Az áthárítás művészete

Publikálás dátuma
2014.04.01. 07:19

A bankok nem voltak szégyenlősek, a 11 legnagyobb hazai pénzintézet mindegyike áthárította a pénzügyi tranzakciós illetéket. Csekély vigasz, hogy emiatt nem csökkent érdemben a készpénzkímélő bankkártya használat. A tranzakciós illeték bevezetésével a kormány becsapta a családokat, ugyanis annak bevezetésekor Matolcsy György még nemzetgazdasági miniszterként kizártnak tartotta az áthárítást. 

A pénzügyi tranzakciós illetéket 2013 januári bevezetése óta örök téma, hogy az illeték terhét a bankok hogyan és milyen mértékben hárítják át az ügyfeleikre. Az elektronikus tranzakcióknál januárban 0,2, majd augusztustól 0,3 százalékra emelkedett a terhelés mértéke, a készpénzfelvételnél a 0,3 százalékot 0,6 százalék követte. Az ügyfeleket az is kellemetlenül érintette, hogy a kezdeti 6 000 forintos tranzakciónkénti felső korlátot az illetékemeléssel egyidejűleg eltörölték. (A felső korlát mértékét egyébként a banki szakemberek túlságosan alacsonynak tartották.) A pénzforgalmi szolgáltatók több lépésben és jelentős mértékben áthárították az ügyfeleikre a tranzakciós illetéket bevezetésekor, előbb tavaly tavasszal, majd ősszel is az illetékkulcsok megemelésekor.

A készpénzfelvételkor és az átutalások alkalmával jellemzően főleg közvetlenül a tranzakcióra terhelték rá az illetéket. A kártyás vásárlásoknál viszont a közvetlen áthárítás mértéke jóval alacsonyabb volt, vagy többségében el is maradt, ehelyett a pénzintézetek azt a módszert alkalmazták, hogy az addig átlagosan 1 700 forintos éves kártyadíjat emelték fel - egy év alatt - 3 000 forintra - derül ki a legfrissebb MNB Szemle egyik tanulmányából. A trükk okairól Gergely Pétert, a Bankráció internetes portál szakértőjét kérdeztük, aki emlékeztetett arra, hogy mintegy 10 esztendeje ingyenes a bankkártyás vásárlás. A pénzintézetek felismerték: ha minden egyes vásárláskor felszámítanák a tranzakciós illetéket egy olyan szolgáltatásnyújtásért, ami addig ingyenes volt, akkor esetleg elgondolkodnának a készpénzhasználaton, annak ellenére, hogy a készpénzfelvétel kezdetben illetékköteles volt. (Csak idén februártól vált ingyenessé havi két alkalommal, összesen 150 ezer forint értékben.)

Ehelyett úgy gondolkodtak, ha évente egyszer a kártyadíjat emelik, akkor azt kevésbé veszik az emberek észre - mondta Gergely Péter. A kártyadíj felszámítására általában nem is szoktak figyelni az ügyfelek, ráadásul mire a magasabb díj megjelenik a számlakivonaton addigra az éves díj már be is lett fizetve. Az ügyfél hiába tiltakozik ez ellen, arra hivatkozva, hogy nem tudott az emelésről, a bank arra hivatkozik, hogy hirdetményben ezt közölte. Korábban a bankok közül többen a frissen számlát nyitó ügyfeleiknek felajánlották, hogy egy esztendeig mentesülnek a bankkártya-díj megfizetése alól. Az ilyen gesztusok azonban megszűntek, minden ügyfélnél felszámítják a bankkártya-díjat.

A jegybank szakértői megállapították: a bankok által felszámított díjak növekedése jelentős mértékben meghaladja a tranzakciós díj mértékét. Az inflációkövetés erre nem ad okot, hiszen a pénzromlás üteme jelenleg minimális. Az viszont tény, hogy a banki költségek, díjak, jutalékok emelését az egyéb, a bankokat sújtó különadók áthárítása is indokolta. Banki szakértők úgy vélik, hogy tartósan egyetlen pénzintézet sem viseli el a pluszterheket és így előbb-utóbb minden tehernövekedését az ügyfelekkel fizetteti meg. A lakosságot, tehát a kormány becsapta, nem a bankok nyereségét sarcolták meg, hanem végeredményben az ügyfelek - beleértve a vállalatiakat is - terheit növelték meg.

Csökkentek a hitelek és a devizabetétek
A háztartások hitelállománya 32,3 milliárd forinttal mérséklődött, míg a szezonális igazítás nélküli adat 41,2 milliárd forintos csökkenést mutatott - januárban, az MNB tegnap közzé tett adatai szerint. A szezonálisan nem igazított adatok változása a forinthitelek 2,62 milliárd forintos, illetve a devizahitelek 38,6 milliárd forintos tranzakciós csökkenéséből következett.
A háztartások betétállománya a tranzakciókból eredően szezonálisan igazítva 3,2 milliárd forinttal nőtt, szezonális igazítás nélkül 35,9 milliárd forinttal csökkent. A szezonálisan nem igazított adatok szerint a forintbetétek esetében 3,2 milliárd forint nettó betételhelyezés, a devizabetétek esetében 39,1 milliárd forint nettó betétkivonás történt.

