Falás és koplalás felváltva tuti siker

Publikálás dátuma
2014.03.25. 15:01
Fotó: Thinkstock, Gettyimages
Fogyókúra-programokban nincs megállás: éppen csak elterjedt az 5:2 diéta, máris akadnak, akik tovább fejlesztik a módszert. Igaz, ehhez még több figyelem és kitartás kell, de megéri.

Fogyókúra-programokban nincs megállás: éppen csak elterjedt az 5:2 diéta, máris akadnak, akik tovább fejlesztik a módszert. Igaz, ehhez még több figyelem és kitartás kell, de megéri.

Nagy-Britanniából terjedt el az elmélet, amelyet az emberi szervezetnek a kőkorszaki körülményekhez való alkalmazkodásából vezettek le. Az emberiség hajnalán, mint tudjuk, az ember nem akkor evett, amikor akart.  Amikor sikerült valami zsákmányt elejteniük, akkor ettek, amikor nem, akkor napokig koplaltak. Szervezetük alkalmazkodott ehhez a gyakori szünethez. A sikeres napokon felhalmozta a zsírt, a szűk napokon pedig elfogyasztotta. Mivel nem volt mozgáshiányuk sem, a Homo Sapiens fossilis törzseiben nem dívott az elhízás.

Az 5:2 diéta is erre épült, kezdetben azt tartották optimálisnak, hogy 5 napon át lehet korlátlanul enni, míg a következő két napon legfeljebb 5-600 kalóriát szabad bevinni.  A legújabb kutatás azonban, amelyet Nuala Byrne professzornő végzett az ausztráliai Queenslandben, még hatékonyabb módszert  dolgozott ki. Kísérletében 36 elhízott ember vett részt. Az egyik csoport 16 héten át folyamatosan diétázott. A másik csoport  két hétig erősen táplálkozott, két hétig pedig böjtölt összesen 30 héten át, vagyis ugyanolyan hosszú ideig tartott a diétájuk, mint a másikaknak. Az eredmény megdöbbentő volt: a közbülső diétán élők átlagosan 12 kilót fogytak, míg a folyamatosan böjtölők csak ennek a felét.

A szakértők azzal magyarázzák a jelenséget, hogy a tartós koplalást a szervezet úgy fogja fel, hogy lelassul az anyagcsere, és ezáltal inkább elraktározza, mintsem elégeti a zsírokat. Ez megfigyelhető volt a koncentrációs táborok lakóinál, akik így tudták túlélni a hónapokig tartó éhezést. A váltakozó diétánál viszont a szervezet már nem jelez vészhelyzetet, helyreáll a rendes anyagcsere, így az eredmény sem  marad el.

 

 

Szerző

A szélsőséges síitáknál járt a magyar nagykövet

Publikálás dátuma
2014.03.25. 13:34
Forrás: YouTube.
Csodálatát fejezte ki a síita radikális szervezet, a Hezbollah „nagyszerű libanoni eredményeiért, s a Libanon felszabadításáért végzett munkája miatt” a libanoni magyar nagykövet. A Jerusalem Post bukkant arra a libanoni Al-Manar televízióban lejátszott, és a YouTube videomegosztóra feltett felvételre, amely beszámolt arról, hogy a magyar külképviselet vezetője egy egyiptomi delegációval együtt látogatta meg a szélsőséges síita szervezet emlékhelyét egy „dzsihádtúra” részeként.

Az emlékhely Libanon történelmét mutatja be, azt a helyet őrzi, ahol a mudzsahedinek éltek. Az emlékhely ugyancsak bemutatja a megszálló izraeli hadsereg elleni harcot.

A Külügyminisztérium közleményében közölte, az Al-Manar TV valótlanul állította, hogy a bejrúti magyar nagykövet "egy múzeumi látogatás során bármiféle nyilatkozatot tett volna". A tárca dokumentuma szerint a diplomata korábban valóban ellátogatott az intézménybe Dél-Libanonban, amely „egy mindenki által megtekinthető nyilvános kiállítás”.

A magyar nagykövet a látogatás során semmilyen formában nem tett nyilatkozatot – állítja a közlemény, amely szerint „a hírt és valótlan állításokat elsőként közlő Manar TV-től nagykövetünk helyreigazítást fog kérni”.

Arról nem tett említést a közlemény, hogy a Hezbollah 1982-ben az izraeli csapatok elleni milíciaként jött létre. Amint arról sem, hogy az Egyesült Államok és az Európai Unió is terrorlistára helyezte a Hezbollah katonai szárnyát, Washington még 1999-ben.

2005 márciusában az Európai Parlament fogadott el olyan, nem kötelező érvényű jelentést, amely szerint a síita szervezet terrorcselekményekben vett részt.

A Hezbollah hajtotta végre két éve Bulgáriában az izraeli turistákat szállító busz elleni merényletet, amelyben hét személy vesztette életét. Az Unió 2013. július 22-én helyezte feketelistára a Hezbollah katonai szárnyát.

A síita szervezet tetemes támogatást kap Irántól, és közösen segítik a szintén a síitákhoz tartozó szíriai rezsimet a felkelők elleni polgárháborúban.

Nem ez az első eset, hogy a magyar külpolitika megdöbbentő, és az Unió külpolitikájával szembemenő húzása felkeltette a világsajtó figyelmét. Februárban Magyarország egyedüli uniós tagországként, három volt szovjet tagállam, Tadzsikisztán, Azerbajdzsán és Kirgizisztán, illetve Malajzia és Brunei társaságában gratulált Iránnak az iszlám forradalom 35. évfordulóján.

