Előfizetés

A kórházba kerülő gyerekek kétharmadát fenyegeti alultápláltság

Publikálás dátuma
2014.03.18. 14:13
Fotó:thinkstock
A malnutríció, más néven a betegséghez kapcsolódó alultápláltság veszélye a magyar kórházakba kerülő gyerekek csaknem kétharmadát fenyegeti, 12 százalékukat pedig súlyosan – derült ki a magyarországi gyermekkórházakban végzett országos felmérésből. Az egészségügyi dolgozók leterheltsége mellett a tájékozatlanság is nehézséget jelent: ha egy gyermek nem megfelelően táplált, azt legtöbben csak a testsúllyal hozzák összefüggésbe, miközben az energia- és tápanyaghiány a túlsúlyos gyerekeket is érintheti.

Európában már több országban kötelezően bevezették a mindössze háromperces STRONG szűrést, amely hazánkban is több ízben bizonyított, de még mindig nincs benne a protokollban. A módszer segítségével időben diagnosztizálni lehet a kóros tápláltsági állapotot, és mihamarabb elkezdhető a malnutríció megelőzéséhez szükséges terápia. A megfelelő táplálkozás vagy táplálás pedig nagyon komoly segítséget nyújt a szervezetnek a betegségek legyőzésében.

A rossz tápláltsági állapot a közhiedelemmel ellentétben nemcsak a rossz szociális helyzetben élők körében alakulhat ki, hanem – függetlenül a szülő és a gyermek anyagi helyzetétől – bizonyos betegségek fennállása esetén is. A probléma abból is adódhat, ha a gyermek nem képes azt a mennyiségű és minőségű táplálékot elfogyasztani, amire a gyógyuláshoz szüksége van.

Az életkornak és egészségi állapotnak nem megfelelő táplálkozás miatt a túlsúlyos gyerekeknél is olyan energia- és tápanyaghiány alakulhat ki, amely súlyosan károsítja szervezetük működését, például akkor, ha betegség miatt pár napig nem képesek táplálkozni. A legkisebbeket fenyegeti a legnagyobb veszély: két-három éves korig az alultápláltság hátráltatja a növekedést, az agy és az izomzat fejlődését, ami később jelentősen ronthatja a mentális teljesítményt. A nem megfelelő tápláltsági állapot emellett fokozza a fertőzések iránti hajlamot, megnyújtja a kórházi tartózkodások időtartamát, lassítja a műtéti beavatkozások utáni felépülést, rontja az iskolai eredményeket és hátráltatja a szocializációs folyamatokat is.

 Ránézésre az orvosok sem tudják felismerni a problémát, de egy háromperces vizsgálat megoldást jelenthet

Egy holland kutatás szerint a szélsőségesen sovány vagy kövér gyerekek esetében az orvosok többsége szemrevétellel is meg tudja állapítani, hogy fennáll-e az alultápláltság veszélye. Ugyanakkor az átlagos testsúlyúaknál sokszor ők sem ismerik fel a malnutríciót, ezért is elengedhetetlenek a szűrővizsgálatok. A vizsgálatok rámutattak arra is, hogy a különböző gyerekkórházak osztályain eltérő a már kialakult malnutríció előfordulási gyakorisága: míg a kardiológián, a gasztroenterológián, a neurológián és a pulmonológián 25-31%, addig az onkológián és a sebészeten 13-14 % közötti a súlyos a malnutríció rizikója.

A problémára megoldást jelenthet a nemzetközileg kidolgozott STRONG szűrés (Screening Tool for Risk On Nutritional status and Growth), amely csupán 3 percet vesz igénybe, ráadásul igen jelentős forrásokat takaríthat meg a magyar egészségügynek. A szűrőlap négy szempontot értékel: vizsgálja a rizikót jelentő betegség meglétét, az alultápláltság szubjektív megítélését, a táplálékbevitel és veszteség mértékét, valamint az aktuális testsúlyvesztést.

„A táplálkozástudomány egyre fontosabb területe az egészségügynek, miután a krónikus betegségek egy része megelőzhető lenne az olyan rizikótényezők kizárásával, mint az energia- és a tápanyaghiány. A lakosság megfelelő táplálkozását a felelősségteljes egészségpolitikai döntések is támogathatják, de a kormányzat mellett a gyerekorvosok is nagyon fontos szerepet játszanak. Segíteniük kell a megfelelő táplálkozási szokások kialakítását és a gyerekek akut vagy krónikus malnutríciójának időbeni észlelését. Ideális esetben már a kórházba kerülés előtt fel kellene ismerni a problémát.” – hangsúlyozta Dr. Veres Gábor, a Semmelweis Egyetem I. sz. Gyermekgyógyászati Klinika egyetemi docense, a Magyar Gyermek-gasztroenterológiai Társaság elnöke, aki szerint nagyon fontos, hogy minden hazai kórházban és a háziorvosi rendelőkben is szűrjék a malnutríciót, megelőzve ezzel a későbbi szövődményeket.

Nem elég a webáruház, hagyományos üzlet is kell

Hat szektor osztozik az online kiskereskedelmi forgalom kétharmadán, a forgalom döntő részét pedig a hagyományos üzlettel is rendelkező webáruházak viszik el - derül ki a GKI Digital és az Árukereső.hu közös kutatásából.

