Közben a krími tatárok népszavazást rendezhetnek arról, Oroszországhoz, vagy Ukrajnához kívánnak-e csatlakozni. Mindezt a térség legfőbb tatár-gyűlésének elnöke, Refat Csubarov jelentette be. A gyűlés 250 tagja szombaton tárgyal a referendum részleteiről.
A nyelvtörvény miatt aggódnak a kisebbségek
A félszigeten 300 ezer tatár él. Sztálin 1944-ben kiűzte őket a Krímről, sok család azonban 1991 után visszatért.
Jelenleg a tatárok adják a félsziget népességének 15 százalékát.
A kisebbség bojkottálta a krími népszavazást, melyen a megkérdezettek az Oroszországhoz való csatlakozásról döntöttek.
Mind a 193 krími, korábban az ukrán hadsereghez tartozó laktanyára és katonai létesítményre kitűzték már az orosz zászlót - jelentette be Valerij Geraszimov, az orosz hadsereg vezérkari főnöke.
A krími kormány adatai szerint az ukrán hadsereg több mint 15 ezer tisztje, illetve katonája kérvényezte, az orosz hadseregben kívánja folytatni a szolgálatot.
A további mintegy 6,5 ezer ukrán katona az ideiglenesen felállított regisztrációs irodákban veheti magát nyilvántartásba, hogy családjával, szervezetten elhagyhassák a félszigetet.
Tegnap az Air France légitársaság Sanghajból Párizsba tartó járata útirány-változtatásra kényszerült, s le kellett szállnia Hamburgban, miután Oroszország - hadgyakorlatra hivatkozva - lezárta légtere egy részét, s így a gépen nem maradt elég üzemanyag az eredeti táv megtételére. A jelentésből nem derült ki, van-e összefüggés az ukrajnai határon megnövekedett orosz katonai jelenlét és a hadgyakorlat között.
A bezárt szevasztopoli konzulátus feladatait átvevő lengyel követségre látogatott tegnap Odesszában a lengyel külügyminiszter, miután Kijevben folytatott tárgyalásokat ukrán kollégájával és a kormányfővel.
Radoslaw Sikorski nyomatékosította reményét, hogy Ukrajna nem fecsérli el az esélyt, melyet az Európai Unióval aláírt társulási megállapodással kapott. "Ez hatalmas lehetőség Ukrajna korszerűsítésére" - mondta.