Orbán-kormány;elemzők;devizahitel;törlesztés;piacgazdaság;

2014-03-29 06:24:00

Növekedési alapok nélkül

A külföldi elemzőkkel szemben nem optimisták a magyar gazdaság jövőjével kapcsolatban olyan tekintélyes közgazdászok, akik konzervatívnak vallják magukat. Mellár Tamás és Bod Péter Ákos a Hungarian Bussiness Leaders Fórum rendezvényén beszélt.

A régi szocialista Magyarország jobban működött, mint a mostani piacgazdaság - így értékelte a Fidesz-kormány elmúlt négy évét Mellár Tamás. A Pécsi Egyetem tanára a nyomatékosította: soha nem volt szocialista gondolkodású, és a jövőben sem kíván ezen változtatni. A jövőt illetően Bod Péter Ákos sem volt optimista. A Budapesti Corvinus Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára a választási programok - illetve azok hiányát - szemlélve nem látja azt, hogyan lehet a gazdasági növekedést érdemben gyorsítani.

Törékeny a gazdasági egyensúly a mai Magyarországon, a szerkezetváltás - a kormány állításaival szemben - nem történt meg, a külföldi és a hazai tőke együttműködése nem valósult meg. Az egészségügy, az oktatás és a nyugdíjrendszer nem fenntartható módon működik. Mellár Tamás vélekedett így a Hungarian Bussiness Leaders Fórum eseményén. Éles kritikával illette a piacgazdaságnak azt a formáját, amelyet a Fidesz-KDNP 2010 óta valósít meg. Véleménye szerint a munkaerőpiac nem rugalmas, és nem a versenyszféra igényeit elégíti ki. Nincsenek meg a feltételei annak, hogy a potenciális növekedés a jelenlegi 0-1 százalékos mértéknél magasabb szintet érjen el. Ahhoz, hogy legalább a régió országaihoz képesek képesek legyünk felzárkózni, 2-3 százalékra lenne szükség. Mellár bírálta, hogy az MNB feladta az inflációs célkövetést, így jelenlegi negatív a reálkamat, mivel a maginfláció tartósan 3 százalék körül van. A professzor szavaira úgy reagált Pleschinger Gyula, hogy a jegybank nem érez olyan inflációs nyomást, amely veszélyeztetné a középtávú inflációs cél elérését. A Monetáris Tanács tagja álláspontját azzal indokolta, hogy a fegyelmezett költségvetés jelenleg segíti a dezinflációs monetáris politikát.

Emlékeztetett arra, hogy a Monetáris Tanács 2012 augusztusa óta 4,4 százalékponttal csökkentette a kamatszintet. Az, hogy befejeződik-e a monetáris enyhítési ciklus, az majd az áprilisi kamat-meghatározó ülésen kiderül - fogalmazott Pleschinger. Emlékeztetett arra is, hogy a magyar bankrendszer számára a külső piaci kockázatok csökkennek, és úgy vélekedett, hogy a gazdasági javulás még törékeny, tekintettel az amerikai likviditásbővítő program fokozatos megszüntetésére, valamint a bizonytalan kimenetelű ukrán válságra. Megemlítette, hogy az MNB felmérése szerint a devizában eladósodott háztartások harmada tudná, de nem törleszti a tartozását, mivel a kormány újabb hitelesmentő lépésére vár - közölte Pleschinger.

A változtatás egyik fő akadálya az, hogy nem látszik ambíció a régióban különösen nagynak számító államháztartás terjedelmének csökkentésére - figyelmeztetett Bod Péter Ákos. Véleménye szerint már csak azért is iparkodni kellene, mert a közép-európai térség GDP-je átlagosan 3 százalék körüli mértékben bővül. A kormány ugyanakkor belemanőverezte magát egy olyan adórendszerbe, amely nehezíti a fiatalok munkaerőpiacra képzését.
A hallgatóság ugyanakkor meglepetéssel hallgatta a hazánkat rendszeresen elemző londoni szakembereke elismerő véleményét, a korábban folyamatosan aggódó elemzők most legfeljebb attól félnek, hogy Magyarország az idei kétszázalékos növekedést követően képes lesz-e még nagyobb, akár négy százalékos bővülésre.

Felminősített az S&P

Stabilra javította Magyarország hosszú futamidejű államadós-besorolásának kilátását az eddigi negatívról a Standard & Poor's. A nemzetközi hitelminősítő ezzel levette a napirendről a magyar szuverén osztályzat leminősítését. Az S&P péntek reggel Londonban ugyanakkor bejelentette, hogy a lépéssel együtt megerősítette a hosszú és rövid lejáratú magyar államadósság-kötelezettségek "BB/B" osztályzatát, tehát az ország a bóvli kategóriában maradt.