Pokoli hőhullámokat jósol az előrejelzés

Publikálás dátuma
2014.03.26. 13:53
38,5 fok Nagy-Britanniában. Ma még rekord, néhány év múlva megszokottá válik. Fotó: Sean Gallup/Getty Images
A globális felmelegedés nyomán az európai nyarak egyre melegebbé válnak és az egész kontinensre kiterjedő hőhullámmal kísért 2003-as nyári hónapok - amelyek több mint húszezer ember halálát okozták Európa szerte - válnak a normává a 2040-es évekre - derült ki a brit meteorológiai szolgálat (Met Office) új jelentéséből, amelynek bemutatását az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete (IPCC) jokohomai tanácskozásához igazították.

A jelenlegi éghajlati előrejelzések szerint, amennyiben nem csökken a fosszilis tüzelőanyagok elégetése révén a légkörbe kerülő szén-dioxid mennyiség, akkor a 2003-ban tapasztalthoz hasonló nyarak kifejezetten hűvösnek fognak számítani az évszázad végére beálló új klímához képest - olvasható a The Daily Telegraph című brit lap internetes kiadásában.

Az Európát 2003 júliusa és augusztusa között sújtó szélsőséges forróságra a szakemberek szerint valószínűleg ötszáz éve nem volt példa. Nagy-Britanniában ekkor jegyezték fel a valaha mért legmagasabb hőmérsékletet, 38,5 Celsius-fokot.

Franciaországban nagyjából 15 ezer ember vesztette életét szívproblémával összefüggő okok miatt, míg Olaszországban, Portugáliában, Nagy-Britanniában, Németországban és Hollandiában mintegy tízezerrel több elhalálozást jelentettek.

A kutatók 2004-ben megállapították, hogy a 2003-as nyári hőséget nagy valószínűség szerint az ember okozta globális felmelegedés erősítette. A brit meteorológiai szolgálatnak az európai időjárás elmúlt tíz évéről készített friss jelentése szerint a 2003-as év az egyre melegedő európai nyarak trendjébe illeszkedett, és a 2040-es években a dél-európai nyarak több mint felében melegebbek lesznek, mint 2003 nyári hónapjaiban.

"Nagy-Britanniára enyhébb és nedvesebb telek, valamint forróbb és szárazabb nyarak várnak a jövőben" - húzza alá a jelentés. Az időjárás természetes változékonysága miatt azonban, alkalmanként nagyon hideg telek és nagyon nedves nyarak is várhatóak. 

Stephen Belcher, a meteorológiai szolgálat hadley-i központjának vezetője elmondta, a kontinens egészét nézve a 2003-as hőhullámot meghaladó nyári hőmérsékletek válnak a normává, azt azonban nem lehet pontosan előre jelezni, hogy a hőhullámok milyen gyakorisággal fognak jelentkezni az egyes országokban. Hozzátette, a melegebb nyári hőmérsékletek nagyobb esőzésekkel járnak együtt, mivel a melegebb levegő több nedvességet képes megkötni. 

"A klímaváltozás néhány hatása a más országokban végbemenő események révén fog elérkezni Nagy-Britanniába" - mondta a szakember. Mint arra Jim Hall, az Oxfordi Egyetem munkatársa rámutatott, az Oroszországot és Európa keleti részét sújtó 2010-es hőhullám például óriási károkat okozott a búzatermésben, aminek eredményeként 5 százalékkal növekedtek az élelmiszerárak Nagy-Britanniában.

A szakember hangsúlyozta, hogy a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás igen bonyolult folyamat még egy olyan viszonylag jól kormányzott országban is, mint Nagy-Britannia. "Nehéz ugyanis összehangolni az összes szükséges dolgot" - mondta. A kutatók arra is figyelmeztetnek, hogy a klímaváltozás valószínűleg növelni fogja az asztma és a különböző allergiák előfordulásának gyakoriságát és az árvizek számát is a szigetországban.

A Jokohamában tanácskozó Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) jövő hétfőn teszi közzé újabb jelentésének egy részét az éghajlatváltozásról.  

