Oroszország;Szocsi;Szilícium-völgy;vízellátás;Krím félsziget;Expert Online;

2014-03-31 07:32:00

Mit kezd Moszkva a Krímmel?

A világ, természetesen, arra figyel, milyen politikai és gazdasági következményei lesznek a Krím félsziget csatlakozásának Oroszországhoz. Moszkvában azonban az is napirendre került: egyáltalán mit kezdjenek a Krímmel? 

Ahhoz nem férhet kétség, hogy a Fekete-tengeri flotta támaszpontjainak megerősítése, fejlesztése, a katonai jelenlét növelése elsőrendű feladat. Stratégiai pozícióján kívül azonban a félsziget sok mást is kínál. Ötletekben nincsen hiány. Az Expert Online egyenesen arról cikkezik, hogy a Krím ideális terep lehetne az orosz Szilícium-völgy megteremtésére.

A csúcstechnológia kaliforniai otthonához hasonló információs technológiai központ létrehozását lelkes hívei azzal is igyekeznek alátámasztani, hogy olyan régiók, amelyekben a pihenésre különösen jók a feltételek, különösen alkalmasak arra, hogy tudósokat, magasan képzett mérnököket, gazdasági szakembereket vonzanak.

Csak arról feledkeznek meg, hogy már az ukrán válság kirobbanása előtt született elképzelés sem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, a kormány által támogatott terv a szkolkovói csúcstechnológiai központ létrehozására igencsak lassan halad. Az új ötletet kommentálók közül a legjellemzőbb véleményt az a hozzászóló fogalmazta meg, aki azt írta, hogy régen nem hallott már ilyen agyrémet.

A fantáziadús elképzeléseknél egyelőre sokkal nagyobb gondot okoz Moszkva számára az, hogyan biztosítsa a normális életfeltételeket az átmeneti időszakban. Az ukrán állami vállalat, az "Ukrenergo" például felére csökkentette a félsziget villamos energia ellátását arra hivatkozva, hogy két vezetéken is üzemzavart tapasztalt.

Az oroszok a Szocsiban rendezett téli olimpia és paraolimpia objektumait ellátó dízel-generátorokat is igénybe vették az áramellátás helyreállítására. Olyan illúzióik nincsenek, hogy egyszeri problémáról van szó, bár azt is tudják, hogy sem gazdaságilag, sem technológiai szempontból az ukránoknak nem érdeke ennek az üzletnek a feladása.

Moszkvában vizsgálják annak a lehetőségét, hogy a félszigetet a Kercsi-szoroson keresztül csatlakoztassák az egységes orosz energiahálózathoz. Mintegy másfél évet vesz igénybe a kábelek lefektetése, és körülbelül 490 millió dollárt emészt fel. Megoldandó feladat a vízellátás biztosítása is: jelenleg ez is Ukrajnától függ. A gázkitermelés megduplázásának feladatát az orosz gázóriás, a "Gazprom" kapta.

Haladéktalanul meg kell szervezni az akadálytalan áruforgalmat az új orosz határon. Egyelőre még vannak ezzel gondok. Mint ahogy azzal is, hogyan biztosítsák a krími exportot külföldre. Az emberek szabad mozgásáról nem beszélve.

A miniszterelnök a nyarat jelölte meg, ameddig a Krím lakóit el kell látni orosz személyi igazolvánnyal. Politikailag is jelentőséget tulajdonítanak annak, hogy ukrán cégek helyett a Rosztelekom orosz szolgáltató biztosítsa a távközlés zavartalanságát.

A bankok helyzetét az orosz alsóház külön is vizsgálja, alapot hoznak létre a krími betéttulajdonosok védelme érdekében.Nagy hangsúlyt kapott az orosz médiában, hogy Dmitrij Medvegyev miniszterelnök a témának szentelt tanácskozáson bejelentette, június végéig a kormány elé kell kerülnie annak a programnak, amely a félsziget társadalmi-gazdasági fejlesztését tűzi ki célul.

Nemcsak általánosságban, hanem az anyagi ráfordítások pontos feltüntetésével. Hatalmas összegről van szó, egyes szakértők 5 milliárd dolláros évi ráfordítást sem tartanak kizártnak. A mintegy 400 millió dolláros márciusi segély csak a legszükségesebb kiadásokat fedezi.

A Krím ügyeivel foglalkozó miniszterelnök-helyettes, Dmitrij Kozak bejelentette, hogy április közepéig ki kell dolgozni egy különleges gazdasági övezet létrehozásának tervét a Krímben. Ennek lényegéről azonban egyelőre csak homályos elképzelések vannak. Állítólag 5 milliárd dollárt hajlandóak befektetni itt az orosz vállalkozók, tudni kell azonban, hogy csak a közlekedési infrastruktúrára 10 milliárdra lenne szükség.

Addig is, amíg ez megvalósul, jóléti intézkedésekkel igyekeznek javítani a lakosság életén. 36 milliárd rubelt szánnak arra, hogy az orosz átlagra emeljék a krími nyugdíjakat. Jövő év januárjától szeretnék a Krímre is kiterjeszteni a kötelező egészségügyi biztosítást. Addig is biztosítják az ingyenes egészségügyi ellátást. A mintegy 200 ezer állami alkalmazott átlagfizetésének beharangozott emeléséhez is majdnem másfél milliárd dollárra lenne szükség.

Át kell képezni a tisztviselői kart, az igazságügyben dolgozókat, akiknek a jövőben az orosz törvényekhez kell igazodniuk. Az oktatást is át kell szervezni, néhány évet vesz majd igénybe a tervezett reform. Az orosz egyetemi felvételt azonban már idén elérhetővé teszik a krímiek számára.

Nagy munka vár azokra, akiknek az a feladat jutott, hogy az ipari és a mezőgazdasági termelés folyamatosságáról gondoskodjanak, és új technikával lássák el a gazdálkodókat. A kis és közép vállalkozások feltérképezése külön gond, ezekről Moszkvának nincsenek megbízható információik.

A leggyorsabban a turizmus fejlesztését szeretnék megoldani. E téren nagyok a lehetőségek. Arra egyelőre nem lehet számítani, hogy külföldi turisták fogják elözönleni a félszigetet, az oroszok érdeklődésére azonban bizton számíthatnak. A hatóságok máris felszólították az orosz vállalatokat, hogy vegyenek beutalót dolgozóik számára a krími üdülőházakba és szanatóriumokba. Ez önmagában is elegendő lehet arra, hogy a turizmus jövője biztosítva legyen.