Akadály a zöldasztalon

Publikálás dátuma
2014.04.05. 07:36
John Kerry mindent megtett azért, hogy elhallgassanak a fegyverek a Közel-Keleten FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/URIEL SINAI
Az amerikai közvetítéssel tavaly nyáron újraindult izraeli-palesztin béketárgyalásokat hivatalosan ugyan egyik fél sem mondta fel, gyakorlatilag mégis zátonyra futottak. Bár nem körvonalazódik egyezség, a tárgyalásokat ellenző gázai palesztin radikálisok ismét rakétákat lőttek ki Izraelre, amelyre a zsidó állam légiereje bombázással válaszolt. 

Eredeti tervek szerint áprilisra kellett volna megállapodásra jutniuk a tavaly nyár óta zárt ajtók mögött tárgyaló feleknek, ám egyre távolabb kerül az izraeli-palesztin béke esélye.

Tegnap hajnalban öt gázai célpontot bombázott az izraeli légierő, válaszul arra, hogy palesztin szélsőségesek rakétákat lőttek ki az övezettel szomszédos Sár Hánegev kistérségre. Az izraeli bombák a Hamasz katonai infrastruktúrájában okoztak komoly károkat, többek között rakéta-kilövőállások is megsemmisültek. Egyik támadásban sem sérült meg senki.

A fegyveres adok-kapok nyilvánvalóan nem segítette a hét elején kátyúba került béketárgyalásokat. Kedden Mahmúd Abbász elnök nyilvánosan aláírta az ENSZ 15 tagszervezetét megcélzó palesztin felvételi kérelmet. Mivel az izraeli fél tárgyalási alapfeltételként szabta, hogy a Palesztin Hatóság tartózkodjon az egyoldalú kezdeményezésektől, a tárgyalások azonnal megszakadtak, Izrael nem engedte szabadon a palesztin foglyok negyedik csoportját.

Jeruzsálem mindaddig nem hajlandó visszatérni a tárgyalóasztalhoz, ameddig Ramallah nem vonja vissza az ENSZ-hez küldött felvételi kérelmeket. Cipi Livni izraeli és Szaeb Erekat palesztin főtárgyalók vezetésével szerdán még történt egy kísérlet a tárgyalások felújítására, de egyelőre sikertelenül.

A találkozóra Jeruzsálemben Martin Indyk amerikai nagykövet közvetítésével került sor. Az éjszakába nyúló találkozó tartalmáról a felek nem adtak ki közleményt, de Izrael szankciókat helyezett kilátásba, a Palesztin Hatóság pedig új feltételeket kér a békefolyamat felélesztéséhez.

Izrael mindenekelőtt felfüggesztette a negyedik csoport palesztin rab szabadon bocsátását. A tervezett szankciók között olyan javaslatok szerepelnek, mint a Ciszjordániában működő Watania mobiltelefonos cég új, gázai hálózatára kiadott engedélyének a befagyasztása, a Palesztin Hatóság tevékenységének korlátozása az ún. C zónában Ciszjordániában.

Vagyis azokon a területeken, ahol az oslói egyezmény alapján a zsidó állam felelős a civil és a katonai ellenőrzésért, a magas szintű államigazgatási kapcsolatok felfüggesztése, az Izrael által beszedett palesztin vámbevételek átutalásának leállítása valamint az Izraeli Elektromos Művekkel szemben fennálló több százmilliós palesztin tartozás behajtása.

A palesztinok szerint viszont jelen feltételek között nincs értelme a tárgyalásoknak, hiszen sem a telepbővítéseket nem állította le Jeruzsálem, sem az oslói egyezmény előtt bebörtönzött palesztin rabokat nem engedte szabadon, holott ez utóbbit feltételként vállalta. Ramalláh nyolc pontos újabb feltételrendszert állított össze és csakis ezek teljesítése esetén kész folytatni a béketárgyalásokat Izraellel.

Az első számú feltétel az, hogy Benjamin Netanjahu miniszterelnök írásban vállaljon kötelezettséget arra, hogy a palesztin állam határai a '67-es határok mentén lesznek Kelet-Jeruzsálem fővárossal.

Újabb 1200 palesztin fogoly, köztük ismert terroristák szabadon bocsátását, a Gázai övezet blokádjának megszüntetését, a kelet-jeruzsálemi építkezések leállítását kérik, valamint azt, hogy az izraeli hadsereg ne léphessen be a palesztin ellenőrzés alatt lévő ciszjordániai A övezetbe, és a C területek ellenőrzése is kerüljön át a palesztinokhoz.  

Washington újraértékeli közvetítői szerepét a béketárgyalásokon, mivel mindkét fél olyan lépéseket tett, amelyek válságba sodorták a békefolyamatot – jelentette be tegnap John Kerry.

