Putyin aláírt, orosz kézen a Krím-félsziget

Az orosz parlament felsőháza is jóváhagyta pénteki rendkívüli ülésén a Krím-félsziget és Szevasztopol Oroszországhoz csatlakozásáról aláírt megállapodást és az ehhez szükséges alkotmánymódosítási törvényt. Ez utóbbit Vlagyimir Putyin orosz elnök nem sokkal a parlamenti módosítást követően aláírta. A Szövetségi Tanács mind a 155 jelen lévő szenátora igennel szavazott. Az orosz törvényhozás felsőházának 170 tagja van. Mindeközben a brüsszeli csúcson a magyar kormányfő leszögezte: makulátlan ukrán kisebbségpolitikát akarunk.

A parlament alsóházában csütörtökön elsöprő többséggel, mindössze egy ellenszavazattal fogadták el a megállapodást és a törvényt. A Vlagyimir Putyin orosz államfő, Volodimir Konsztantinov, a krími parlament elnöke, Szerhij Akszjonov krími kormányfő és Olekszij Csalij, Szevasztopol város polgármestere által a Kremlben kedden aláírt megállapodás kimondja, hogy az Ukrajnától elszakadt terület már az aláírás napján Oroszország részének tekintendő. "A Krími Köztársaságnak az Oroszországi Föderációba befogadása napjától új szubjektumok (jogi alanyok) jönnek létre: a Krími Köztársaság és a szövetségi szintű Szevasztopol város" - áll a megállapodásban.

A Moszkvában államközinek tekintett egyezmény a ratifikáció napján, pénteken hatályba lépett. A Krími Köztársaságnak és Szevasztopolnak szövetségi rangú városként az Oroszországi Föderációba való befogadását lehetővé tevő alkotmánymódosító törvényt az orosz államfő ünnepélyes keretek között, a Kremlben írta alá. Vlagyimir Putyin aláírásával szentesítette a Krímmel és a félszigeten lévő Szevasztopollal kötött megállapodást is.

A Szövetségi Tanácsban (a parlament felsőházában) Vlagyimir Putyin elnök képviseletében Szergej Lavrov külügyminiszter terjesztette be szóban is a szerződést. Az orosz diplomácia vezetője a megállapodás parlamenti jóváhagyását kérve kiemelte, hogy az orosz államfő személyesen fogja ellenőrizni a Krím félsziget és Szevasztopol Oroszországhoz csatlakozásáról szóló egyezmény minden egyes pontjának betartását. Szergej Lavrov szerint (az Ukrajna és a Nyugat által elutasított) megállapodás ratifikációja egyúttal azt jelenti, hogy a Fekete-tengert és az Azovi-tengert összekötő Kercsi-szorosnál az orosz-ukrán határvonal kijelöléséről eddig folytatott vita nem lehet többé tárgyalási téma Kijev és Moszkva között.

A brüsszeli csúcson a magyar kormányfő leszögezte: makulátlan ukrán kisebbségpolitikát akarunk.

Egy olyan demokratikus Ukrajnát akarunk, amely elfogadja az európai értékeket és a magyar szempontból legfontosabb kérdésben, a kisebbségpolitikában is makulátlan - hangoztatta nyilatkozatában Orbán Viktor miniszterelnök az Európai Unió állam- és kormányfőinek tanácskozását követően. A miniszterelnök rámutatott, hogy az is elvárás Ukrajnával szemben, hogy az alkotmányozás folyamatában vegye figyel

Orbán: feltételekkel írtuk alá az ukrán társulást

Magyarország olyan demokratikus Ukrajnát akar, amely elfogadja az európai normákat, és a magyar szempontból legfontosabb kérdésben, a nemzeti kisebbségek védelme kérdésében is makulátlan - mondta Orbán Viktor miniszterelnök pénteken Brüsszelben az EU-országok állam-, illetve kormányfőinek kétnapos tanácskozását követő sajtótájékoztatóján.

A kormányfő kifejtette, hogy a csúcstalálkozón az ukrajnai válsággal kapcsolatban a tagállami vezetők egyfelől megfogalmazták Ukrajnával szembeni követelményeiket, másfelől döntöttek az Oroszországgal szembeni szankciók bővítéséről. Ami a kijevi vezetéssel szembeni elvárásokat illeti, Orbán Viktor szerint a csúcsvezetők által elfogadott szöveg a leghatározottabban kiáll a nemzeti kisebbségek védelme mellett, felhívja az ukrán kormányt arra, hogy az alkotmányozási folyamatban kellő súllyal vegye figyelembe a területi és a nyelvi sokszínűséget, és mutasson erőt minden olyan szélsőséges erővel szemben, amely föllép a sokszínűség ellen.

Ezzel kapcsolatban a kormányfő kitért arra: Magyarország nem írta volna alá Ukrajna és az Európai Unió közötti társulási megállapodást, ha Ukrajna valóban eltörli a nemzeti kisebbségek hivatalos nyelvhasználatát engedélyező törvényt. Magyarország - mondta Orbán Viktor - nem csupán rossznak, hanem egyenesen illegitimnek minősítette a törvény eltörlését, amit aztán az államfői teendőket átmeneti jelleggel ellátó Olekszandr Turcsinov parlamenti elnök nem írt alá.

Medvegyev a harkivi megállapodások felmondását javasolta

Dmitrij Medvegyev kormányfő az Ukrajnának szállítandó orosz gáz árának csökkentéséről 2010-ben Harkivban kötött orosz-ukrán egyezmények felmondását javasolta az orosz nemzetbiztonsági tanács pénteki ülésén. Négy éve a kelet-ukrajnai városban az orosz fekete-tengeri hadiflotta Krím félszigeten állomásoztatásának meghosszabbításáról is megállapodás született Kijev és Moszkva között.

A Viktor Janukovics ukrán és Dmitrij Medvegyev akkori orosz elnök által Harkivben aláírt megállapodásokban Oroszország vállalta, hogy tíz évre mintegy 30 százalékkal csökkenti az Ukrajnának szállított gáz jelentős, előre meghatározott részének árát. Cserébe Kijev akkor belegyezett, hogy az orosz Fekete-tengeri Flotta a jelenleg is hatályban lévő szerződés lejárta, 2017 után újabb 25 évig, vagyis 2042-ig a Krímben maradjon.

A Krím oroszbarát vezetése hétfőn függetlenségi nyilatkozatot fogadott el, kedden pedig szerződést írt alá a félsziget Oroszországhoz történő csatlakozásáról; a megállapodást az orosz parlament alsóháza csütörtökön, a felsőház pedig pénteken ratifikálta, így az egyezmény pénteken hatálya is lépett. Ezzel lényegében okafogyottá vált az orosz hadiflotta krími tartózkodásáról kötött orosz-ukrán megállapodás.