Előfizetés

Változások a vagyonkezelésben

Publikálás dátuma
2014.03.22. 06:23
Fotó: Bielik István/Népszava
Kiszélesíti az állami vagyont értékesítők körét, illetve jelentős vagyonvesztésre hivatkozva lehetővé teszi a becsült ár alatti értékesítést is az a kormányrendelet, amely a napokban jelent meg a Magyar Közlönyben.

A rendelet megkülönbözteti a tulajdonosi joggyakorlót, valamint a vagyonkezelőt. A tulajdonosi joggyakorlót a 2007-es vagyontörvény definiálja úgy, hogy az MNV Zrt. a tulajdonosi joggyakorló, kivéve, ha törvény vagy miniszteri rendelet másképpen nem intézkedik. A Nemzeti Földalapba tartozó vagyon feletti tulajdonosi jogokat pedig a vagyonkezelésért és az agrárpolitikáért felelős miniszterek közösen gyakorolják.

A vagyonkezelőt viszont a nemzeti vagyonról szóló törvény nevesíti. Az állami tulajdonban lévő nemzeti vagyon kezelője költségvetési szerv, önkormányzat, önkormányzati intézmény és köztestület is lehet. Emellett törvény is kijelölhet vagyonkezelőt, illetve a tevékenysége ellátásához szükséges állami vagyont az egyház is kezelheti.

Fő szabályként eddig az állami vagyont az MNV értékesítette. A módosítás már csak tulajdonosi joggyakorlóról beszél, de az értékesítési jogot két esetben ez is tovább delegálhatja. Így ha központi költségvetési szerv az eladásra kínált vagyon kezelője, vagy ha a vagyon az országos vasúti- vagy közúti közlekedési hálózathoz kapcsolódik, akkor a vagyonkezelő is értékesítheti azt. Ennek azonban az a feltétele, hogy a tulajdonosi joggyakorló ehhez - szerződésben - hozzájáruljon.

A rendeletben több helyen előfordul még az, hogy a tulajdonosi joggyakorló felhatalmazása alapján a vagyonkezelő értékesítheti az állami vagyont. Az állami vagyon értékesítését versenyeztetni kell, de törvény - vagy a törvény felhatalmazása alapján a kormány - kivételt tehet. A módosítás e szabályt kiegészíti azzal, hogy a lakott állami lakás eladását nem kell megversenyeztetni.

Versenyen való értékesítés esetén a nyilvános pályázati felhívást a kiíró köteles úgy közzétenni, hogy az a lehetséges érdeklődők minél szélesebb köréhez juthasson el.

A Századvég optimista

Erre az évre 2,5 százalékos GDP-növekedéssel számol a Századvég Gazdaságkutató Zrt. tegnap megjelent "Makrogazdasági monitor és konjunktúraelemzés" című kiadványa. (A GKI Gazdaságkutató Zrt. egy nappal korábban jelentett, ők csupán 1,5 százalékot várnak.) 

Noha a Századvég a gazdasági növekedés tartós fennmaradását vetíti előre, ezt is emeli ki az elemzésről szóló rövid sajtóközleményben, 2015-re már maga is csak 2 százalékot jósol, mert "a hazai gazdaság eléri kapacitási korlátait".

A Századvég szerint a gazdaság 2013 végén minden eddiginél szélesebb bázisú növekedési szerkezetet mutatott a termelői oldalon. Leginkább a mezőgazdaság és az építőipar járult hozzá a konjunktúrához. Más kutatóintézetek szerint mindkettőnél az alacsony bázis a jó eredmény oka, az agráriumot a rossz időjárás húzta vissza egy évvel korábban, az építőipar teljesítménye pedig annyira lenullázódott, hogy ahhoz képest lehetett növekedni egy olyan évben, amikor a lejáró pénzügyi ciklus miatt az állami beruházásokra szinte pánikszerűen igyekeztek elkölteni az uniós támogatásokat.

A századvégesek ezzel szemben azt hangsúlyozzák, hogy az összes meghatározó nemzetgazdasági ág emelte a GDP-növekedés rátáját. A felhasználói oldalon is kiegyensúlyozott volt a gazdaság teljesítménye, hiszen a külső és a belső forrásokra közel azonos mértékben támaszkodott, írják közleményükben. Kiemelik: már a gyorsuló fogyasztás is élénkítette a belső keresletet. Ugyanezt várják a jövőre is: "a belső motor már a fogyasztás lesz."