Szerző

A szolgáltatók állják a gázár mai csökkenését

Csökken mától 6,5 százalékkal a lakossági földgáz ára. Az ármérséklésről a februárban hozott rezsicsökkentési és fogyasztóvédelmi törvénycsomag rendelkezik, amelyben az áll, hogy az alapdíj és a fogyasztott gáz mennyisége alapján számított tarifa április 1-jétől nem lehet több a 2013. november 1-én alkalmazott díjak 93,5 százalékánál. A 93,5 százalékot azonos hőmennyiségre és ugyanakkora kedvezményekkel kell számolni.

Az újabb rezsicsökkentés költségeit is a földgázkereskedő cégekre hárítja a kormány. A Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal elnökének a rendelete ugyanis úgy alakítja át a rendszerhasználati tarifákat, hogy a jövőben a szolgáltatóknak magasabb úgynevezett forgalom arányos tarifát kelljen majd fizetniük a gázhálózatokat fenntartó cégeknek, amelyektől a gázt átveszik, miközben a lakossági gázdíjak az előírt mértékben mérséklődnek. A hónap elejétől jelentkező plusz költség idén várhatóan mintegy két milliárd forinttal terheli majd meg a gázkereskedő vállalatok kasszáját - tudtuk meg iparági szakértőktől.

A piacot nem érte váratlanul, hogy ismét a gázforgalmazók húzzák a rövidebbet, miután a Fidesz-kormány az eddigi árkorlátozásaival is elsősorban az energiakereskedelemmel foglakozó vállalatokat tette veszteségessé a lakossági a szektorban, a hálózatokat működtető cégekre kisebb teher jutott. A hálózati díjak mérséklésével a családok nem járnak majd túlzottan jól. Egy átlagos háztartás ugyanis évente 9800 forintot fizet hálózathasználati díjként. Amennyiben ez a tétel 6,5 százalékkal kisebb lesz, akkor egy-egy családnak havonta 54 forinttal mérséklődnek az erre a célra fordítandó kiadásai.

Bár nagyon enyhe volt az idei tél, a magyar földgáztárolók töltöttsége így is nyolc százalékra esett. Ezért tárolókat az egyik napilap híre szerint szokatlanul korán, május helyett március 25-én elkezdték feltölteni. Az alacsony feltöltöttségi szint azért okozhat gondot, mert a töltöttség mértékének a csökkenésével párhuzamosan esik az a gázmennyiség ami kinyerhető a földalatti tárolókból azok károsodása nélkül. Emellett az orosz-ukrán területi viták miatt megtörténhet, hogy valamelyik fél elzárja a gázcsapokat. Így Magyarország legfőbb beszerzési forrása elapadhat, s emiatt ellátási gondok keletkezhetnek.

Ingatag költségvetési egyensúly

Publikálás dátuma
2014.04.01. 07:16
Varga Mihály euróbevezetési céldátumot jelölt és még kisebb hiányt mutatott ki FOTÓ: TÓTH GERGŐ
Továbbra is működnek az ördögi körök a költségvetésben: az átgondolatlan kiigazítások visszavetik a növekedést - véli a Pénzügykutató. A tavalyi államháztartási hiány a vártnál is alacsonyabb lett: alacsony növekedés mellett azonban folyamatos megszorításokra van szükség. Az államadósság gyakorlatilag stagnál.

A tavalyi évet a magyar költségvetési politika sikeréveként is tekinthetnénk, hiszen az ország kikerült végre a túlzottdeficit-eljárás alól, ám hiába jutott be Magyarország a relatíve jó költségvetési teljesítményt felmutató országok csoportjába, a káros "ördögi körök" azonban tovább működnek - véli tegnap kiadott előrejelzésében a Pénzügykutató. A költségvetés szerkezete visszafogja a növekedést, a lanyha gazdasági teljesítmény az adóbevételek kieséséhez vezet, az átgondolt és tartós hatásokkal operáló költségvetési politika hiányában szükségessé váló sorozatos kiigazítások pedig visszavetik a gazdaságot - teszi hozzá az elemzés.

A Pénzügykutató 2014-re 2,2 százalékos növekedést prognosztizál: a belső piaci kereslet a kutatók szerint fogyasztási és felhalmozási szempontból is a kormány választási politikájának köszönhetően élénkül. A Növekedési Hitelprogram (nhp) 2000 milliárd forintos keretösszeggel meghirdetett újabb ütemének már 90 százalékát szánták új beruházási hitelekre, és a folyósítható hitel plafonját is megemelték, ami így hozzájárulhat a növekedéshez - teszik hozzá. A Pénzügykutató szerint rontja ugyanakkor a növekedés feltételeit a bankszektor elleni átgondolatlan támadássorozat és a költségvetési törvénykezés kiszámíthatatlansága.

