Mit kezd Moszkva a Krímmel?

Publikálás dátuma
2014.03.31. 07:32
Orosz időszámításra állt át a Krím-félsziget FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/DAN KITWOOD
A világ, természetesen, arra figyel, milyen politikai és gazdasági következményei lesznek a Krím félsziget csatlakozásának Oroszországhoz. Moszkvában azonban az is napirendre került: egyáltalán mit kezdjenek a Krímmel? 

Ahhoz nem férhet kétség, hogy a Fekete-tengeri flotta támaszpontjainak megerősítése, fejlesztése, a katonai jelenlét növelése elsőrendű feladat. Stratégiai pozícióján kívül azonban a félsziget sok mást is kínál. Ötletekben nincsen hiány. Az Expert Online egyenesen arról cikkezik, hogy a Krím ideális terep lehetne az orosz Szilícium-völgy megteremtésére.

A csúcstechnológia kaliforniai otthonához hasonló információs technológiai központ létrehozását lelkes hívei azzal is igyekeznek alátámasztani, hogy olyan régiók, amelyekben a pihenésre különösen jók a feltételek, különösen alkalmasak arra, hogy tudósokat, magasan képzett mérnököket, gazdasági szakembereket vonzanak.

Csak arról feledkeznek meg, hogy már az ukrán válság kirobbanása előtt született elképzelés sem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, a kormány által támogatott terv a szkolkovói csúcstechnológiai központ létrehozására igencsak lassan halad. Az új ötletet kommentálók közül a legjellemzőbb véleményt az a hozzászóló fogalmazta meg, aki azt írta, hogy régen nem hallott már ilyen agyrémet.

A fantáziadús elképzeléseknél egyelőre sokkal nagyobb gondot okoz Moszkva számára az, hogyan biztosítsa a normális életfeltételeket az átmeneti időszakban. Az ukrán állami vállalat, az "Ukrenergo" például felére csökkentette a félsziget villamos energia ellátását arra hivatkozva, hogy két vezetéken is üzemzavart tapasztalt.

Az oroszok a Szocsiban rendezett téli olimpia és paraolimpia objektumait ellátó dízel-generátorokat is igénybe vették az áramellátás helyreállítására. Olyan illúzióik nincsenek, hogy egyszeri problémáról van szó, bár azt is tudják, hogy sem gazdaságilag, sem technológiai szempontból az ukránoknak nem érdeke ennek az üzletnek a feladása.

Moszkvában vizsgálják annak a lehetőségét, hogy a félszigetet a Kercsi-szoroson keresztül csatlakoztassák az egységes orosz energiahálózathoz. Mintegy másfél évet vesz igénybe a kábelek lefektetése, és körülbelül 490 millió dollárt emészt fel. Megoldandó feladat a vízellátás biztosítása is: jelenleg ez is Ukrajnától függ. A gázkitermelés megduplázásának feladatát az orosz gázóriás, a "Gazprom" kapta.

Haladéktalanul meg kell szervezni az akadálytalan áruforgalmat az új orosz határon. Egyelőre még vannak ezzel gondok. Mint ahogy azzal is, hogyan biztosítsák a krími exportot külföldre. Az emberek szabad mozgásáról nem beszélve.

A miniszterelnök a nyarat jelölte meg, ameddig a Krím lakóit el kell látni orosz személyi igazolvánnyal. Politikailag is jelentőséget tulajdonítanak annak, hogy ukrán cégek helyett a Rosztelekom orosz szolgáltató biztosítsa a távközlés zavartalanságát.

A bankok helyzetét az orosz alsóház külön is vizsgálja, alapot hoznak létre a krími betéttulajdonosok védelme érdekében.Nagy hangsúlyt kapott az orosz médiában, hogy Dmitrij Medvegyev miniszterelnök a témának szentelt tanácskozáson bejelentette, június végéig a kormány elé kell kerülnie annak a programnak, amely a félsziget társadalmi-gazdasági fejlesztését tűzi ki célul.

Nemcsak általánosságban, hanem az anyagi ráfordítások pontos feltüntetésével. Hatalmas összegről van szó, egyes szakértők 5 milliárd dolláros évi ráfordítást sem tartanak kizártnak. A mintegy 400 millió dolláros márciusi segély csak a legszükségesebb kiadásokat fedezi.