A Századvég prognózisa szerint a gazdasági növekedés 2014-ben és 2015-ben is kiegyensúlyozott marad, mivel a nettó export és a belső felhasználás is pozitívan járul hozzá a GDP bővüléséhez.

A közlemény elismeri, hogy a jegybank második növekedési hitelprogramja iránt jelenleg lanyha az érdeklődés, de a szerzők arra számítanak, hogy a második félévben ez megnő. Barcza György vezető elemző azt mondta a Népszavának, hogy gyors felfutásra számít. A kedvezményes hitel ugyanis elsősorban beruházásokra vehető föl, azok előkészítése pedig időigényes.

Szinte üresek a gáztárolók

I. J.
Publikálás dátuma
2014.03.22. 06:17
A miniszterelnök szerint mindent megvizsgáltak, mindent kiszámoltak… Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/MTI/Burger Barna
Akadozna Magyarországon a gázellátás, ha az ukrán-orosz konfliktus miatt valamelyik fél hosszabb időre elzárná a gázcsapokat. A hazai kereskedelmi gáztárolók ugyanis szinte teljesen üresek. Az áramellátást viszont nem befolyásolja a keleti konfliktus. Orbán Brüsszelből "hazabeszélt": ipari rezsicsökkentést ígért.

Orbán Viktor kormányfő tegnapi nyilatkozata ellenére felkészületlenül érné Magyarországot, ha az ukrán-orosz területi vita miatt valamelyik fél a másikkal szembeni megtorlásként leállítaná az Európába irányuló gázszállításokat, vagy Oroszország a szankciókra válaszolva zárná el a csapokat. A magyar kereskedelmi gáztárolók ugyanis szinte üresek, kapacitásuk tizedéig vannak feltöltve, megközelítőleg csupán 420 millió köbméter van bennük.

Ezt a gázt sem lehet "nagy tételben" kivenni belőlük, mert minél kisebb egy tároló feltöltöttsége, annál alacsonyabb a kitárolási kapacitása is. Emiatt jelenleg napi 10 millió köbméter pumpálható ki a négy kereskedelmi tárolóból. Az ország szükséglete azonban megközelítőleg napi 30 millió köbméter.

Ha leállna Oroszországból Ukrajnán át Beregdarócig a gáz szállítása, és kiesne a mintegy napi 20 millió köbméteres Ukrajna felőli import, akkor akár ellátási korlátozások bevezetése is szükségessé válhatna. Különösen igaz ez akkor, ha az orosz gázexport tartósan kiesne - állítja egybehangzóan több szakértő is.

A kormányfő a tegnapi brüsszeli uniós csúcsértekezletre érkezve jelentette ki, hogy Magyarország már a válság kitörésekor felmérte, milyen következményekkel járna egy szankció vagy a kereskedelem befagyasztása a magyar ipar különböző ágazataira. "Mi már megvizsgáltunk mindent.(...) Mi a saját számainkat ismerjük" - hangoztatta Orbán.

A gázellátással kapcsolatos esetleges gondok forrása az, - vélik hozzáértők - hogy a kormányzat ősszel 40 százalékig sem töltötte fel a német E.ON energetikai konszerntől megvásárolt négy, összesen 4,2 milliárd köbméter kapacitású tárolót. Így bár a tél szokatlanul enyhe volt, mégis alig tized annyi gáz van a tárolókban, mint azok befogadóképessége. Holott normális körülmények között még március végén is 25-30 százalékig vannak feltöltve a tárolók, még a kemény telek után is. Mostanra feltehetően a kormányzat is szembesült azzal, hogy a megfelelő készletezés elmulasztásával veszélybe sodorta az ellátásbiztonságot, ezért sietve elkezdte "feltöltögetni" a tárolókat, miközben a betárolás csak májustól szokott megkezdődni - jegyzeték meg a szakemberek.

Hegedűs Miklós, a GKI Energiakutató Kft. ügyvezetője szerint mindmáig megválaszolatlan kérdés, hogy a kormány miért vásárolta meg az ellátásbiztonság növelésére hivatkozva az adófizetők pénzéből több százmilliárd forintért 4,2 milliárd köbméter kereskedelmi, és az 1,2 milliárd köbméter kapacitású stratégiai tárolókat, ha azokat szinte teljesen üresen tartja.

