Simon-ügy - Jegybanki célvizsgálat a MagNet Banknál

Helyszíni célvizsgálatot indított a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a MagNet Magyar Közösségi Bank Zrt. székhelyén - az elmúlt napokban a nyilvánosság elé került - egyes bissau-guineai, illetőleg egyéb külföldi állampolgárságú természetes személyek bankszámla-nyitásaival kapcsolatban - közölte az MNB.

A közlemény szerint a jegybank a célvizsgálat során ellenőrzi, hogy megfelelően kezelik-e az egyes külföldi állampolgárságú természetes személyek számlanyitásai kapcsán felvetődő magasabb kockázatokat.

Az MNB vizsgálatának eredményét annak lezárulta után határozatban teszi közzé a nyilvánosság számára - áll a közleményben.
Fáy Zsolt, a bank elnöke az Indexen március 20-án megjelent interjúban közölte, hogy a Simon-ügy kirobbanása után alapos belső vizsgálatot folytattak le, ekkor derült ki, hogy az elmúlt hónapokban a bank 40 ezer ügyfele között felbukkant kilenc "afrikai" is. A MagNet Bank vezetője szerint mind a kilenc bissaui ügyfél 2013. november és 2014. február között jelentkezett be a banknál.

Az Index-interjúban a bankelnök határozottan cáfolta azt, hogy a pénzintézet alkalmazottai hibáztak az ügyben. Szerinte minden esetben követték a megfelelő előírásokat, és a rendelkezésre álló dokumentumok alapján ellenőrizték az adatok valódiságát. A bank nem vonhatta kétségbe az afrikai okmányok eredetiségét, hiszen azokat az adott ország hatóságai állították ki - olvasható a hírportálon.

Fáy Zsolt egyedi számlákról a banktitkokra vonatkozó előírások miatt nem nyilatkozott, a "bissauiak csoportjáról" viszont annyit elárult, hogy közülük nyolcan az Andrássy úti fiókban személyesen nyitották meg számlájukat, egyikük személyazonosságát pedig internetes számlaigénylés után az ügyfél lakásán ellenőrizték az alkalmazottak.

A "csoport" nyolc tagjánál a nyitás után egyáltalán nem volt pénzmozgás a számláján, így azokról pénzmosás gyanúja miatt sem kellett figyelni. A kilencedik bissaui pénzbefizetéseiről viszont a tiltás miatt nem adhatnak ki hivatalos adatokat a nyilvánosság számára - írta az Index.

A lap emlékeztet arra, hogy információik szerint Simon Gábor az afrikai okmány segítségével 75 millió forintnak megfelelő összeget tartott Gabriel Derdak bissaui állampolgárként a pénzintézetben. Bissaui papírokkal nyitott számlája volt a Sólyom Airlines-ügyben ismertté vált Welsz Tamásnak, akit Simon segítőjének tartanak és Fürst György, korábbi VI. kerületi szocialista alpolgármesternek - közölte saját információira hivatkozva az Index.

Az előzetes letartóztatásban lévő Simon Gábor volt MSZP-s országgyűlési képviselőt, az MSZP volt elnökhelyettesét adócsalással, magánokirat-hamisítással, valamint felbujtóként elkövetett közokirat-hamisítással gyanúsítják. A Magyar Nemzet február 4-én írt arról, hogy egy bécsi számlán Simon Gábornak több száz millió forintja van, amit nem tüntetett fel a vagyonnyilatkozatában.

Szerző

Minden hatósági engedélyt kiadtak a 4-es metróra

Kiadta a Nemzeti Közlekedési Hatóság (NKH) a 4-es metró elindításához szükséges valamennyi hatósági engedélyt, így megindulhat az utasforgalom az új vonalon.

A NKH közleménye szerint a Siemens M4 Budapest Konzorcium 2013. december 10-én benyújtott kérelmét érdemben elbírálta, a biztosítóberendezés és automatikus vonatvezérlő rendszerre az ideiglenes használatbavételi engedélyt megadta. Emellett kiadta az egyes járművek megfelelőségéről és a biztonságirányítási rendszer elfogadásáról szóló határozatokat is.

Ezzel az összes, az induláshoz szükséges vasúthatósági engedélyt megadta a közlekedési hatóság.
Mint írták, az engedélyezési eljárások során a hatóság meggyőződött arról, hogy a budapesti 4-es metróvonal a létesítési engedélyeknek megfelelően épült meg, a rendeltetésszerű használatra alkalmas, valamint a forgalombiztonsági követelményeket kielégíti.