A Krím ügyeivel foglalkozó miniszterelnök-helyettes, Dmitrij Kozak bejelentette, hogy április közepéig ki kell dolgozni egy különleges gazdasági övezet létrehozásának tervét a Krímben. Ennek lényegéről azonban egyelőre csak homályos elképzelések vannak. Állítólag 5 milliárd dollárt hajlandóak befektetni itt az orosz vállalkozók, tudni kell azonban, hogy csak a közlekedési infrastruktúrára 10 milliárdra lenne szükség.

Addig is, amíg ez megvalósul, jóléti intézkedésekkel igyekeznek javítani a lakosság életén. 36 milliárd rubelt szánnak arra, hogy az orosz átlagra emeljék a krími nyugdíjakat. Jövő év januárjától szeretnék a Krímre is kiterjeszteni a kötelező egészségügyi biztosítást. Addig is biztosítják az ingyenes egészségügyi ellátást. A mintegy 200 ezer állami alkalmazott átlagfizetésének beharangozott emeléséhez is majdnem másfél milliárd dollárra lenne szükség.

Át kell képezni a tisztviselői kart, az igazságügyben dolgozókat, akiknek a jövőben az orosz törvényekhez kell igazodniuk. Az oktatást is át kell szervezni, néhány évet vesz majd igénybe a tervezett reform. Az orosz egyetemi felvételt azonban már idén elérhetővé teszik a krímiek számára.

Nagy munka vár azokra, akiknek az a feladat jutott, hogy az ipari és a mezőgazdasági termelés folyamatosságáról gondoskodjanak, és új technikával lássák el a gazdálkodókat. A kis és közép vállalkozások feltérképezése külön gond, ezekről Moszkvának nincsenek megbízható információik.

A leggyorsabban a turizmus fejlesztését szeretnék megoldani. E téren nagyok a lehetőségek. Arra egyelőre nem lehet számítani, hogy külföldi turisták fogják elözönleni a félszigetet, az oroszok érdeklődésére azonban bizton számíthatnak. A hatóságok máris felszólították az orosz vállalatokat, hogy vegyenek beutalót dolgozóik számára a krími üdülőházakba és szanatóriumokba. Ez önmagában is elegendő lehet arra, hogy a turizmus jövője biztosítva legyen.

Szerző
Frissítve: 2014.03.30. 21:50

Amerikai detektorral keresik a fekete dobozt

Ausztráliából vasárnap útnak indult az Ocean Shield nevű hadihajó, egy amerikai detektorral, amely a fekete doboz jelzéseit fogja. Még egy hétig bocsát ki elektronikus jeleket a több mint három hete rejtélyesen eltűnt malajziai utasszállító, az MH370-es járat fekete doboza, azután kimerülnek az elemei és végleg elhallgat.

A detektort az amerikai haditengerészet bocsátotta az ausztrálok rendelkezésére. A szerkezetet vontató Ocean Shieldet más, akusztikus jelek érzékelésére alkalmas berendezésekkel is felszerelték. Az ausztrál haditengerészet hajója azonban csak három-négy nap múlva ér a pénteken kijelölt új kutatási területre, két és fél órányi repülőútraPerthtől.

Szombaton egy kínai és egy ausztrál hajó is felszedett hulladékot a tengerből, de az első vizsgálatok alapján egyik törmelékdarab sem köthető a feltételezések szerint az Indiai-óceán déli részén lezuhant Boeing 777-eshez. Vasárnap is tíz repülővel és nyolc hajóval keresték a roncsdarabokat.

A repülő március 8-án tűnt el, fedélzetén 239 emberrel, az utasok kétharmada kínai volt. A kínai hozzátartozók egy része nem fogadja el a malajziai hatóságok bejelentését, hogy repülőszerencsétlenség történt, s nem maradtak túlélők. Vasárnap több tucat kínai hozzátartozó érkezett Kuala Lumpurba: magyarázatot követelnek a malajziai illetékesektől.

Közben Tony Abbot ausztrál miniszterelnök azt mondta, bízik benne, hogy hamarosan olyan bizonyíték került elő , amely biztos irányt mutat a gép megtalálásához. A kutatást vezető parancsnok szerint nehezíti a munkát, hogy a keresés jelenlegi helyszínét hajózási útvonal szeli át, és emiatt valószínűleg több a víz felszínén úszó tárgy.

