról nem is beszélve, hogy egy országos hatáskörű "vízfej" kialakítása nem olcsóbbá, hanem drágábbá tenné a közüzemi díjakat. Ezt már bebizonyította az évtizedekkel korábban létrehozott ágazati trösztök működése is. Ezek annyira gazdaságtalanná tették az egyes szektorokat, hogy a központi irányító szervezeteket még a szocializmusban is hamar fel kellett számolni. Az állami monopóliumok megteremtése, a verseny megszüntetése egyébként is a korrupció és az indokolatlan áremelések melegágya - fűzte hozzá.

A központi szolgáltató megalapítása pénzügyi szempontból is lehetetlen - állítja a szocialista politikus. A kormánynak ugyanis nincs több ezermilliárd forintja ahhoz, hogy államosítsa az összes céget. Vagyis a költségvetés felborítására, újabb adóemelésekre, vagy az államadósság további óriási mértékű növelésére lenne szükség - tette hozzá a szakpolitikus. Az már csak hab a tortán, hogy az új Ptk.-ban a nonprofit forma kimaradt a társaságok típusai közül. Így egy cég legfeljebb a létesítő okiratában dönthet arról, hogy a nyereségét visszaforgatja az alaptevékenységébe.

Szerző