Eredeti tervek szerint áprilisra kellett volna megállapodásra jutniuk a tavaly nyár óta zárt ajtók mögött tárgyaló feleknek, ám egyre távolabb kerül az izraeli-palesztin béke esélye.
Tegnap hajnalban öt gázai célpontot bombázott az izraeli légierő, válaszul arra, hogy palesztin szélsőségesek rakétákat lőttek ki az övezettel szomszédos Sár Hánegev kistérségre. Az izraeli bombák a Hamasz katonai infrastruktúrájában okoztak komoly károkat, többek között rakéta-kilövőállások is megsemmisültek. Egyik támadásban sem sérült meg senki.
A fegyveres adok-kapok nyilvánvalóan nem segítette a hét elején kátyúba került béketárgyalásokat. Kedden Mahmúd Abbász elnök nyilvánosan aláírta az ENSZ 15 tagszervezetét megcélzó palesztin felvételi kérelmet. Mivel az izraeli fél tárgyalási alapfeltételként szabta, hogy a Palesztin Hatóság tartózkodjon az egyoldalú kezdeményezésektől, a tárgyalások azonnal megszakadtak, Izrael nem engedte szabadon a palesztin foglyok negyedik csoportját.
Jeruzsálem mindaddig nem hajlandó visszatérni a tárgyalóasztalhoz, ameddig Ramallah nem vonja vissza az ENSZ-hez küldött felvételi kérelmeket. Cipi Livni izraeli és Szaeb Erekat palesztin főtárgyalók vezetésével szerdán még történt egy kísérlet a tárgyalások felújítására, de egyelőre sikertelenül.
A találkozóra Jeruzsálemben Martin Indyk amerikai nagykövet közvetítésével került sor. Az éjszakába nyúló találkozó tartalmáról a felek nem adtak ki közleményt, de Izrael szankciókat helyezett kilátásba, a Palesztin Hatóság pedig új feltételeket kér a békefolyamat felélesztéséhez.
Izrael mindenekelőtt felfüggesztette a negyedik csoport palesztin rab szabadon bocsátását. A tervezett szankciók között olyan javaslatok szerepelnek, mint a Ciszjordániában működő Watania mobiltelefonos cég új, gázai hálózatára kiadott engedélyének a befagyasztása, a Palesztin Hatóság tevékenységének korlátozása az ún. C zónában Ciszjordániában.
Vagyis azokon a területeken, ahol az oslói egyezmény alapján a zsidó állam felelős a civil és a katonai ellenőrzésért, a magas szintű államigazgatási kapcsolatok felfüggesztése, az Izrael által beszedett palesztin vámbevételek átutalásának leállítása valamint az Izraeli Elektromos Művekkel szemben fennálló több százmilliós palesztin tartozás behajtása.
A palesztinok szerint viszont jelen feltételek között nincs értelme a tárgyalásoknak, hiszen sem a telepbővítéseket nem állította le Jeruzsálem, sem az oslói egyezmény előtt bebörtönzött palesztin rabokat nem engedte szabadon, holott ez utóbbit feltételként vállalta. Ramalláh nyolc pontos újabb feltételrendszert állított össze és csakis ezek teljesítése esetén kész folytatni a béketárgyalásokat Izraellel.
Az első számú feltétel az, hogy Benjamin Netanjahu miniszterelnök írásban vállaljon kötelezettséget arra, hogy a palesztin állam határai a '67-es határok mentén lesznek Kelet-Jeruzsálem fővárossal.
Újabb 1200 palesztin fogoly, köztük ismert terroristák szabadon bocsátását, a Gázai övezet blokádjának megszüntetését, a kelet-jeruzsálemi építkezések leállítását kérik, valamint azt, hogy az izraeli hadsereg ne léphessen be a palesztin ellenőrzés alatt lévő ciszjordániai A övezetbe, és a C területek ellenőrzése is kerüljön át a palesztinokhoz.
Washington újraértékeli közvetítői szerepét a béketárgyalásokon, mivel mindkét fél olyan lépéseket tett, amelyek válságba sodorták a békefolyamatot – jelentette be tegnap John Kerry.