Az uniós agrártámogatásokat ma nagyrészt járadéknak tekintik. Holott sokkal hasznosabb lenne felhasználásukat a hátrányok csökkentésének szolgálatába állítani - áll Némethné Pál Katalinnak, a GKI Gazdaságkutató Zrt. kutatásvezetőjének tanulmányában. Erről beszélt Nagy Tamás, a Mezőgazdasági Szövetkezők és termelők Országos Szövetségének (MOSZ) elnöke is, aki egy háttérbeszélgetésen elmondta, hogy néhány napja Brüsszelben tárgyalópartnerei jelezték: nem tartható fenn a végtelenségig a földalapú támogatás. A szakmai elképzelések során egyre inkább előtérbe került az a kérdés, hogy a meglévő támogatások ösztönzik-e a működőképes gazdaságokat, illetve hozzájárulnak-e a foglalkoztatás bővítéséhez, a generációkon átívelő egzisztenciák kialakulásához.
Egyre kevésbé fontos maga a termelés, szemben annak társadalmi hatásaival, a nehéz helyzetben élők körülményeinek stabilizálásával - említette az agrárszakember, aki hozzátette, hogy a földalapú támogatás nálunk akár egymilliós tulajdonosi réteget is érinthet, évente összességében mintegy 46 milliárd forintos adómentes jövedelemhez lehet általa jutni. Ez az összeg eleve hiányzik a mezőgazdaságból, hiszen nem gazdaság fejlesztésére költik. Ha ez a támogatás csökken, vagy megszűnik akkor ez óriási feszültséget eredményezhet, hiszen most az uniós támogatásból fedezik a földhasználók a bérleti díjat. A kieső forrásokat a hatékonyság növelésével, vagy egyéb tevékenységekből, például szolgáltatások, ipari tevékenységből szerzett bevételekből lehet pótolni - emlékeztetett Nagy Tamás, aki beszámolt arról is, hogy a MOSZ kidolgozott egy vidékfejlesztési programot, amit eljuttattak a kormányhoz és a pártokhoz is.
A hazai agrárium éppen a támogatás orientált fejlődés miatt nem használta ki rendkívül előnyös mezőgazdasági adottságait, ugyanis nem a képességek, a piaci adottságok határozták meg a termelést, hanem az, hogy mire lehet támogatást felvenni - mondta a Népszavának Némethné Pál Katalin. A kutatásvezető úgy vélte: nemzeti érdek, hogy az unióban egységesen csökkenjen, vagy épüljön le az agrártámogatás, mert akkor már csak rajtunk múlna, hogy kihasználjuk-e a kedvező adottságainkat, amihez az emberi erőforrás is hozzátartozik.
Az uniós támogatást a 10 évvel ezelőtti 230-240 ezer regisztrált gazda helyett most nem egészen 180 ezren kapják meg, hektáronként közel 70 ezer forintot - jegyezte meg a MOSZ elnöke.. A hazai gazdálkodók (agrárüzem vezetők) 85 százalékának viszont csak gyakorlati tapasztalata van, szakképzettsége viszont nincs. Az uniós átlag egyébként 71 százalékos, az északi és a nyugati országokban alacsonyabb a szakképzetlenek aránya, de a volt szocialista országok is jobban állnak nálunk. A jövőben rosszul járhatnak azok, akiknek hiányzik a megfelelő szakmai ismertük, illetve azok is, akik csak a támogatás miatt csaptak le az állami földbérlet- pályázati lehetőségekre. Közülük sokan éppen csak "kulturállapotban" tartják a földjüket, amiért átlagosan hektáronként 30 ezer forintot kifizetnek ugyan, de a többi 38-40 ezer forintot zsebre teszik - mondta Nagy Tamás, aki nem zárta ki, hogy akár 3-4 éven belül már kiszáradhatnak a földalapú támogatás forrásai.
Az "új földesurak" vagy megtanulnak gazdálkodni és befektetnek, vagy megfelelő szakembereket alkalmaznak - tette hozzá Némethné Pál Katalin. A támogatásokkal bizonyos csoportok nagyon jól jártak, viszont eközben romlott a mezőgazdaság termelőképessége, versenyképessége, vagyis az ország rosszul járt.
Szakemberek szerint a jelenlegi kormányzati agrárpolitika is alapjaiban módosulhat, azáltal, hogy megszűnik a nagy potyapénzek felvételének lehetősége. Előtérbe kerülhetnek például az agrártársaságok, amelyek értenek is a mezőgazdasághoz. A kisebb agrárüzemeknek viszont a saját adottságaiknak megfelelő termelésre kell átállniuk, mert a tömegáru, gabona termelésben esélytelenek lesznek a nagyokkal szemben.
Megéri fát ültetni
Agrár-erdészeti fejlesztésre 240 millió forintot fizettek ki Magyarországon a 2013-ig szóló uniós programidőszakban a KPMG összesítése szerint. A most lezárult 2007-2013-as uniós ciklusban Magyarországon összesen 1162 hektárra igényeltek egyszeri, területalapú, vissza nem térítendő támogatást a gazdák agrár-erdészeti fejlesztésre. Az ilyen jogcímen nyújtott támogatás fás legelők létesítését és hasznosítását, a hagyományos, tájjellegű gazdálkodás fenntartását, illetve a mozaikos tájszerkezet kialakítását célozza.
Magyarország területének mintegy 21 százaléka, 2 millió hektár minősül erdőnek. A kívánatos az ország 26-27 százalékos erdősültsége lenne.
A Vidékfejlesztési Minisztérium, mint a 2014-2020 programidőszak vidékfejlesztési programjának gazdája, a következő programperiódusban is szerepelteti ezt a célt az erdészeti szakágazati fejlesztési szükségletek között. Azt, hogy pontosan mekkora keretet lehet majd ilyen fejlesztésekre fordítani, körülbelül fél év múlva, a vidékfejlesztési program uniós jóváhagyása után lehet majd megtudni - jelezte a KPMG közleményében. Cserháti Gábor, a KPMG igazgatója a közleményben kifejtette, hogy az utóbbi egy évtizedben vált - nem utolsósorban az ilyen célú támogatások miatt - gazdasági értelemben is kifizetődővé, hogy erdőkkel szabdalják, vagy vegyék körül a termőterületeket, illetve a haszonnövények közé ligetesen fákat ültessenek, mivel ezáltal jelentősen javítható a mezőgazdasági tevékenység hatékonysága és fenntarthatósága. A tudatos erdősítés több nitrogént köt meg a talajban, csökkenti a műtrágyázási és öntözési igényt, valamint megszünteti, sőt akár visszafordíthatóvá is teszi a talajeróziót, emellett az agrár-erdészeti rendszerekben keletkező fa tehermentesítheti az erdőket - tette hozzá.
Szakemberek ehhez hozzátették, az erdősítés bővítheti a vidéki foglalkoztatást, akár egész évben munkát adva az embereknek. Az utóbbi években már a hazai, őshonos fafajták telepítését támogatja az unió és a nemzeti program is.