Magas labdák

A pénz beszél - tartja a mondás. A Simon-ügyben már annyi százmillióról esett szó, hogy ennyi pénzből dőlnie kellene a szónak. Mégse a pénz fecseg. Nem is a mély, mert az hallgat. Hanem a felszín. A felszínen is olyasvalaki, aki kitüntető figyelemmel van a jobboldali Magyar Nemzet iránt, és kitűnő ütemérzékkel is rendelkezik. Vagyis - és ez már tényleg nagyon ritka így együtt -, nemcsak bennfentes információkkal bír, közel áll a Magyar Nemzethez, és remekül tud időzíteni, hanem a politikailag érzékeny kampányidőszakban úgy szivárogtatja az ügy egyes elemeit - és kizárólag azokat, amelyek támadási felületet adnak a kormányváltó pártok ellen -, hogy magas labdákat adjon a Fidesznek.

Emlékezhetünk: a kormánypárti lap február elején "dobta fel" a Simon-sztorit, az első külföldi számla ügyét, amikor a politikus már a kormányváltó erők közös jelöltjeként kampányolni készült. Most, a második számláról - és a sejtetni engedett többiről - éppen vasárnap reggel, a kormányváltó nagygyűlés előtt néhány órával rántotta le a leplet. Elég korán azért ahhoz, hogy még a nagygyűlés előtt beleférjen egy rögtönzött Fidesz-sajtótájékoztató, amelyen a felzaklatott Selmeczi Gabriella felszólíthatja Mesterházyt, hogy tényleg ne titkolózzon tovább, délután álljon elő a farbával.

Ne higgyük, hogy csak a rosszindulatú, "a pénzvilág Góliátjai" és "a birodalmi bürokraták" által megvezetett emberek gondolnak arra, hogy ha valahonnan így szivárog az információ, akkor a szivárogtatót az ügyben eljáró hatóságok környékén érdemes keresni. Ez akkor sem változik, ha a Központi Nyomozó Főügyészség, sőt akár Polt Péter legfőbb ügyész maga biztosítja a közvéleményt arról, hogy természetesen nem az ügyészség szivárogtat. Hiszen azt már hetekkel ezelőtt kiderítették ők maguk egy belső vizsgálattal, hogy tőlük aztán semmi, soha, senkinek. Azóta nem tartották indokoltnak újra belsőleg vizsgálódni - nem is lenne értelme, nyilván ugyanerre jutnának. Korábbi, hasonló ügyekben sem volt ez másként.
Én a Magyar Nemzet helyében már csak arra vigyáznék, egyik nap véletlenül nehogy az ítéletet hozzam le.