Visszazökkent mesevilágunk

Publikálás dátuma
2014.03.23. 05:57
Fotó: Facebook
„Itt az idő telerakni túlélő bőröndünket” – mondta nekem hat évvel ezelőtt egy kedvesen fanyar mosolyú, kortalannak tűnő úriember, amikor a budapesti Park szálló halljában  találkoztunk a Leonard Cohen verseire írt műve, a Vágyakozás könyve (The Book of Longing) magyarországi ősbemutatója előtt.

Minden embernek vannak hihetetlen találkozásai, olyan mesterekkel, akik már a személyes szembesülés előtt mély nyomot hagytak a lelkében. E sorok írójának újságíróként jó néhány ilyen szerencsés találkozása volt az évtizedek során, az egyik épp a nevezett úriember: Philip Glass. Végletekig felgyorsult életünkért aligha hallottunk sokkolóbb aggódást, mint a Koyaanisqatsi, azaz a Kizökkent világ című film, amelynek képeit akkor is látjuk magunk előtt, ha csak Glass zenéjét halljuk. A kortárs zene amerikai klasszikusának művészetét most ismét testközelből érezhettük szombaton este a Művészetek Palotájában.

A Mester már az első részben gondoskodott arról, hogy csak a legszükségesebb pillanatokban vegyünk levegőt: két hosszú zongoradarabja, amelyeknél senki sem tudhatta, hogy mikor, merre kanyarodik tovább egy-egy makacsul ismétlődő, már-már elhalni látszó motívum, a hangok erejével bizonyította be tér és idő önkényességét. Ezek az egy helyben járó, körbe-körbe kavargó dallamok ezerféle színben játszottak, ahogy egy szürkébe öltözött idős muzsikus elénk tárta legbelsőbb gondolatvilágának a felületes szemlélő által alig érzékelhető árnyalatait. A második részben pedig  Glass zenéjének és a filmnek újabb tökéletes egymásra találásának lehettünk tanúi: a szerző Jean Cocteau A szépség és a szörnyeteg című, 1946-ban készült alkotását „némította el”, és írt a képekre, valamint az eredeti francia párbeszédekre operát három billentyűsre, három fúvósra és négy énekhangra. A külső rútság és a nemes lélek ellentétének, a tiszta szeretetnek, az irigységnek és kapzsiságnak örök mesemotívumai, amelyeket Cocteau emberré vált tárgyai vittek a valóság és a valószínűtlenség határaira, úgy olvadtak bele a 21. századi hangokba, mintha mindig is egyetlen egységet alkottak volna. Mi, emberek azok vagyunk és leszünk, akik voltunk, ugyanazokkal a vágyakkal és gyarlóságokkal, mindegy, hogy baljós kastélyokban vagy felhőkarcolókban élünk, mindegy, hogy lovon vágtatunk vagy pedig hatsávos autópályán száguldunk.

Philip Glass erre az estére visszazökkentett minket egy romlatlan, happy enddel végződő mesevilágba. Csak tanuljunk belőle, ha tudunk és akarunk. Még van hely túlélő bőröndünkben.

Bartók és dzsessz

Jessica Duchen brit író, komolyzenei szakértő Bartók Béla születésének március 25-én esedékes 133. évfordulója alkalmából tart előadást kedden a Londoni Magyar Kulturális Központban, ahol pénteken a magyar Triád zenekar dzsesszkoncertje is várja az érdeklődőket.

Jessica Duchen, a The Independent című brit lap komolyzenei szakértője a Magyar Mind című szabadegyetemi előadássorozat keretében a magyar zene iránti szenvedélyéről, a magyar klasszikus zenei képzés hagyományairól, valamint Bartók Béla munkásságáról beszél - közölte a londoni intézet az MTI-vel.

A szakértő How I learned to stop worrying and love Bartók (Rájöttem, hogy nem kell félni Bartóktól, meg is lehet szeretni) című előadása közben két brit művész, Viv McLean zongorista és David LePage hegedűművész tolmácsolásában részletek hangzanak el Bartók és más magyar zeneszerzők műveiből.