Orbán Viktor pedig 2011 januárjának végén, egy héttel az arab tavasz kitörése előtt járt vendégségben a megbuktatott egyiptomi elnöknél, Hoszni Mubaraknál. A magyar kormányfő úgy vélte, „Egyiptom kulcsszerepet játszik a térség stabilitásában”.

Szerző

Vihetik a fegyvereiket is az ukránok

Publikálás dátuma
2014.03.25. 13:07
A belbeki katonai repülőtér ukrán védői. Fotó: Sean Gallup/Getty Images
Ukrajna és Oroszország megállapodott abban, hogy fegyverzetükkel együtt hagyhatják el a Krím félszigetet az ott állomásozó ukrán katonák - jelentette be Ihor Tenyuh ügyvivő védelmi miniszter a kijevi parlament keddi ülésén.

A megegyezés előző nap délután született Mihajlo Kucin ukrán és Valerij Geraszimov orosz vezérkari főnök között.

Tenyuh közölte: már megvan a terv a katonák, a fegyverzet és a haditechnikai eszközök, valamint a hadihajók kivonásáról. A miniszter úgy vélekedett, hogy ezáltal sikerül megőrizni az ukrán haditengerészet "magját", fegyverzetét és haditechnikáját, ami hozzájárul Ukrajna védelmi képességeinek növeléséhez.

Közölte, hogy mintegy 4300 katona, illetve azok családtagjai, körülbelül 2200-an jelezték, hogy el kívánják hagyni a félszigetet. Szavai szerint az orosz katonai agresszió kezdetekor 18 800 ukrán katona tartózkodott a Krímben, ebből 11 900-an a haditengerészet és 2900-en pedig a légierő tagjai.  

Megjegyezte, hogy a csapatok kivonásakor mintegy 36 ezer tonna lőszert kell elszállítaniuk a Krímből.

Közben az államfői tisztet ideiglenesen betöltő Olekszandr Turcsinov házelnök köszönetet mondott a Krím félszigeten szolgáló katonáknak azért, hogy lehetőséget teremtettek az ország védelmére való felkészülésre az ukrán fegyveres erők számára.

Kijelentette, hogy a Krímben "elszenvedett hatalmas veszteségek és komoly problémák ellenére az ukrán katonák többsége teljesítette feladatát, egy hónapon át kitartottak, amivel lehetőséget teremtettek a fegyveres erőknek arra, hogy felkészüljenek az ország összes határának védelmére, valamint a megszállókkal való szembeszállásra".

Hangsúlyozta, hogy több százezer ukrajnai állampolgár számára "személyes tragédia" a Krím megszállása. Arra kérte ezért a kormánytagokat és azokat a  hivatalnokokat, akik a menekültek segítésével fognak foglalkozni, hogy "ne hivatalos, bürokratikus módon, hanem őszintén álljanak hozzá a problémához.

Kifejezte meggyőződését, hogy azok a katonák és állampolgárok, akiknek most el kell hagyniuk krími otthonaikat, hamarosan visszatérhetnek majd.

A megegyezés után leváltották a védelmi minisztert

Menesztette hivatalából kedden Ihor Tenyuh ideiglenes védelmi minisztert az ukrán parlament.

A javaslat csak másodszori nekifutásra ment át a törvényhozáson. Először nem kapta meg a kellő számú szavazatot, majd a frakciók közötti konzultáció után a képviselők újra szavaztak. Ekkor már 228 képviselő támogatta Tenyuh leváltását, amelyhez legalább 226 szavazatra volt szükség a 450 fős törvényhozásban.

A parlament Mihajlo Kovalt választotta a tárca új ideiglenes vezetőjének.

Magyarok ne utazzanak a Krímbe!

Tekintettel a Krímben a március 16-ai népszavazás után kialakult rendkívül bizonytalan, veszélyes politikai és biztonsági helyzetre, a Külügyminisztérium nem javasolja a magyar állampolgároknak, hogy bármilyen célból a félszigetre utazzanak.

A konzuli szolgálat honlapján közzétett figyelmeztetésben a már ott tartózkodó magyaroktól pedig azt kérték, hogy lehetőség szerint minél előbb hagyják el a területet. 

Az érintettek ezzel kapcsolatban segítségért – a magyar nagykövetség mellett – Fruszlov Vladimirhez, a Krími Magyar Társaság elnökéhez (00380 50 3972 600) vagy Gladkih Nagyezsdához, a szervezet tiszteletbeli elnökéhez, a szimferopoli tiszteletbeli konzul asszisztenséhez (00380 67 6523 267) fordulhatnak.

A konzuli szolgálat azt is javasolja a magyaroknak, hogy az utazást Ukrajna keleti és déli (Harkiv, Donyeck, Luhanszk, Zaporizsje, Dnyipropetrovszk, Mikolajiv, Herszon, Odessza) megyéibe ugyancsak halasszák el a térségben tapasztalható kiszámíthatatlan helyzet és a biztonsági kockázatok miatt. 

Ha sürgős, halaszthatatlan okból mégis ezekre a területekre kell utazniuk, mindenképpen legyenek elővigyázatosak, körültekintőek, a tüntetéseket és általában a nagyobb csoportosulásokat feltétlenül kerüljék el - hívták fel a figyelmet.

Kijevben és az ország más – középső és nyugati – régióiban a helyzet fokozatosan normalizálódik. Ennek ellenére az oda utazók esetében is indokolt a körültekintés és a fokozott óvatosság - olvasható a konzuli szolgálat tájékoztatásában.

Szerző
Frissítve: 2014.03.25. 13:15