A semmibe repült a maláj gép

A londoni székhelyű Inmarsat műholdas távközlési szolgáltató cég szakemberei fejtették meg adatok tömkelegének elemzésével és modellezésével, hogy merre vezethetett a Malaysia Airlines több mint két hete eltűnt Boeing 777-esének utolsó útja.

Najib Razak malajziai miniszterelnök hétfő este Kuala Lumpurban bejelentette, hogy a műholdas adatok elemzése szerint az utasszállító repülőgép az Indiai-óceán déli részébe zuhant.

E műholdas adatokat az Inmarsat londoni szakértői szálazták szét többnapi megfeszített munkával, a gép ugyanis a műholdak által fogott időközönkénti automatikus radarjelzésen - szakzsargonban "ping"-en - kívül más kommunikációt útjának e legrejtélyesebb szakaszában már nem folytatott a külvilággal.

Az Inmarsat alelnöke, Chris McLaughlin hétfő este a BBC-nek elmondta: a cég új modellezési módszert alkalmazott a repülőgép útvonalának visszakereséséhez. Mindenekelőtt azokat a "ping"-eket keresték elő a mérhetetlenül nagy adathalmazból, amelyeket a Boeing 777-es küldött a brit cég egyik műholdjára.

McLaughlin a feladat nehézségét illusztrálandó kifejtette, hogy e rövid radarjelzéseket a repülőgép óránként egyszer küldte, és e kommunikációban nem szerepelt semmiféle GPS-, idő- vagy távolságinformáció. Így először gyakorlatilag "sötétben kellett tapogatózni", és a cég tudományos stábjának kitartását dicséri, hogy végül modellezni tudták a maláj gép útvonalát, amely messze eltért a Pekingbe tartó járat eredetileg tervezett repülési irányától.

Az Inmarsat mérnökei az egész hétvégét azzal töltötték, hogy hetekre visszamenőleg újrakeresték a Malaysia Airlines Boeing 777-eseinek korábbi járatairól rendelkezésre álló adattömeget, és e műholdas adatokat összevetették az MH370-es járatról érkezett gyér adatmennyiséggel. Ennek az aprólékos, eddig soha nem próbált, a Doppler-effektusra - vagyis a műholdtól különböző távolságra lévő pontokról más-más frekvenciával érkező adatok figyelésére - épített összehasonlító modellezésnek a segítségével sikerült kétséget kizáróan megállapítani, hogy a gép észak-északkelet helyett délnyugati általános irányú ívet követve az Indiai-óceán legelhagyatottabb vizei felé repült, és ott eltűnt.

A szakértőknek sikerült azt is nagy biztonsággal megállapítaniuk, hogy a gép normál, 30 ezer láb - 9300 méter - feletti utazómagasságon repült. Az Inmarsat mérnökei nem találtak bizonyítékokat azokra a korábbi beszámolókra, amelyek szerint a Boeing 777-es repülési magassága erőteljesen ingadozott az eltűnés előtt.

Az Inmarsat az összegyűjtött adatokat a következtetésekkel együtt vasárnap este adta át a légi balesetek kivizsgálását végző brit hatóságnak (AAIB), amely hétfőn továbbította a vizsgálati eredményt a malajziai kormánynak.

Hisztéria és összetűzések a maláj követségnél

Tüntetők százai vonultak Malajzia pekingi nagykövetségéhez, követelve a Malaysia Airlines március 8-án eltűnt gépével kapcsolatos pontos tájékoztatást - jelentette a kínai média kedden.

"Hazugok, mondjátok meg az igazat!", "Malaysia Airlines! Magyarázattal tartozol!" - olvasható egyebek között a túlnyomó részt hozzátartozókból álló tömeg által magasba emelt transzparenseken. A feliratok színesek, nagyok, láthatóan nem sebtében készültek.

A szállodából, ahol el voltak szállásolva, buszokkal érkeztek a tüntetők. A nagykövetégnél több tucat egyenruhás és civilbe öltözött rendőr biztosította a helyszínt, a környéken rendőrségi járművek parkoltak. A nagykövetség bejáratát a készenléti rendőrség tagjai állták el. Állítólag kisebb dulakodásra is sor került.