Szerző

Egyre többen fizetnének is az egészségügyi ellátásért

Részben meglepő eredményű felmérés született: a 18-60 éves - tehát gazdaságilag aktív korú - lakosság nagyobb része (52 százaléka) elégedett a hazai egészségügy személyzetével.

Az állami egészségügy műszer- és berendezésállományával, valamint a rendelők, kórházak környezetének és elhelyezési körülményeivel a többség ugyancsak elégedett.

Ugyanakkor az aktív korú lakosság csupán egynegyede gondolja úgy, hogy az állami egészségügy általánosságban jól teljesít, ezzel szemben bő egyharmada (35 százalék) nem ért egyet ezzel az állítással - többek között ezek derülnek ki abból a reprezentatív kutatásból, amelyben a Prémium Egészségpénztár megbízásából a GKI Gazdaságkutató mérte fel az állami egészségügy minőségének megítélését.

Az egészségügy minőségéről megfogalmazott állítások közül "Az állami egészségügyben jól felkészült orvosok, nővérek dolgoznak" mondat megítélése (-100-tól +100-ig terjedő egyenlegskálán) +28-as átlagot kapott, ami azt jelenti, hogy a gazdaságilag aktív korúak többsége meglehetősen elégedett az egészségügy személyzetével.

Azt az állítást, hogy a "beteg az állami egészségügyben figyelmet és kedvességet kap", illetve azt, hogy "az állami ellátásban a beteg biztonságban van" a gazdaságilag aktív korúak összességében semlegesen ítélik meg. Az egészségüggyel kapcsolatban megfogalmazott állítások közül a legalacsonyabb átlagot (-17) "az állami egészségügyben én vagyok a legfontosabb" állítás kapta.

A Prémium Egészségpénztár felmérése kiterjedt az orvosok és gyógyszerészek munkájának megítélésére is. A 18 és 60 év közötti válaszadók (-100-tól +100-ig terjedő egyenlegskálán +46-os átlagos osztályzattal) jónak ítélik meg a háziorvosok munkáját. A szakrendelői orvosok munkájának minőségét némileg gyengébbnek tartják, mint a háziorvosokét, de munkájukat a relatív többség (átlagban +27 ponttal) még így is jóra értékelte.

A válaszadók a kórházi orvosok munkájának minőségével elégedettek legkevésbé, de a kórházi munkát a relatív többség még így is jóra értékelte (+12). A gazdaságilag aktív korú lakosság (az egyenlegskálán +53 ponttal) nagyon jónak ítéli a gyógyszertárak és a gyógyszerészek munkáját. A kórházi orvosokét kivéve minden szakma megítélése javult az elmúlt egy évben.

Érdekesség, hogy a Prémium (korábban AXA) Egészségpénztár tagjainak körében a háziorvosi ellátás minőségének megítélése kisebb hullámzást követően javult az elmúlt négy évben, miközben a szakrendelői ellátás minősége enyhén, a kórházi ellátásé pedig jelentősen romlott.

A GKI és a Prémium Egészségpénztár kutatásából az is kiderül, hogy az aktív korúak főként saját tapasztalatból választanak maguknak orvost vagy más egészségügyi szakembert (+45). A relatív többségre igaz, hogy ismerősöktől próbál információt szerezni (+32). Orvos ismerős véleményét is kikéri a relatív többség (+19). Az aktív korúakra nem jellemző az egészségügyi honlapokról történő információgyűjtés (-35).

A kutatás megállapításait ismertetve Dr. Váradi Péter, a Prémium Egészségpénztár igazgatótanácsának elnöke elmondta: "Ha a sors úgy hozná, a Prémium-tagság mintegy fele kész lenne fizetni a magánellátásért a jelenlegi, tb-finanszírozta szakrendelői ellátás helyett. Közülük 27 százalék főként azért, mert jobbnak véli a magánellátás minőségét, 24 százalék azért, mert akkor mehet az orvoshoz, amikor tud, további 24 százalék pedig azért, mert így jutna rá elég idő.

