Valótlan Orbán-állítások

Sem a gazdasági mutatókról, sem az energetikáról nem igazolható állításokat tett kampányinterjúiban az újraválasztásáért harcoló kormányfő. A magyar gazdaság sajnos egyáltalán nem emelkedik ki az európai mezőnyből.

Orbán Viktor miniszterelnök szerint Magyarország minden fontos gazdasági mutató - munkanélküliség, foglalkoztatás, gazdasági növekedés, infláció, külkereskedelmi egyensúly - alapján jobban teljesít az Európai Unió átlagánál. A kormányfő erről a Kossuth Rádió 180 perc című műsorának adott interjúban beszélt pénteken, mérleget vonva kormánya teljesítményéről. Nehéz egy ilyen kijelentést konkrét statisztikákra lefordítani, hiszen sem a "gazdasági mutatók", sem a "jobban teljesít" fogalma nem tisztázott precízen, de az sem, hogy milyen időszakra vonatkozik az állítás. Azt mégis kijelenthetjük, hogy a miniszterelnöknek ebben a formában nincs igaza. Nézzük a talán legfontosabb mutatót, a bruttó hazai terméket, a GDP-t! Az Eurostat legfrissebb, 2012-es adatai szerint hazánk ebben mindössze az átlag kétharmadát éri el (vásárlóerő-paritáson), és ebben az összefüggésben a kétharmad nem a példátlan siker szinonímája. Ha azonban a GDP növekedésére gondolunk, azon belül is a 2013-as éves adatra, Magyarország 1,1 százalékos értéke valóban észrevehetően, egy egész százalékponttal jobb az unió átlagánál. De ugyanez az adat 2012-ben már megint nem nekünk kedvezett, a mínusz 1,7 lényegesen nagyobb visszaesést mutat, mint az EU-átlag mínusz 0,4-es értéke.

Bár a kormány büszke az infláció leszorítására, még akkor is, ha ezt mesterségesen, a rezsicsökkentéssel érte el, a tavalyi adat itt is rosszabb az uniós átlagnál, 1,7 százalékos forintromlás áll szemben az 1,5 százalékos EU-számmal, miközben az euró még kevesebbet, csak 1,3 százalékot inflálódott.

Orbán is elismerte, hogy nem teljesítették az egymillió új munkahelyre vonatkozó ígéret időarányos részét, sőt azt mondta a rádióban, ami megvalósult a ciklusban, 250 ezer munkahely, az is több, mint amennyit "bárki" komolyan gondolt. Természetesen a 250 ezer is egy mesterségesen előállított szám, részint a közfoglalkoztatottak létszámának felduzzasztásával, részint a statisztika sajátosságai miatt alakult ki. Például azzal, hogy a külföldön dolgozók egy részét is foglalkoztatottként veszik számba. Bolgár György Fidesz-hazugságvizsgáló, nemrég megjelent könyvének ezzel foglalkozó fejezetében kimutatja, hogy a magyar versenyszférában mindössze néhány ezerrel van több munkahely, mint négy éve.

Ezt egyébként a kormányfő is elismerte rádiószózatában: "a vállalkozások még sokaknak nem tudnak munkát adni. A változás az, hogy az előző kormányok segélyt adtak az alulképzett, munkaerő-piaci szempontból kedvezőtlen térségben lakó embereknek, a mostani pedig a közfoglalkoztatás révén munkát ad nekik" - mondta. Érdemes emlékeztetni, hogy a segély helyett munkát jelszót és a közfoglalkoztatást már az előző, szocialista kormányok kitalálták. A közmunka haszna mindenképp az lehetne, ha ezeket az embereket sikerülne "visszavezetni a munka világába", de ezen a téren kevés az eredmény.

A miniszterelnök szólt arról, hogy a tavalyi év trendforduló volt, a rezsicsökkentés miatt is alacsony infláció következtében nőttek a reálkeresetek. Beszélt arról is, hogy bár a szakképzésben biztató jelek vannak, a munkástanulók jól szerepelnek nemzetközi versenyeken, és egyre inkább az iparkamara igényeihez igazítják a képzést, az általános iskolai oktatásban még sok a teendő. Azt is elismerte, hogy a nemzetközi felmérésekben romlanak a magyar diákok eredményei.

A jövőre vonatkozó tervei közül Orbán kiemelte: fontos a teljes foglalkoztatottság, a rezsicsökkentés, de a legnagyobb baj, hogy még mindig sokan vannak, akiknek bár van munkájuk, jövedelmük, nincs tartalékuk, ezen kell változtatni.

A Fidesz-elnöke a kampányban erőltetett iramot diktál magának és a rá figyelő polgároknak. A korareggeli rádiófellépés után felavatta a fővárosban a négyes metrót, de a délután már szerbiai választói között találta Szabadkán, ahol Kosztolányi-szobrot is avatott. Közben egész oldalas interjúja is olvasható a Világgazdaságban. A napilapnak csütörtökön, Kecskeméten nyilatkozott a Knorr-Bremse új üzemének felavatása alkalmából. Energetikai kérdésekre is válaszolt, például azt állította, hogy az aznap fölavatott, jövőre már működésbe is lépő szlovák-magyar gázvezeték jelentősége az, hogy azon nem orosz gáz fog jönni. Csakhogy ez valójában nem így van, ahogy azt lapunk már többször megírta. Orbán válaszaiból ugyanakkor az is kiderül, a paksi erőmű-bővítési beruházásnál nincs garancia a magyar beszállítók részvételére, a kormányfő csupán reméli, hogy az magasabb szintű lesz, mint az 1966-os szerződés szerint elkészült első atomerőműnél, mert azóta fejlődött iparunk.

Éhbérért dolgozunk

Minimális összegért dolgoznak a magyarok - derül ki az Eurostat tegnap közzétett tanulmányából, amely az egyes tagállamokra lebontott óránkénti munkaerőköltségre vonatkozó 2013-as adatokat hasonlította össze. Magyarországon az óránként munkaerőköltség 2013-ban 7,4 euró volt, ezzel a lista ötödik helyét csíptük el – hátulról. Ez ugyanakkor az ország versenyképességének használ.
A foglalkoztatottak száma 2013 decembere és 2014 februárja között 4 millió 53 ezer volt, 236 ezerrel több, mint egy évvel korábban - jelentette a KSH. A 15-64 évesek foglalkoztatási rátája 60,4 százalékra emelkedett.