Ahány taxis, annyi vélemény

Ahány taxis, annyi vélemény a fél éve életbe lépett fővárosi taxirendelet következményeiről. Van aki több ellenőrzést, mások több információt szeretnének és sokallják a költségeket.

A tavaly szeptemberben életbe lépett taxisrendelet ellenére sem sikerült érdemben visszaszorítani az úgynevezett "taxishiénák" számát - számolt be lapunknak egy budapesti fuvarcég sofőrje. A taxisok szerint az egyik legnagyobb problémát az okozza, hogy az ellenőrök nem mernek a maffia-taxisok által preferált területekre menni, ezért az "ilyen" taxisokat békén hagyják. "Többet kellene ellenőrizni ott, ahol az "ilyenek" tanyáznak: például pályaudvaroknál, szórakozóhelyeknél, vagy a repülőtérnél. Az ellenőrök leginkább csak ott járnak, ahol a becsületes taxisok dolgoznak.

Oda nem mennek, ahová igazán kellene, mert félnek a balhétól" - mondta az egyik lapunknak nyilatkozó sofőr. A rendelet egyik célja pedig éppen az lett volna, hogy visszaszorítsa az olyan taxisok számát, akik például az említett helyeken, működési engedély nélkül, hiénaként "lesben állva" várnak kuncsaftjaikra, miközben nem tartoznak semmilyen fuvarszervező irodához sem. "Bízunk abban, hogy a rendszer hosszú távon kialakul. Abban azonban nem bízunk, hogy az ilyen taxisok végleg eltűnnek. Mindig vannak kiskapuk" - nyilatkozta egy másik sofőr.

Mint arról korábban beszámoltunk, a 2013. szeptember 1-jén életbe lépett rendelet többek között kimondja, hogy a taxik az addigi maximált ár helyett már csak fix vitedíjjal fuvarozhatnak: az alapdíj 450 forint, ezen felül 280 forintot kell fizetni kilométerenként, a várakozási díj pedig percenként 70 forint. A rendelet a sárga "egyenszín" használatára is kötelezte a taxisokat, valamint azt is kimondta, hogy tíz évesnél idősebb autót nem használhatnak. A sofőrök elmondása szerint a kocsik átfestését, átmatricázását saját maguknak kellett finanszírozniuk, a fuvarcégek nem állták az átalakítások költségeit. Az egyik taxis arról számolt be, hogy autójának a rendelet paramétereinek megfelelő felújítása több mint háromszázezer forintba került, amit teljes egészében magának kellett állnia. "Arról azonban nem tudok, voltak-e olyanok, akiknek emiatt kellett abbahagyniuk a taxizást. Az ismerőseim közül mindenkinek sikerült az átalakításokat saját zsebből kifizetni" - mondta.

A fix árak sem javítottak a helyzeten, sőt, a megkérdezett sofőrök egybehangzóan számoltak be arról, hogy a rendelet bevezetése óta érezhetően csökkent a fuvarok száma. Az egyik sofőr elmondta, hogy a fixált árak ellenére majdhogynem ötven százalékos áremelkedés történt: korábban egy öt kilométeres fuvar nagyjából 1300 forintba, ma legalább 2000 forintba kerül a fix tarifák mellett - és ehhez még hozzá kell számolni az esetleges várakozási díjat.

Az utasok száma tehát radikálisan csökkent, azt azonban egyik sofőr sem érzi, hogy a taxisok kevesebben lennének. "Napi tíz és fél órát dolgozom, szerényen, de meg tudok élni belőle. Ha van napi öt-hat fuvar, össze tudok szedni tíz-tizenkétezer forintot. Akkor már boldog vagyok" - mondta az egyik sofőr. Véleményük szerint régebben a budapesti lakosság is gyakrabban használta a taxikat, a magas árak miatt azonban ma már inkább a tömegközlekedést választják.

"Az a probléma, hogy ez a rendszer nem hallja az embert" - mondta egy másik taxis -, "és én sem hallok igazán semmit a környezetemről. Nem tudom, hogy másoknak pontosan hogy megy. Van, amikor több fuvar van, máskor kevesebb. De hogy ez most mitől van, nem tudom. Lehet, csak én állok néha rossz helyen". Abban azonban az összes, a Népszavának nyilatkozó sofőr egyetértett: a "maffia típusú" taxisok száma továbbra is magas. "Az autójukat ők is ugyanúgy sárgára festik - mondták - és ez előtt is, ez után is tudni fogják, hogyan játsszák ki a rendszert".