Szerző

Újabb időzített hír jelent meg a Simon-ügyben

Több újabb, Simon Gáborhoz tartozó bankszámlát tudtak azonosítani a hatóságok - írta a Magyar Nemzet online vasárnap. A jobboldali napilap információi szerint "a Simon-ügyben végrehajtott házkutatások és banki információk beszerzése során a pénzügyi és nyomozó hatóságok pénzintézeti dokumentumokat és bizonyítékokat foglaltak le". 

Ezek a lap szerint több újabb Simon-számlára is utalnak, ám ezek közül csak egyről írtak részletesen. A salzburgi Bankhaus Carl Spängler & Co. AG-nál vezetett számla egyenlege 2014. január 23-án 199 977 euró, azaz mintegy 60 millió forint volt - közölték, hozzátéve: a 2008-ban nyitott számlán korábban - 2008 és 2010 között - nagy volt a pénzmozgás, egymillió eurót meghaladó ki- és befizetések is történtek.

A Fidesz a hírre azonnal sajtótájékoztatót hívott össze, amelyen Selmeczi Gabriella úgy értékelte a fejleményeket, hogy folytatódik "a szocialista bűnregény". A kormánypárt szóvivője Mesterházy Attila MSZP-elnököt, az ellenzéki összefogás miniszterelnök-jelöltjét arra kérte: mondja el végre, mit tud a százmilliókról, kinek a pénzét tartották a számlákon, és hány szocialistának van még ilyen bankszámlája. Mivel ezekre nem kaptak választ, utóbb közleményben adtak hangot elégedetlenségüknek.

Nem ez az első, Simon nevére szóló ausztriai bankszámla, hiszen az egész ügy - amely miatt a volt szocialista politikus jelenleg előzetes letartóztatásban van - egy másik, a bécsi Volksbanknál lévő, mintegy 230 millió forintnak megfelelő valutát őrző számlával kezdődött. A Spängler-bankház számláján lévő pénz forrása egyelőre nem ismert, de lehet, hogy nem a sajátja Simonnak, ahogy korábbi nyilatkozata szerint a 230 milliót is csak vagyonkezelési céllal bízták rá. Magyarázata szerint mivel nem az övé volt, a pénzt nem is tüntette fel vagyonnyilatkozatában, és mivel így adóznia sem kellett utána, nem követhetett el adócsalást sem, amivel meggyanúsították. Az ügyészség mindenesetre a vélt adóhátralék összegét zároltatta.

Sokkal rejtélyesebb a harmadik Simon-számla, amelyet a budapesti MagNet Bankban nyitottak idén február 10-én. Forrásaink arra következtetnek, hogy a nemrég tisztázatlan körülmények között elhunyt Welsz Tamás vállalkozó - talán mások megbízásából - gyanúba akarta keverni Simont. Mint megírtuk: a Simon-ügy ügyészségi koronatanúja megváltoztatta vallomását a számlanyitással összefüggésben. A MagNet Bank alkalmazottjaként dolgozó férfi első vallomása szerint Welsz "bemondásra", útlevél bemutatása nélkül nyitott náluk számlát Gabriel Derdak néven, és a pénzt is Welsz fizette be. Egy órával későbbi vallomásában már úgy emlékezett, Welsz be is mutatta az állítólagos bissau-guineai útlevelet, noha ilyen okmánya információink szerint sosem volt Simonnak. Bár az ügyészség állítja, hogy létezik az útlevél, nem hajlandó bemutatni a védelem számára. Welsz pedig azt vallotta, hogy Simon személyesen nyitotta a bankban a számlát. Értesüléseink szerint ugyanakkor a biztonsági kamerák felvételein Welsz látszik, Simon pedig nem.

Waltner alezredes felügyel

Nem Polt Péter legfőbb ügyész helyettese, Lajtár István vezeti a Simon-ügy kihallgatásait - cáfolta lapunk információját szombaton Fazekas Géza, a Legfőbb Ügyészség szóvivője. Valóban tévedtünk a nevet illetően, az érintettől elnézést kérünk. Nem ő, hanem egy másik ügyész, a Központi Nyomozó Főügyészség megbízott főügyész-helyettese, Waltner Roland az, aki a Simon-ügyben a kihallgatásokat felügyeli. Róla annyit érdemes tudni, hogy katonai ügyészként nemrég őrnagyból úgy léptették elő alezredessé, hogy a korábban általa vitt viszkisdoboz-üggyel, vagyis a tábornokperrel kínosan felsült a vádhatóság. Első fokon előbb minden vádlottat felmentették, majd másodfokon visszadobták az ügyet első fokra.

Szerző