Jessica Duchennek rendkívül sokoldalú szerző, újságíró, komolyzenei kommentátor és kritikus. Munkái között nemcsak regények, de biográfiák, színdarabok és zenei programajánlók is szerepelnek. Rendszeresen részt vesz a BBC Radio 3 műsorainak szerkesztésében. Harmadik könyve Hungarian Dances címmel jelent meg. Magyarul a kötet N. Simonyi Ágnes fordításában, a Kossuth Kiadó gondozásában Magyar táncok címmel látott napvilágot 2008-ban.

David Le Page elnyerte a BBC Az Év Fiatal Muzsikusa címet, valamint a Nemzetközi Yehudi Menuhin Versenyt is. 1999-ben a Swan Zenekar vezetőjévé választották, emellett ő az elnöke az európai vonóshangszer-tanárok egyesületének. Viv McLean 2002-ben első díjat nyert a barcelonai Maira Canals Nemzetközi Zongoraversenyen. Fiatal kora ellenére az Egyesült Királyság minden jelentősebb koncerttermében és a világ számos más pontján volt már alkalma játszani.

A Londoni Magyar Kulturális Központ Magyar Mind előadássorozata brit szakértők tolmácsolásában, különböző aspektusokból mutatja be a brit közönségnek a magyar kultúrát, képző- és filmművészetet, zenét, építészetet, nyelvészetet és sok más izgalmas témakört.

Pénteken három fiatal magyar dzsesszzenész, a zongorista Oláh Tzumó Árpád, az alt-szaxofonos Bacsó Kristóf, valamint Juhász Márton dobos koncertje várja az érdeklődőket. A zenekar repertoárjában Bacsó Kristóf (Modern Art Orchestra, Oláh Kálmán Sextet) szerzeményei mellett fontos szerepet kapnak a közös improvizációk - olvasható az intézet tájékoztatójában.

Szerző

A lőszereket is kidobják a nagytakarításban

Publikálás dátuma
2014.03.22. 11:27
A sármelléki repülőtér (Balaton Airport). Fotó: Wikipédia
Speciális eljárásokkal megtisztítják Sármelléken az egykori szovjet katonai légi bázis területén a kőolajszármazékokkal szennyezett talajt és a felszín alatti vizet, a munkálatok 2015 nyarán fejeződnek be.

Horváth Tibor, a zalavári és sármelléki önkormányzat által létrehozott kármentesítő társulás elnöke, Sármellék polgármestere az MTI-t tájékoztatta arról, hogy a több mint 4,2 milliárd forintos költséggel megvalósuló munkákat 2011 őszén kezdték el. A Sármellék-Zalavár Repülőtér Kármentesítő Társulás az Új Magyarország Fejlesztési Terv Környezet és Energia Operatív Programjából a költségek száz százalékára nyert el támogatást.

Első lépésben, a kiviteli terv elkészítésével párhuzamosan megtisztították a növényzettől a területet és elvégezték a lőszermentesítést, majd kiemelték a felszín alatti tartályokat és a hozzájuk kapcsolódó csővezetékeket, illetve elbontották a kármentesítést akadályozó épületeket, iparvágányt, térburkolatokat. A következő fázisban letermelték a humuszt, ennek tárolókat alakítottak ki, továbbá kiépítették a szennyezett talajvizet kitermelő, megtisztító és visszaszikkasztó rendszert is.

Mostanáig mintegy 470 ezer köbméter földet mozgattak meg, és több mint 96 ezer köbméter talajvizet hoztak a felszínre. Mintegy 120 ezer köbméter szennyezett földet tudtak eddig teljesen megtisztítani, a talajvizet pedig teljes mértékben megtisztították és visszajuttatták eredeti helyére.

A munkálatokat egy komplex eljárás révén végzik, amelynek lényege, hogy a szennyezett talaj feletti humuszt deponálják, a szennyezett talajt pedig szigetelt biodepóniákban, enzimek hozzáadásával tisztítják meg. A talajban természetes módon meglévő, a szénhidrogén-származékok lebontására és ártalmatlanítására alkalmas baktériumokhoz speciális baktériumkultúrákat és enzimeket adagolnak, jelentősen felgyorsítva ezzel a tisztítás hatásfokát.

A másik eljárás során a még álló épületek alatt is megtisztítható a szennyezett talaj és földtani közeg. Ide lefúrt csöveken keresztül juttatják le a biológiai folyamatokhoz szükséges enzimet, illetve adalékokat.

A sármelléki repülőtéren a kármentesítést várhatóan a jövő nyárra fejezik be.

Szerző