Szerző
Frissítve: 2014.04.04. 22:46

Magyarok is voksoltak a vesztes Ficóra

A szlovákiai Magyar Közösség Pártja (MKP) szavazóinak negyede Ficóra voksolt az államfőválasztás második fordulóján, adta hírül pénteken a bumm.sk portál az egyik elismert szlovák közvélemény-kutató ügynökség, a Focus adatai alapján.

A pozsonyi intézet a két forduló között készített egy felmérést, amelyet szinte tizedre pontosan igazolt a vasárnapi választás végeredményét. A nyertes Andrej Kiskát támogatta ugyan a felvidéki magyarok többsége, de Fico magyar támogatóinak száma sem elhanyagolható: az MKP szavazók 25 százaléka mellett a Híd-Most táborából is kapott voksokat, amelyek mértéke azonban nem érte el a 10 százalékot.

A Focus elemzője szerint az MKP szavazóinak jelentős része idős, kis településeken él, rosszabb szociális helyzetben, és azért szavazhattak Ficóra, mert ő szocialista. A kereszténydemokrata szavazók 72 százaléka voksolt a győztes Kiskára, 28 százaléka Ficóra, a Szlovák Nemzeti Pártnál fele-fele volt az arány. A legkisebb Ficóra szavazási hajlandóságot az SDKÚ és az SaS mellett az Egyszerű Emberek választói mutatták.

A magyarok túlnyomó többsége azonban nem annyira az ismeretlen Kiskára, mintsem Fico ellen szavazott, leginkább az első kormányzása alatt történtek miatt. Ezek közül a legismertebbek: a nyelvtörvény, a Malina Hedvig ügy, a kettős állampolgárság büntetése, a Benes-dekrétumok megerősítése, a kisebbségi miniszterelnök-helyettesi poszt megszüntetése, magyar szurkolóverés büntetlensége.

A miniszterelnök veresége az államfőválasztáson úgy tűnik nem rengette meg tragikusan pártja, a Smer támogatottságát. Egy, a napokban bemutatott felmérés szerint a Smer megnyerne egy parlamenti választást, támogatottsága még mindig magas, 41,5 százalékos.

A Polis közvéleménykutató intézet által végzett felmérés azt mutatta, hogy az MKP-nak jót tett az önálló jelölt indítása az elnökválasztáson, ha most lenne a voksolás mindkét magyar párt, az MKP és a Híd-Most is bejutna a parlamentbe. A Most-Hídnak 7,7 az MKP-nak pedig 6,5 százalékos támogatottságot mértek.  Így a májusi EP választáson mindkét párt eséllyel indul.

Szerző

Amerikai támogatás Kijevnek

Huszonöt ukrán állampolgárt vett őrizetbe az orosz biztonsági szolgálat azzal a gyanúval, hogy terrorakciókat készítettek elő Oroszország hét régiójában.  A letartóztatottak között van a radikális Jobb Szektor három aktivistája is.  Kijev Oroszországhoz csatolása miatt ukrán szélsőséges csoportok valóban kilátásba helyezték az esetleges megtorlást, Moszkva és Kijev a februári kijevi véres események óta pedig kölcsönösen provokációkkal vádolják egymást.

Orosz médiaértesülések szerint a letartóztatott ukrán állampolgárok a meghallgatáson azt állították, hogy az Ukrán Biztonsági Tanács megbízásából fényképeket kellett készíteniük az orosz haderő személyi állománya és haditechnikája állomáshelyeiről és mozgásáról az Ukrajnával határos térségekben.

Amerikai idő szerint csütörtökön Barack Obama elnök aláírta az Ukrajnának nyújtandó egymilliárd dolláros hitelgaranciáról és az Oroszország elleni szankciókról szóló törvényt, amely a hitelgarancián felül további 50 millió dollárt irányoz elő az ukrajnai demokratikus kormányzás és a korrupcióellenes harc finanszírozására.

A törvény további 100 millió dollárt irányoz elő az Egyesült Államok, illetve az Európai Unió és a közép- és kelet-európai országok közötti biztonsági együttműködés megerősítésére, valamint az Ukrajnának és a térség országainak szánt védelmi és biztonsági segítségnyújtás finanszírozására.

Ukrajna ugyancsak tegnap közölte. kész beszüntetni hadiipari együttműködését Oroszországgal. Ukrajna területén számos olyan vállalat működik, amely kimondottan az orosz piacra állít elő termékeket, az együttműködés beszüntetése komoly anyagi veszteségeket okozhat az ukrán gazdaságnak, ezért Ukrajna jelenleg új piacokat keres hadiipari termékeinek.

Szerző