Hangsúlyozták: mivel a 4-es vonal az első teljesen automata metróvonal, beüzemelése fokozatosan történik. A közelmúltban sikeresen lezárt utasok nélküli próbaüzem lehetővé tette az ideiglenes használatbavételi engedély megadását, amely egy évig érvényes. A járműfelügyelő nélküli üzem a végleges használatba vételi engedély kiadása után kezdődik.
A 4-es metrót pénteken adják át.

Szerző

Orbán után a felvidéki Ilonka néni is Szent István-díjat kapott

Szent István-díjat vett át Kövér László házelnöktől a szlovák állampolgárságától megfosztott, 102 éves Tamás Aladárné csütörtökön az esztergomi Vármúzeum lovagtermében. A Szent István-emlékéremmel Burián László nyugalmazott plébánost tüntették ki, aki a második világháború után kitelepített magyar híveket követte Csehországba.

"A magyar állam nevében ígérem, hogy az ön és magyar sortársai ügyét sohasem fogjuk feledni. Az ön emberi tartása arra kötelez bennünket, hogy mindent megtegyünk annak érdekében, hogy mindenki megértse és elfogadja, mi magyarok nem valami ellen tartozunk össze, hanem önmagunkért. Mindent meg fogunk tenni, hogy Szlovákiában is megértsék, nemcsak a múltunk közös, a jövőnk is" - mondta Kövér László az elismerés átadása előtt.

Az Országgyűlés elnöke emlékeztetett arra, hogy az Európai Unió 28 tagállama mintegy 500 millió lakosából 40 millió ember őshonos, kisebbségben élő nemzeti közösség tagja. Ezen kisebbségek jogainak biztosítására nincsenek érdemben használható nemzetközi normák - tette hozzá.
"Európai etnikai közösségek több tízmillió tagja él részleges jogfosztottságban, és az Európai Unió a politikailag és erkölcsileg is egyre tarthatatlanabb helyzet rendezésének még a kezdeményezésétől is elzárkózik" - jelentette ki Kövér László.

A politikus emlékeztetett arra, hogy a magyar állam 2010 óta közjogilag is teljesíti a magyarsággal szembeni nemzeti kötelezettségét. A Kárpát-medencében és a nagyvilágban élő minden magyar ember a szülőföld elhagyásának kényszere nélkül magyar állampolgár lehet.

"Ezáltal senkinek sérelmet nem okozunk, szándékaink szerint valamennyi szomszédos országnak lehetőséget teremtünk a XX. századi kölcsönös sérelmek meghaladására, ezáltal a XXI. században javítva a valamennyiünk érdekeit szolgáló regionális gazdasági és politikai együttműködést" - fogalmazott az Országgyűlés elnöke.

Kövér László közlése szerint Magyarország ugyanazt a tiszteletet és elbánást várja el a határain kívül élő magyar közösségek számára, mint amit Magyarország biztosít az itt élő, számbeli kisebbségben lévő, őshonos nemzeti közösségek számára.
A Szent István-emlékéremmel kitüntetett Burián László elismerését a nyugalmazott plébános betegsége miatt Gyurcsó Zoltán, a Nyitrai Egyházmegye helynöke vette át.

Beer Miklós, a Váci Egyházmegye megyés püspöke méltatásában emlékeztetett arra, hogy Burián Lászlót 1946-ban szentelték pappá, majd önként jelentkezett a Sziléziába deportált magyarok lelki szolgálatára. Később egy paptársát segítette át a határon, amikor elfogták és papi hivatásától eltiltották.

A díjátadón részt vett a korábbi díjazottak közül a Béres házaspár, Buzánszky Jenő, Duray Miklós, Tőkés László, Wittner Mária
A Szent István-díjat jelképező szobor Melocco Miklós alkotása; Szent Istvánt ábrázolja, amint a keresztet mindkét kezével magasba emeli nemzete előtt. A díjazottakat minden évben közvélemény-kutatás és internetes szavazás után választja ki az alapítvány kuratóriuma.

A Szent István-díj Alapítványt Bihari Antal, a Körzeti Televízió Esztergom vezetője 2001-ben hozta létre az összmagyarság kulturális életének segítésére, a kulturális örökség védelmére. A díjjal elsőként Orbán Viktor miniszterelnököt tüntették ki, de birtokosai között van Nemeskürty István, Makovecz Imre, a Püski házaspár és Tőkés László. Az emlékérem a Körzeti Televízió Esztergom díja, elsősorban olyan környékbeli személyek kaphatják, akik a helyi közösség érdekében kiemelkedő tevékenységet végeznek.

Szerző