Tavaly 2,2 százalék volt az államháztartás európai uniós módszertan szerint számított, GDP-arányos államháztartási hiánya - jelentette be tegnap Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter. Banai Péter Benő, az NGM költségvetésért felelős helyettes államtitkára pedig elmondta, a korábbi 2,3-2,7 százalék körüli hiánynál jobb adat elsősorban annak köszönhető, hogy az uniós módszertan szerint a takarékok tőkeemelése és az E.ON megvásárlása miatti tőkeemelés valamint egyéb vagyonszerző műveletek nem növelik a hiányt, csak az államadósságot. Ezekkel a tételekkel együtt az államháztartás hiánya 2,8 százalék volt tavaly.

Nem gondoltuk volna, hogy az Eurostat beleegyezik, hogy a takarékszövetkezetek tőkeemelésére szánt 135 milliárd forint ne növelje a hiányt, de úgy látszik a kormánynak sikerült erről meggyőznie az unió statisztikai hivatalát - mondta el lapunknak Gabler Gergely. Az Erste Bank elemzője szerint az államháztartási adatok másik meglepetése az önkormányzatok többlete volt. Ennek oka az elemző szerint, hogy az állam számtalan - például az egészségüggyel és az oktatással kapcsolatos - feladatot átvett az önkormányzatoktól, így tudtak a korábbi évek hiányával ellentétben tavaly szufficitesen működni.

A Pénzügykutató felhívja a figyelmet, hogy az egyensúlyteremtésre használt módszerek között kétélű fegyverek is vannak: a rezsicsökkentéssel leszorított infláció a reálbérek növekedésén keresztül kedvezően hat a fogyasztásra, ugyanakkor az adóalap szűkülésével költségvetésibevétel-kieséshez vezethet. Emellett a kutatók szerint a túlzott kamatcsökkentés és a forintgyengülés nem dinamizálja tartósan a gazdaságot, és a hiány valamint az adósságráta csökkenését sem segíti.

A GDP-arányos államadósság 2013 végére 79,2 százalékra csökkent, így immár harmadik éve mérséklődik az államadósság mértéke, és a tendencia a következő években is folytatódhat - fogalmazott tegnapi sajtótájékoztatóján Varga Mihály. A miniszter emlékeztetett: 2010-ben még 83 százalék volt az adósság mértéke. Magyarországon kívül az EU-tagállamok között csak 5 tudta csökkenteni GDP arányos adósságát - tette hozzá.

Már gondolkodik az euró bevezetésén a kormány
Meglepő, hogy Varga Mihály szerint ebben az évtizedben reális az euró bevezetése - véli Gabler Gergely. Az Erste Bank elemzője szerint nem az időpont maga meglepő - az ugyanis megvalósítható, ha a kormányzatnak erre határozott szándéka van -, hanem az az újdonság, hogy a kabinet előállt egy céldátummal. Hiszen eddig Orbán Viktor csak annyit mondott, hogy addig nem beszélhetünk az euró bevezetéséről, amíg az EU átlagos fejlettségi szintjének 90 százalékát nem értük el. Varga Mihály tegnapi sajtótájékoztatóján kérdésre válaszolva közölte, hogy az évtized vége felé lehet aktuális Magyarország eurócsatlakozása. A legfontosabb feltételek közül Magyarország kettőt vagy hármat már teljesít, de a miniszter szerint a versenyképességen még sokat kell javítani azért, hogy egy reális, és a magyar gazdaság szempontjából előnyös dátumot ki lehessen tűzni. Az euró bevezetésének feltételei közül a Gabler Gergely szerint főleg a csökkenő államadósság a kérdéses. A paksi beruházáshoz felvett hitel folyósítása ugyanis adott esetben növelheti az államadósságot.

Az államadósság esetében kicsit félrevezető a tavaly év végi bruttó adat, azt ugyanis befolyásolta, hogy az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) visszafogta a kötvénykibocsátást és ezzel a kormányzati tartalékok is lecsökkentek. A nettó adat azt mutatja, hogy lényegében stagnál a GDP-arányos államadósság - tette hozzá Gabler Gergely. A Pénzügykutató tegnapi prognózisa szintén kiemeli, hogy az adósságráta a különböző trükkök nélkül nem csökkent volna. A kozmetikázás azonban már idén januárban lelepleződött, amikor a központi költségvetés forint-államadóssága ugrásszerűen megnőtt. Az államadósság csökkenését előrevetítő prognózist a Magyar Nemzeti Banknak (MNB) is csak úgy sikerült kihoznia, hogy 300 forint alatti árfolyamon számolta a devizaadósságot.

A múlt év végi trükkös államadósság-csökkentésben is jutott szerep az árfolyamnak. Bár az év utolsó napjára le lehet szorítani különböző eszközökkel az árfolyamot a költségvetésben szereplő szintre, az eladósodás tendenciáját a tartósan érvényesülő árfolyammal számított ráta tükrözi. Ennek alapján a Pénzügykutató szerint az állítható, hogy az adósság elleni harc állóháborúvá alakult: az adósságráta a nyolcvan százalékos szinttől nem tud elszakadni.

Szerző