Heves vita a csúcstalálkozón

Véget kell vetni az arab országok közti széthúzásnak, amely akadályozza a közös fellépést, jelentette ki a kuvaiti emír az Arab Liga éves csúcstalálkozójának megnyitó beszédében. Szabáh el-Ahmad el-Dzsábir asz-Szabáh sejk ugyan konkrét országokat nem nevezett meg, de elsősorban az iszlamisták egyre erősödő térségbeli szerepe kapcsán kialakult nézetkülönbségekre célozhatott, s a csúcstalálkozót megelőzően kirobbant példátlan méretű vitasorozatra az Öböl Menti Arab Államok Együttműködési Tanácsában (GCC). A kuvaiti csúcstalálkozón Dél-Szudán és Csád hivatalosan is benyújtotta felvételi kérelmét a szervezetbe.

A résztvevők "teljes mértékben és kategorikusan elutasítják Izrael elismerését zsidó államként", amit Izrael előfeltételként szab a palesztinokkal való békekötéshez, és "visszautasítanak minden ezt célzó, a palesztinokra gyakorolt nyomást" - derült ki az AFP francia hírügynökséghez is eljuttatott határozattervezet szövegéből, mellyel főleg az izraeli-amerikai szövetségre utaltak. Mamúd Abbász a csúcs helyszínén számolt be múlt heti washingtoni tárgyalásairól a tagállamok külügyminisztereinek. Katar bírálta arab társait, amiért nem támogatták kellőképp javaslatát, egy egymilliárd dolláros alap létrehozására Kelet-Jeruzsálem lakóinak megsegítésére.

Komoly ellentét alakult ki a liga 22 tagállama között Szíria és Egyiptom kapcsán. A szaúdi trónörökös megvádolta a nemzetközi közösséget, hogy “elárulta” a szíriai felkelést, mivel nem támogatja katonailag a szíriai fegyveres ellenzéket. A sejk meglepetését fejezte ki, amiért a szíriai ellenzék képviselője nem kapott még helyet az értekezleten. Ugyan tavaly garantálták az ellenzék helyét, idén hat ország megvétózta, hogy Ahmed Dzsarba, a Nyugat által támogatott Szíriai Nemzeti Koalíció elnöke elfoglalja Bassár el-Aszad egykori helyét. Szíriai tagságát 2011 novemberében függesztették fel, azóta a szék üresen áll. A polgárháború nyomán egyre nagyobb a felekezeti szakadék a régióban.

A tagállamok képviselői kihasználták az alkalmat, hogy nyomás alá helyezzék Katart, amiért az továbbra is támogatja a Muzulmán Testvériséget, és más régióbeli ellenzéki szervezeteket. Maga Egyiptom és Szaúd-Arábia terrorszervezetté nyilvánította a Testvériséget, hozzájuk csatlakozott az Egyesült Arab Emírátusok és Bahrein, visszahívva nagyköveteiket Katarból. Doha aggodalommal nyugtázta a diplomáciai gesztust, ugyanakkor a csúcstalálkozón arra figyelmeztette arab társait, tartózkodjanak a szervezetek csupán politikai célból történő „terroristává” nyilvánításától.

Egyiptomban kedden elnapolták az ítélethirdetést a Muzulmán Testvériség újabb, 682 tagjának perén, miután az ENSZ arra figyelmeztetett, ellentétes a nemzetközi joggal az az egy nappal korábbi bírói döntés, miszerint halálbüntetésre ítélték a szervezet 529 tagját. A modern kori Egyiptom legnagyobb tömeges halálbüntetéséről szóló ítéletet két nap alatt, szabálytalanságokban bővelkedő tárgyalás után hozták meg. Az újabb ítélethirdetést április 28-ra napolták el.