Simon-ügy: nincs új gyanú, van kiszivárogtatás

Nem gyanúsították meg Simon Gábort újabb adócsalással, sem mással, sőt március 10-e óta az ügyészség nem is hallgatta ki a volt politikust - tudtuk meg. Pedig a Magyar Nemzet újabb három állítólagos külföldi Simon-számlát fedett fel, és a napilap hírt adott arról is, hogy Simon március 10-én, őrizetbe vételének napján felesége nevére íratta két budapesti ingatlanát. Eközben az Országgyűlés mentelmi bizottsága elkészítette jelentését: szerintük visszakövetelhető Simon képviselői jövedelme.

Nincs új gyanú Simon Gábor ellen - tudta meg lapunk. Noha a Magyar Nemzet a választási kampány hajrájában újabb állítólagos titkos külföldi számlákról adott hírt, sőt vagyonkimentésre is utalt, hétfő estig a volt politikussal szemben újabb gyanúsításközlés nem történt, sőt március 10-e óta információink szerint az ügyészég ki sem hallgatta. Akkor, három hete az állítólagos bissau-guineai útlevél miatt felbujtóként közokirat-hamisítással gyanúsították meg, majd őrizetbe vették, két nappal később pedig elrendelték az előzetes letartóztatását.

A nyomozás részleteit, pontosabban a Simonra terhelő információkat közlő Magyar Nemzet vasárnap online felületén, valamint hétfőn, nyomtatott számában összesen három újabb, Simonhoz köthető bankszámláról adott hírt. A lap szerint a salzburgi Bankhaus Spänglernél vezetett számlán idén januárban csaknem 200 ezer euró volt, de állítólag korábban az egymillió eurót meghaladó ki- és befizetések is történtek. Írtak még egy grazi, a Bankhaus Krentschkernél vezetett, ugyancsak több százezer eurós ki- és befizetéseket rögzítő számláról, valamint egy, a zürichi UBS Banknál nyitott számláról is.

Ez összesen öt számla, miután az első az egész Simon-ügyet elindító bécsi Volksbank-számla volt, melyen 770 ezer eurót, azaz mintegy 240 millió forintot találtak. Eddig kizárólag emiatt gyanúsították meg Simont adócsalással - ahogy újabban nevezik, költségvetési csalással -, és mint megírtuk, ezen külföldi jogsegély keretében zároltatta is a Központi Nyomozó Főügyészség a vélt adóhiányt, 238 ezer eurót, a "kár" tehát megtérült. A külföldieken kívül egy magyarországi számlára is fény derült. Ezt a budapesti MagNet Bankban nyitottak idén február 10-én. Erről megírtuk: forrásaink arra következtetnek, hogy az ügy másik gyanúsítottja, a tisztázatlan körülmények között elhunyt Welsz Tamás vállalkozó - talán mások megbízásából - gyanúba akarta vele keverni Simont. A számlanyitáshoz állítólag felhasznált bissau-guineai útlevele információink szerint soha nem volt Simonnak, és érdekes, hogy az ügyészség sem hajlandó bemutatni ezt a védelem számára.

Méreg végzett Welsz-szel?

Egyre biztosabb, hogy nem természetes halált halt a Simon-ügy kulcsfigurája, Welsz Tamás - állította a PestiSrácok blog. A portál nyomozói és orvosszakértői körökből származó információkra hivatkozva azt írta: méreggel ölték meg, vagy lett öngyilkos Welsz. A toxikológiai vizsgálat kizárta a természetes halált. Szervezetében peptid alapú toxint találtak - írták. Welsz március 20-i halálának körülményei tisztázatlanok; a rendőrségi közlésből csak annyi derült ki, hogy intézkedés során, az érdi házából Budapestre tartó rendőrautóban lett rosszul, az is lehet, hogy már akkor beállt a halál, és bár a rendőrök egy mentőállomásra vitték, ahol meg is próbálták újraéleszteni, nem tudták megmenteni.