A demonstrálók azt kifogásolják, hogy a malajziai hatóságok nem megfelelően kezelték az eltűnt gép ügyét: "két hét hazugságai és félrevezető információi" dühítették fel őket. Szervezetük, a Kínai Családok Bizottsága közleményt adott ki, amelyben kifejtik, hogy az elmúlt 18 napban a malajziai kormány és a hadsereg késleltetve szivárogtatott ki információkat, "megtévesztve a családokat, becsapva az egész világot", amivel a kutatók és a mentők értékes időt veszítettek.

A hozzátartozók a maláj légitársaság, a kormány és a hadsereg felelőseinek megbüntetését követelik.

A pekingi kormány hétfő este azoknak az információknak, bizonyítékoknak és elemzéseknek az átadására szólította fel Malajziát, amelyek alapján Kuala Lumpúrban bejelentették, hogy az eltűnt gép az Indiai-óceánba zuhant.

A követelést Hszie Hang-seng külügyminiszter-helyettes fogalmazta meg, amikor "sürgős találkozóra" hívta hivatalába Malajzia nagykövetét.

Hszie azt hangoztatta, hogy a kutatás és mentés folyamatát nem szabad leállítani. Egyúttal közölte, várják az ígért részletes magyarázatot. A Boeing 777-es fedélzetén 239-en tartózkodtak, amikor rejtélyes körülmények között nyoma veszett.

A pekingi szállodában, ahol a csaknem kétszáz hozzátartozó összegyűlve várta az újabb és újabb híreket, hétfőn élő közvetítésben láthatták a maláj miniszterelnök Najib Razak bejelentését.

A helyszíni beszámolók szerint többen elájultak, és hordágyon kellett őket elvinni, mások dührohamot kaptak, megint mások térdre rogyva zokogtak, de voltak, akik a fotóriportereknek estek. A gép eltűnése után 16 nappal elhangzott bejelentés szerint nincs esély arra, hogy túlélőt találjanak.

A Malaysia Airlines kedden bejelentette, hogy minden áldozat hozzátartozóinak 5000 dolláros kártérítést folyósít és további pénzbeli támogatást is fontolóra vesznek. Ahmad Jauhari, a légi társaság igazgatója, reagálva arra a kritikára, hogy miért SMS-ben tájékoztatták a családtagokat, a CNN-nek úgy nyilatkozott, hogy a lehető leggyorsabban akarták velük közölni a hírt, hogy ne a médiából értesüljenek róla. Az igazgató arról egyelőre nem nyilatkozott, hogy a tragédia után lemond-e vagy sem.

Najib Razak malajziai miniszterelnök kedden a Kuala Lumpur-i parlamentben azzal indokolta a hétfői hivatalos bejelentést, hogy ne vádolhassák a kormányt az információk eltitkolásával.

Folytatódik a "roncsvadászat"

A nemzetközi mentőalakulatok még nem adták fel, hogy megtalálják a vélhetően az Indiai-óceán déli részén március 8-án lezuhant maláj gép roncsait, de a kutatást legkorábban szerdán kezdik újra.

Mint Mark Binskin ausztrál védelmi miniszter-helyettes kedden közölte, az orkánszerű szelek, a hatalmas hullámok, az erős esőzés és az alacsonyan szálló felhők veszélyessé tennék a kutatást. Ráadásul egy több tízezer négyzetkilométeres területet kell átkutatni a Föld egyik legkietlenebb övezetében.

„Nem tűt keresünk a szénakazalban, hanem magát a szénakazlat próbáljuk megtalálni” – mondta Binskin.

Kína úgy döntött, hogy eddigi hat hajója mellé továbbiakat küld a repülőgép roncsainak felkutatására az Indiai-óceán azon déli térségébe, ahol gyanús úszó tárgyakat láttak kínai repülőgépekről is. Az eltűnt utasszállítón 154 kínai utas volt.