Ma van a Boldogság Nemzetközi Napja

Ma van a Boldogság Nemzetközi Napja, amit az Egyesült Nemzetek Szervezete vezetett be. Ban Ki-moon, az ENSZ főtitkára két éve azzal a mottóval indította útjára az első boldogság napot, hogy amikor egy közös jóért teszünk, mi magunk is gazdagodunk. Bár sokan, sokféleképpen próbálták már meghatározni a boldogságot, annak kedvező élettani hatását dr. Petke Zsolt pszichiáter-addiktológus, az Országos Pszichiátriai és Addiktológiai Intézetet osztályvezető főorvosa is megerősíti: „A boldogságérzetért az agyban főleg a szerotonin nevű neurotranszmitter felelős. Intenzívebben jelen van, ha szeretünk, és ha szeretnek. Minden addikció közül a legelsöprőbb, legáhítottabb és ugyanakkor a legegyszerűbb.”

Bár a boldogságot mindannyian másként határozzuk meg, mégis minden megfogalmazás egy közös alapra épül. A boldogság igazából sokkal inkább döntés vagy választás kérdése, mint adottság. A boldogsághoz vezető út egyik alapeleme a hétköznapi kedvesség. Számtalan kísérletben bizonyították már, hogy másokkal való rendszeres, apró kedvesség megtérül, ugyanis nem csak azt teszi vidámabbá, aki kapja, hanem azt is, aki adja. A Coca-Cola idén ezért is kezdte el keresni azokat a megszállott hősöket, akik önzetlen kedvességekkel teszik szebbé a mindennapokat.

A kedvességnek orvosilag bizonyítottan jótékony hatása van a szervezetünkre és a boldogságérzetünkre. A kedves cselekedetek ugyanis biológiai szempontból hasonlóan működnek, mint az antidepresszánsok: serkentik a szervezetben a szerotonin-termelődést. Ez a vegyület segít a sebek gyógyulásában, nyugodtabbá tesz és egyben vidámabbá is. „De az igazán meglepő az, hogy a kedvesség nem csak annál növeli meg a szerotonin szintet, aki kapja, hanem annál is, aki adja, sőt még azoknál is, akik csak látják. A szerotonin mellett több endorfin és oxytocin is termelődik, amely pozitív hatással van mind a szervezetre, mind pedig a hangulatunkra – teszi hozzá az addiktológus szakember. – Minél kedvesebbek vagyunk a környezetünkben élőkkel, annál több „boldogsághormon” kering majd körbe-körbe a vérünkben, míg el nem szédülünk. És leülünk egy picit. Mosolyogni. Nevetni. A nevetőizmok soha nem fáradnak el, mindig készen állnak, örökké edzésben vannak. Bízhatunk bennük. Nincs káros mellékhatás.”

De hogyan lehetünk kedvesebbek?

Nem kell nagy dolgokra gondolni, a boldogsághoz vezető út apró kedvességekkel van kikövezve, csak rá kell lépnünk! Már az is elég, ha csak kedvesen rámosolygunk egy szembejövő idegenre az utcán. A „haladóknak” pedig néhány tipp:

A bevásárlásnál vidd vissza a gazdátlanul maradt bevásárlókocsit!
Egy héten keresztül minden nap dicsérj meg a családodban valakit!
Ha van a szomszédodban idős ember, kérdezd meg, hogy szüksége van-e valamire a boltból!
Keresd fel egy régi barátodat, akivel már évek óta nem beszéltél!
Süss a kollégáidnak egy sütit hétfőn, hogy könnyebben induljon a hét!
Ha valaki valami jót tett veled, köszönd meg!
Az edzőteremben hagyj magad után egy kedves üzenetet az öltözőszekrénybe ragasztva!
Válogasd ki a rég nem használt ruháid és adományozd oda őket valakinek, aki még szívesen hordaná!
Add át a helyed a buszon, vagy a villamoson!
Ültess el egy virágot!