Hálapénz nélkül nincs élet Romániában

A romániai városlakók csaknem 70 százaléka fizet hálapénzt, vagy ad ajándékot a jobb egészségügyi szolgáltatásért - közölte pénteken az Agerpres hírügynökség, egy friss felmérés adatait ismertetve.

A páciensek 84 százaléka mondta azt, hogy a közegészségügyi hálózatban elvárják a paraszolvenciát, és öt százaléka mondta ugyanezt a magánklinikákról.

A válaszadók 38 százaléka fizetett hálapénzt orvosának a legutóbbi szakrendelésen, 23 százalékuk a legutóbbi műtétért, és 21 százalékuk a kezelésért. A tanulmány szerint a megkérdezettek átlagosan 340 lejes (23 ezer forint) hálapénzt adtak orvosuknak.

A kórházi ellátást igénybe vevő válaszadók legnagyobb része (27 százaléka) az ápolóknak ad ajándékot, 16 százalékuk a műtősöknek, 15 százalékuk pedig a gondozóknak.

A felmérésből kiderül, hogy a páciensek leginkább a rohammentő-szolgálatban (SMURD) bíznak (83 százalékban), legkevésbé pedig az egészségügyi minisztériumban (26 százalékban).

A közvélemény-kutatást reprezentatív mintán, több mint ezer fő megkérdezésével végezték el.

Egy Bukarestre korlátozott tavalyi felmérés szerint a román fővárosban élők több mint 70 százaléka szerint nem minősül korrupciónak, ha egy páciens pénzt vagy ajándékot ad orvosának hálája jeléül, de csaknem 90 százalékuk elítéli azt, ha az orvos igényli a hálapénzt.

Szerző

Nem tudnak "rendesen" lőni a rendőrök

Problémásnak ítélik a kínai rendőrök fegyverhasználattal kapcsolatos ismereteit és felkészültségét, ezért három hónapos országos program indul kiképzésükre - jelentette be a közbiztonsági tárca Pekingben.

A kiképzés elsősorban a nagyvárosi és megyei szinten dolgozó járőröket, az erőszakos bűncselekmények felderítésében közreműködöket érinti és azokat, akik vészhelyzetben járnak el - idéz a minisztérium által kiadott közleményből pénteken a kínai média. A gyakorlati, harcképességet fokozó felkészítés mellett jogi ismereteket is oktatnak nekik.

 tárca és a tartományi szintű közbiztonsági szervek külön instruktorokat küldenek az alacsonyabb közigazgatási egységek rendőrségeihez a helyes fegyverhasználat oktatása céljából. A minisztérium hangsúlyozza, hogy e képzéseket rendszeressé kell tenni.

A hongkongi South China Morning Post című lap a hírrel kapcsolatban arra emlékeztet, hogy az intézkedésre olyan időszakban került sor, amikor országosan egyre nagyobb veszélynek tartják a terrorizmust, mind több a tüntetés, és az egyes erőszakos bűncselekmények felderítésében a rendőrök nem álltak a helyzet magaslatán.

A múlt hónapban például egy 46 éves rendőr akció közben szakszerűtlenül nyúlt fegyveréhez Senhszi tartományban, és belehalt sérülésébe. Tavaly összesen 449 rendőr vesztette életét szolgálatban, az elmúlt öt évben a legtöbb.

Amikor március elsején a kunmingi vasúti pályaudvaron nyolc merénylő késekkel a várakozó tömegnek esett, és megölt 29 embert, 143-at pedig megsebesített, bírálat érte a rendőri eljárást, mert elterjedt, hogy a helyszínen intézkedő rendőr, mielőtt a fegyverét használta volna, először engedélyt kért rá feletteseitől.

A kunmingi incidens után országszerte fokozták az ellenőrzéseket, több járőrt, járművet helyeztek szolgálatba. Pekingben például egy korábbi merénylet helyszínéhez, a városközpontban lévő Tienanmen térhez közeledve a piros lámpáknál már egyenruhások fürkészik a várakozó gépkocsik vezetőit, az utasteret és szúrópróba szerűen a csomagtartókat is. A metróban szintén egyre több helyen vezetik be a repülőtérihez hasonló biztonsági ellenőrzéseket.

Vidéken ugyancsak lépéseket tettek a közbiztonság védelmére. A hongkongi lap arról is beszámolt, hogy a neves belföldi turisztikai látványosságként ismert, Csöcsiang tartományi Hangcsou Lingjin templomában szerzetesekből "terrorelhárító egységet" hoztak létre. Húsz 20 és 40 év közötti szerzetest képeztek ki arra, hogy adott esetben használni tudják a biztonsági védőfelszerelést, a pajzsokat vagy a gumibotot, és paprika spray-t is kaptak. Az 1700 éves templom, amelyet naponta körülbelül tízezer látogató, illetve hívő keres fel, további 25 biztonsági őrt is alkalmazott.

Szerző

Már hamburgert sem ehetnek a Krímben

Publikálás dátuma
2014.04.04. 15:05
Képünk illusztráció. Fotó Illusztráció Scott Barbour / Getty Images
A folyamatos diplomáciai feszültség miatt bezárta krími éttermét a McDonald's - írja a BBC 

Az amerikai gyorsétteremlánc döntését megelőzve, a  német Deutsche Post postacég is bejelentette, hogy többé nem fogadják el a Krímbe címzett küldeményeket. 

A McDonald's három éttermét zárta be, a közlemény szerint csak ideiglenesen. A cég a dolgozóknak felajánlotta, hogy más éttermekben vállalhatnak állást Ukrajnában. A menedzsment egyúttal jelezte: remélik, hogy hamarosan rendeződik a helyzet, és újranyithatják éttermeiket. 

 

Szerző