A vizsgált hat szektor 2013-as forgalma meghaladta a 133 milliárd forintot, ami 67 százaléka a teljes tavalyi, mintegy 200 milliárd forintot kitevő online kiskereskedelmi forgalomnak - mondta el Madar Norbert, a GKI Digital Kft. üzletágvezetője.
A hat szektor 133 milliárd forintos forgalmának felét teszik ki a műszaki és számítástechnikai cikkek, 20 százalék a játékok és kultúra termékkör, például a könyvek részesedése, a ruházati, sport és divatkiegészítő termékek 12 százalékkal, a szépség-egészség termékkategória 10 százalékkal, az otthon, kert kategória pedig 8 százalékkal részesedik.

Az elemzést első ízben készítették el, a jövőben pedig negyedévente publikálják a tervek szerint.
Az elemzés szerint mintegy 3500-4000 magyar nyelvű áruház van az interneten, ezek közül 2000-2500 az aktívan működő. A kutatássorozatba 550 áruházat vontak be.

Az érintett hat szektor szereplőinek 49 százaléka rendelkezik a webáruház mellett hagyományos üzlettel is. További 31 százaléknak van valamilyen saját átadópontja, és csak 20 százalék számít tisztán online kereskedőnek. Az üzlettel is rendelkező webáruházak a forgalom 87 százalékát viszik el.

A vásárlások átlagértéke a hat szektorban 12 ezer forint, míg a teljes online kiskereskedelemben 8300 forint. Mindkét érték jelentősen meghaladja a hagyományos kiskereskedelem 3 ezer forint körüli, egy vásárlásra jutó átlagértéket.

A kutatásból kiderült az is, hogy a szereplők véleménye szerint az online értékesítés területén egyáltalán nem könnyű új szereplőként megjelenni, és az első egy-két évet túlélni. Tanulságként levonható az is, hogy az internetes kereskedelemben nő a személyes átvétel szerepe, továbbá, hogy az online vásárlók tudatosak és felkészültek, előre tervezetten keresik a kiszemelt terméket.

A kutatás készítői arra is felhívták a figyelmet, hogy a hazainál alacsonyabb áfával dolgozó külföldi szereplők versenyelőnnyel rendelkeznek a magyar piacon, továbbá a nagy nemzetközi szereplők, például az Amazon megjelenése is fenyegetést jelent a szereplőkre.

Nem elég a webáruház, hagyományos üzlet is kell

Hat szektor osztozik az online kiskereskedelmi forgalom kétharmadán, a forgalom döntő részét pedig a hagyományos üzlettel is rendelkező webáruházak viszik el - derül ki a GKI Digital és az Árukereső.hu közös kutatásából.

A vizsgált hat szektor 2013-as forgalma meghaladta a 133 milliárd forintot, ami 67 százaléka a teljes tavalyi, mintegy 200 milliárd forintot kitevő online kiskereskedelmi forgalomnak - mondta el Madar Norbert, a GKI Digital Kft. üzletágvezetője.
A hat szektor 133 milliárd forintos forgalmának felét teszik ki a műszaki és számítástechnikai cikkek, 20 százalék a játékok és kultúra termékkör, például a könyvek részesedése, a ruházati, sport és divatkiegészítő termékek 12 százalékkal, a szépség-egészség termékkategória 10 százalékkal, az otthon, kert kategória pedig 8 százalékkal részesedik.

Az elemzést első ízben készítették el, a jövőben pedig negyedévente publikálják a tervek szerint.
Az elemzés szerint mintegy 3500-4000 magyar nyelvű áruház van az interneten, ezek közül 2000-2500 az aktívan működő. A kutatássorozatba 550 áruházat vontak be.

Az érintett hat szektor szereplőinek 49 százaléka rendelkezik a webáruház mellett hagyományos üzlettel is. További 31 százaléknak van valamilyen saját átadópontja, és csak 20 százalék számít tisztán online kereskedőnek. Az üzlettel is rendelkező webáruházak a forgalom 87 százalékát viszik el.

A vásárlások átlagértéke a hat szektorban 12 ezer forint, míg a teljes online kiskereskedelemben 8300 forint. Mindkét érték jelentősen meghaladja a hagyományos kiskereskedelem 3 ezer forint körüli, egy vásárlásra jutó átlagértéket.

A kutatásból kiderült az is, hogy a szereplők véleménye szerint az online értékesítés területén egyáltalán nem könnyű új szereplőként megjelenni, és az első egy-két évet túlélni. Tanulságként levonható az is, hogy az internetes kereskedelemben nő a személyes átvétel szerepe, továbbá, hogy az online vásárlók tudatosak és felkészültek, előre tervezetten keresik a kiszemelt terméket.

A kutatás készítői arra is felhívták a figyelmet, hogy a hazainál alacsonyabb áfával dolgozó külföldi szereplők versenyelőnnyel rendelkeznek a magyar piacon, továbbá a nagy nemzetközi szereplők, például az Amazon megjelenése is fenyegetést jelent a szereplőkre.