Orosz kézen az ukrán hadiflotta szevasztopoli főhadiszállása

Tovább fokozódik a feszültség a Krím-félszigeten egy nappal azután, hogy Oroszország bejelentette a terület annektálását. Orosz-párti tüntetők törtek be szerdán az ukrán hadiflotta szevasztopoli főhadiszállására, ahol foglyul ejtették az ukrán haditengerészet parancsnokát, majd hamarosan orosz katonák foglalták el a bázist. A félszigetre utazott volna a konfliktus enyhítésére az ukrán miniszterelnökhelyettes és a védelmi miniszter, ám nem engedték be őket.

Az Itar-Taszsz orosz hírügynökség jelentése szerint a tüntetők betörték egy mentőautó segítségével a bázis kerítését, majd kitűzték az orosz nemzeti lobogót, valamint az orosz hadiflottát jelképező Szent András-zászlót. A szevasztopoli kikötő az orosz Fekete-tengeri flotta állomáshelye.

Nyugati hírügynökségek úgy tudják, hogy mintegy 300 tüntető vesz részt az akcióban, és a helyszínre érkezett egy magas rangú ukrán tiszt, hogy tárgyaljon velük. A főhadiszállás tisztjei elbarikádozták magukat az egyik épületben. A BBC a déli órákban meg nem nevezett forrásokra hivatkozva azt közölte, hogy a tüntetők foglyul ejtették az ukrán flottaparancsnokot, Szerhij Hajdukot, majd az orosz titkos szolgálat (FSB) emberei el is szállították őt a helyszínről. Nem sokkal később s sevastopol.su hírportál beszámolt arról, hogy a bázisra érkezett Alekszandr Vitko, az orosz Fekete-tengeri flotta parancsnoka.

Egy ukrán védelmi szóvivő bejelentette, hogy orosz-barát erők ugyancsak elfoglaltak egy ellenőrző pontot a Krím-félsziget nyugati részén fekvő Novoozerne kikötői bázis előtt.

Kedden egy ukrán katona meghalt és többen fogságban estek, amikor álarcos fegyveresek elfoglaltak egy támaszpontot a Krím fővárosa, Szimferopol közelében. E támadás nyomán az ukrán védelmi minisztérium tűzparancsot adott a hadseregnek. Arszenij Jacenyuk ukrán miniszterelnök figyelmeztetett: ha a konfliktus háborúba torkollik, azért Oroszországot terheli a felelősség.

Közben az Interfax hírügynökség közölte, hogy nagyszabású orosz tüzérségi hadgyakorlat kezdődik napokon belül nyolc orosz körzetben, köztünk a Krím-félsziget határán lévő Novorossziszk mellett. Az orosz védelmi minisztérium bejelentése szerint a manőverek legalább 45 napig, de akár két hónapig is eltarthatnak. A hadgyakorlaton 5000 katona és több mint ezer harcjármű vesz részt.

Százezrek ünnepelték a Krím „hazatérését”

Oroszország-szerte százezrek ünnepelték kedden este a Krím-félsziget „hazatérését”. A moszkvai Vörös téren is ünnepséget tartottak, amelyen mintegy 120 ezren vettek részt. „Rosszija, Rosszija” – skandálták orosz zászlóval a kezükben. Az Interfax közlése szerint koncertet is tartottak. Más orosz városokban is az utcákra vonultak. Vlagyimir Putyin orosz elnök kedden írta alá a Krím Oroszországhoz való csatlakozásának szerződését. Már csak az orosz parlamentnek kell jóváhagynia a döntést, ám kétség sem férhet hozzá, hogy a duma miként határoz majd.

Joe Biden amerikai alelnök Lengyelországba, majd Litvániába utazik, hogy a kialakult helyzetről tárgyaljon. Az Egyesült Államok ezzel is demonstrálni kívánja, hogy a NATO-tag kelet-európai államok számíthatnak NATO segítségére. „Össze kell tartanunk” – hangoztatta Bronislaw Komorowski lengyel államfő.

Washington és szövetségesei azt akarják megakadályozni, hogy Putyin elnök tovább terjeszkedjen Kelet felé. Szakértők szerint következő célpontja Moldova lehet, ahol a Dnyeszter Menti Köztársaság már régóta lényegében külön oroszbarát államként működik az országon belül.

Az Európai Unió állam és kormányfői csütörtökön és pénteken megrendezendő csúcstalálkozójukon egyeztetnek a kialakult helyzetről. Komoly viták várhatóak arról, milyen további intézkedéseket foganatosítsanak Moszkva ellen. David Cameron brit kormányfő keményebb fellépésre akarja ösztökélni az európai partnereket. Felvetése azonban nem aratott osztatlan sikert. Bulgária és Ciprus különösképpen függ az orosz gazdaságról. Utóbbi ország ráadásul még nem heverte ki a gazdasági válság következményeit, s súlyos recesszióban van. Az egyes tagországok ellenállása miatt ezért valószínűtlen, hogy az eddig elfogadottaknál keményebb szankciókat helyezzenek kilátásba Oroszországgal szemben az uniós csúcstalálkozón.

Kényes kérdés azonban az is, hogy fegyverembargót is elfogadjanak-e. Franciaország számára fontos felvevőpiac az orosz, Moszkva két Mistral-típusú helikopterhordozót is rendelt Párizstól 1,2 milliárd euró értékben. Az első hordozót 2014-ben, a másodikat 2015-ben szállítanák a franciák. A két ország később további üzleteket kíván kötni. Az EU-csúcs fontos eseménye lesz, hogy pénteken délelőtt aláírják a társulási megállapodást Ukrajnával.

Nem léphetett a Krim-félszigetre a kijevi kormány két tagja

Nem engedték be a Krím félszigetre Vitalij Jarema ukrán első miniszterelnök-helyettest és Ihor Tenyuh ideiglenes védelmi minisztert szerdán - közölte újságírókkal a kijevi kabinet ülése után a szociálpolitikai miniszter. Ljudmila Denyiszova hozzátette, hogy emiatt haladéktalanul összeül a nemzetbiztonsági és védelmi tanács. További részleteket nem közölt.

A két kormánytag Arszenyij Jacenyuk miniszterelnök utasítására utazott repülőgéppel a Krímbe. Azt a feladatot kapták: segítsék elkerülni, hogy a krími konfliktus katonai jellegűvé váljon. Szerhij Akszjonov, a szakadár köztársaság miniszterelnöke előre jelezte újságíróknak nyilatkozva, hogy nem engedik be a Krím félszigetre a kijevi kormány két tagját.

Ugyanakkor a félszigeten szolgáló ukrán katonák nagyon várták a kormánytagok érkezését. A Feodoszijában állomásozó ukrán tengerészgyalogos zászlóalj szerdán ismételten konkrét utasításokat követelt a kialakult helyzetben való cselekvésre a fegyveres erők parancsnokságától és a kijevi vezetéstől.

Megkeresésükben követelték azt is, hogy mihamarabb folytassanak tárgyalásokat és vonják ki az egységet a Krímből. Továbbá garantálják, hogy a zászlóalj legénysége együtt marad, és nem lesznek szétosztva más-más területekre.