Azok közül, akik nem fordulnának magánellátóhoz, 56 százalék azért nem fizetne, mert már így is fizeti a tb-t, 35 százalék pedig azért, mert nem tudná kifizetni a magánszolgáltatót."

Szerző

Mélyben metró, magasban a lakásárak?

Publikálás dátuma
2014.03.26. 12:16
A 4-es metrót a piac már korábban "beárazta" a környék ingatlanjainál. Fotó: Bielik István/Népszava
Pénteken adják át Budapest legújabb, négyes metróvonalát. Az Otthon Centrum szerint a beruházás ugyan általában tompította a megállók környékén az ingatlanárak csökkenését, de egyelőre még nem tapasztalható az árnövekedés. 

A hatás számszerűsíthetőséget nehezíti, hogy a lakáspiacon év eleje óta eleve fellendülés tapasztalható, valamint a 4-es metrót a piac már korábban "beárazta" a környék ingatlanjainál. Érdekesség, hogy egyelőre a belvárosi területeken - ilyen a Rákóczi-, a Kálvin és a II. János Pál tér - a felszíni tereprendezések, térfelújítások hatása egyelőre nagyobb, mint a metró nyújtotta új közlekedési, utazási lehetőségek. Hasonló megállapításukra jutottak a szakértők a debreceni 2-es villamos átadása kapcsán.

Az új metróvonal hatását egyelőre nehéz vegytisztán kimutatni, véli az Otthon Centrum. Kezdve az év eleji - a piac szempontjából legjobb hírt jelentő -, az egész országos piacon tapasztalható fellendüléssel. Az év első két hónapjában az Otthon Centrum tapasztalata szerint mind az érdeklődők, mind az adásvételek száma jócskán meghaladta az egy évvel korábbi értékeket.

A vidéken, és a fővárosban a metró által érintett és nem érintett területeken egyaránt tapasztalható fellendülés megnehezíti a metró hatásának izolációját. Ezen kívül, a beruházás több éve tart, az alagútépítés 2006-ban indult meg, az átadás pedig többször csúszott. A metró, illetve hatása így már évekkel ezelőtt beépült a várakozásokba, a piac "beárazta" a beruházást.

A hatás megítélésében azt is figyelembe kell venni, hogy az alapkőletétel évében, 2006-ban, a lakáspiac devizahitelek hajtotta másodvirágzását élte, míg az átadás a válság okozta mélypontra esik, így a hatás nem feltétlenül reálérték emelkedésben, inkább visszafogottabb árcsökkenésben mutatkozhat meg.

A metró hatásának megítélése egyben túl korai is, hiszen az utasforgalom alakulása, a közlekedési szokások megváltozása még nem látható, ami tovább formálhatja a metróvonal és az állomások környezetét, így az ottani lakáspiacot is. Nem is beszélve a metróhoz kapcsolódó, a tervek szerint később megvalósuló, beruházásokról, mint például az Etele téri új városközpont.
A metróberuházás, akár a közlekedési kapcsolatok fejlesztésén, akár a felszíni fejlesztéseken keresztül pozitív hatással volt a keresletre, illetve az árakra is. Ez utóbbiak esetében azonban inkább az a jellemző, hogy a távolabbi környékekhez képest visszafogottabban csökkentek az árak, de áremelkedést még nem tapasztalhattunk.

Az átadás kettős hatása

Az ingatlanok esetében az egyik legfontosabb szempont - akár az ármeghatározó tényezők, akár a vevői preferenciák közül -az elhelyezkedés. "Az elhelyezkedés magába foglalja többek között a terület rendezettségét, közlekedési kapcsolatait is" - mondja Kühne Kata, az Otthon Centrum ügyvezető igazgatója. - "A metróberuházás a nyomvonal környékén mindkét szempontra hatással van. Némileg meglepő módon azt tapasztaltuk, hogy a metróhoz kapcsolódó térfelújítások, tereprendezések egyelőre pozitívabb hatással vannak az egyes területek ingatlanpiacára, mint a fejlődő közlekedési kapcsolatok."