A szakember ugyanakkor úgy véli: nagyon súlyos dolgoknak kellene történniük ahhoz, hogy az orosz, vagy az ukrán fél elzárja a csapokat. Minkét országnak a jól felfogott gazdasági érdeke ugyanis, hogy a gáz és kőolaj zavartalanul áramoljon a csővezetékeken Európába. Oroszországnak az energiakivitel adja exportbevételek nagy részét, Ukrajna pedig a tranzitdíjakból jócskán profitál.

Az ügyvezető úgy látja, ma már nem okozna zavart az áramellátásban idehaza, ha a gázhiány miatt le kellene állítani a földgáztüzelésű erőműveket. Ezek a blokkok ugyanis eddig is csak a kapacitásuk töredékével üzemeltek, mert jelenleg olcsóbb az import áram, mint a bennük megtermelt villamosenergia. Az áramellátásra egyébként az sem lenne hatással, ha az Ukrajna felőli nagyfeszültségű importvezetéken nem érkezne energia. Ezen a hálózaton ugyanis mostanra már csak időszakossá vált a szállítás.

Orbán ragaszkodik a paksi beruházáshoz

Az Oroszországgal szemben alkalmazandó büntetőintézkedések harmadik körével, az esetleges széleskörű gazdasági szankciókkal kapcsolatban nem került szóba az orosz részvétel felfüggesztése a paksi atomerőmű bővítésében, és nem is fog – jelentette ki az uniós csúcs második napjára érkezve Orbán Viktor miniszterelnök.

Emlékezetes: a demokratikus ellenzéki pártok a krími orosz beavatkozás miatt több alkalommal kérték, hogy a kormány függessze fel az orosz Roszatommal a paksi atomerőmű bővítésére kötött megállapodást. A kabinet azonban elutasította ennek lehetőségét. Bajnai Gordon, az Együtt-PM vezetője tegnapi blogbejegyzésében utalt arra, hogy ezzel Orbán az utolsó esélyt is eljátszotta, hogy emelt fővel léphessen ki abból a szerződésből, amelyen csak oligarchák nyernek, Magyarország azonban veszít. Ha Európában valóban új vasfüggöny épül, akkor az ő személyes felelőssége, hogy Magyarország megint a történelem árnyékos oldalára kerül.

Orbán "hazabeszélve" üzente, hogy a háztartások és a közintézmények energiaköltségeinek csökkentésén túl a kormány a gazdaság egyéb szektoraira is ki akarja terjeszteni a rezsicsökkentést, az ipari felhasználású energia árát is csökkenteni szeretné. A versenyképesség kulcsa a jövőben az energia ára lesz - ismételte meg a kormányfő. Az ipari felhasználású energia árcsökkentésének részleteit azonban nem ismertette, azt "egy, a választások utáni sajtótájékoztató témájának" nevezte a kormányfő.

A miniszterelnök azt is közölte, hogy március 27-én adják majd át Szada közelében a Szlovákiát és Magyarországot összekötő földgáz-vezetéket, amely uniós támogatással valósult meg. Az átadásra vonatkozó kijelentés azért érdekes, mert a vezeték üzembehelyezése csak 2015-ben történik majd meg.

Nem áll le a Déli Áramlat építése

Egyenlőre nem hátráltatja a Kaszpi térségből a jövőben Európába gázt szállító vezeték, az orosz Déli Áramlat építését az ukrán-orosz konfliktus.

A Déli Áramlat földgázvezeték Ukrajna elkerülésével több mint 930 kilométer hosszan a Fekete-tenger alatt, majd a szárazföldön körülbelül 1450 kilométer hosszan előbb Bulgárián, majd Szerbián (ott Bosznia-Hercegovinába és Horvátországba is elágazva), Magyarországon és Szlovénián keresztül jut el Olaszországba.

A szállítás a tervek szerint 2018-ra fut fel: évi 63 milliárd köbmétert földgázt szállítanak majd rajta keresztül Európába. Magyarországon 2015 második negyedévében kezdődik el a vezeték építése, jelenleg a magyar szakasz tervezési, kutatási, és a környezetvédelmi hatások felmérését célzó munkálatai zajlanak.