Ráadásul a Magyar Nemzet - honlapján közzétett tulajdoni lapok másolatai alapján - felvetette a vagyonkimentés lehetőségét is. Azt írták, Simon a feleségének ajándékozta a XVIII. kerületi családi házát, és a XII. kerületi lakására is rákerült a széljegyen feleségének tulajdonjogi bejegyzési kérelme. Méghozzá mindkettő március 10-én, Simon őrizetbe vétele napján. Bár mindkét ingatlan haszonélvezeti joga a volt politikusnál maradt, a tulajdonjog-átruházásnak egy esetleges vagyonelkobzásnál lehet jelentősége, mert ezek az ingatlanok egy ilyen eljárásban fedezetként már nem vonhatók be - állapította meg a lap.

Az MSZP ismét felszólította Polt Péter legfőbb ügyészt: vizsgálja ki, hogyan kerülhettek nyomozati anyagok a sajtóhoz a Simon-ügyben. Szanyi Tibor közölte: ennek érdekében feljelentést is tesz, és elvárja, hogy ha hinni lehet Polt minapi írásbeli válaszának, miszerint az ügyben megjelent sajtóinformációk forrása nem a nyomozást végző főügyészség, akkor a legfőbb ügyész cáfolja meg az ellenőrizetlen értesüléseket. A szocialista politikus szerint ha mégis kiderül, hogy a jobboldali sajtóban megjelent információk az ügyészségtől származnak, akkor Polt Péternek le kell mondania.

Sejtésekre építettek állításokat

Az Országgyűlés mentelmi bizottsága bizonyítani nem tudja, de megállapította: fennáll annak a gyanúja, hogy Simon Gábor eltitkolt százmilliói összefüggésben állnak egykori országgyűlési képviselői, illetve volt MSZP-elnökhelyettesi tisztségével. Ezt is tartalmazza a testület által hétfőn elfogadott jelentés. A KDNP-s Rubovszky György által vezetett bizottság - az MSZP-s tagok távollétében - megállapította, sem Simon Gábor, sem pedig családtagjai vagyonnyilatkozataiban nincs adat arra, hogy az eltitkolt százmilliók származhattak legális, bevallott jövedelemből. Az elnök lapunknak azt is mondta, tulajdonképpen mindegy a pénz forrása, a lényeg az, hogy Simon azt nem tüntette fel - apróbb pontosításokkal februárban javított - vagyonnyilatkozatában.
Arra a felvetésre, hogy Simon korábbi nyilatkozata szerint ő csak vagyonkezelője volt a fellelt pénzeknek, azért nem írta be, Rubovszky azt válaszolta: akkor ezzel a megjegyzéssel kellett volna felüntetnie, de mivel nem tette, fennáll az összeférhetetlenség. Ez alapján pedig az első valótlan okirat beadásától, 2009 elejétől idén február 12-i lemondásáig nem jogosult képviselői juttatásaira. Vagyis a mentelmi bizottság szerint az összesen mintegy 40 millió forint visszakövetelhető tőle - ez utóbbi jogosságát a jelentés elfogadásakor egyedül tartózkodó LMP-s Schiffer András lapunknak vitatta.

Kifogásolta az MSZP, hogy sem a hatóságok, sem a Fidesz politikusai nem tesznek erőfeszítéseket Welsz titkosszolgálati kapcsolatainak, afrikai útleveleinek és gyanús halálának tisztázására. A Fidesz minderre nem reagált, viszont egy nap alatt több képviselőjük - Kósa Lajos, Zsigó Róbert és Selmeczi Gabriella - is az MSZP, sőt az egész kormányváltó összefogás szemére vetette valamilyen formában a Simon-Welsz ügyet. Bajnai Gordon szerint egyébként a Simon-üggyel a Fidesz csak saját botrányairól - Paksról, Felcsútról, Mészáros Lőrinc és Rogán Antal meggazdagodásáról - akarja elterelni a figyelmet.