A Rákóczi tér teljes felújítása például sokat javított a terület megítélésén, ami a lakáspiaci keresletben és az árakban is megmutatkozik. A tér megközelíthetősége a 4-6-os villamos, illetve a Blaha Lujza tér közelsége miatt eddig is kiváló volt, így itt egyértelmű, hogy a tereprendezés hatása erősebb. Idesorolható a Kálvin tér is, de részben a II. János Pál Pápa tér is, amelynél a közlekedési kapcsolat hatása már valamivel erősebb.

A budai oldalon a Móricz Zsigmond körtér illik ebbe a sorba, amely eddig is Dél-Buda közlekedési csomópontja volt, a metró beruházással együtt pedig a tér is jelentősen megújul. A metró hatása itt azonban nehezen azonosítható, hiszen a pár éve megnyílt új bevásárlóközpont is pozitív hatással volt a könyék ingatlanpiacára.

A több pozitív hatás együttállására a pesti oldalon a Kálvin tér, illetve a környéke a jó példa. Egyrészt a Móricz Zsigmond körtérhez hasonlóan az új metróvonal előtt is kiváló közlekedési kapcsolatokkal rendelkezett a tér, másrészt a közeli Budapest Szíve projekt szintén növelte a terület népszerűségét, már a metró átadását megelőzően. A Budapest Szíve projekt önmagában is jó példa, hogy a felszíni közterület fejlesztések milyen fellendülést tudnak hozni a környék lakáspiacára. A Kecskeméti utcában, illetve az Egyetem tér környékén a felújítás, a forgalomcsillapítás hatására egyértelműen nőtt a kereslet, itt gyorsabban lehet értékesíteni a lakásokat, mint a környéken lévő, egy-két utcával távolabb fekvő ingatlanokat.

Elhúzódó hatás

Az eladók már évekkel a metró átadása előtt előszeretettel hangsúlyozták, hogy a nyomvonalhoz közel esik az adott ingatlan. Így a metró árfelhajtó, pontosabban árcsökkenést visszafogó, hatása a várakozásokon keresztül már korábban beárazódott. A vevői oldalon viszont egyelőre nem látható, hogy az új metróvonal átrendezte volna a preferenciarendszert. "Ez valószínűleg később lesz érezhető, ahogy a közlekedés is megindul a metróvonalon, és az érintett területek szorosabban kapcsolódnak a városi közlekedési hálózat fő ütőereihez" - teszi hozzá Déry Attila, az Otthon Centrum vezető elemzője.

"A felszíni közterület felújítások persze növelik egy-egy terület keresettségét a vevői oldalon is, de ez független a metró jelentette közlekedési kapcsolatoktól. Az új metróvonal több fázisban gyakorol hatást a lakáspiacra, és egyelőre csak a várakozásokon alapuló fázis zárul le, a következő években a vonal tényleges használata valószínűleg tovább fogja formálni a környék ingatlanpiacát."

Vidéki példa

Debrecenben szintén a közelmúltban indult el a 2-es villamos, amely kapcsán nagyon hasonló tapasztalatok alakultak ki az ingatlanpiacon. "Az új vonal beindítása egyértelműen pozitív változásokat hozott a környék ingatlanpiacára" - mondja Horváth Attila, az Otthon Centrum debreceni franchise partnere. "A hatás nehezen számszerűsíthető, hiszen a vonal egy már eddig is népszerű területen fut, illetve a várakozásokon keresztül az új villamos vonal hatása már korábban megjelent a piacon."

Egyértelmű árfelhajtó hatásról Debrecenben sem beszélhetünk, az új budapesti metróhoz hasonlóan itt is az árcsökkenést tompította a fejlesztés. A párhuzam olyan szempontból is folytatható, hogy a közlekedési szokások megváltozásával, a buszok visszaszorulásával a Civis város lakáspiacán a jövőben is fog változásokat hozni az új vonal.

Szerző